1x04: Ő csak egy lány, használd ki!

/meghoztam az új részt :D , jó olvasást/

1 hét múlva

*hétfő* június 24.

Liam szemszöge:

Nézem a focit a TV-ben, mikor érzem, hogy rezeg valami a seggem alatt. Lenémítottam a TV-t, de a rezgés nem maradt abba. Feltúrtam a kanapét és megtaláltam Amy mobilját. A kijelzőn a 06/30/541-2569-es szám állt. Felvettem.

- Hallo? Ez itt Amy telefonja.

Senki se szólt bele, pedig hallottam valami férfihangot a vonal másik végéről.

- Kérem, szóljon bele vagy lerakom!

- Jó napot Uram! Amy?

- Nincs itthon. Átadjak valami üzenetet? - ajánlottam fel.

- Ö... nem..... Vagyis igen... Egy-egy interjúra kell jönni, mert... íze... ööö... van egy... állás ajánlatom a számára. Igen állás ajánlat.

- Amy dolgozni? - örültem meg.

- Igen... - inkább hangzott kérdésnek.

- Na az jó. Mikor és hol lenne?

- Ma 6-kor a Starbucks 2. emeletén. Hogy megismerjen egy lila fullcap, lila póló és fekete cső gatya lesz rajtam.

- Rendben. De mégis milyen állásinterjú lesz, ha maga így lesz felöltözve? - és ilyenkor gondoltam rosszra.

- Nem mindennapi.

- Mégis milyen állás ez? - érdeklődtem.

- Meg szeretnénk kérni, hogy az iskolában a nyári tábor alatt dolgozzon a konyhán kenyér kenőként - nem is tudtam, hogy van nyári tábor.

- Értem. Látom, maguk se mernek komoly munkát rábízni...

- Igen... Viszlát, Uram.

- Visz hall.

Végre Amy tanul egy kis felelősség tudatot. És néztem tovább a mecset és varom a húgom.

Amy szemszöge:

- Jók voltatok lányok. Ne feledkezzetek meg holnap délután edzés a fiúkkal - mondta az edző, Mr. Z.

Lementünk a pályáról, be az öltözőbe. Leültem a szekrényemhez, távol a többiektől.

- Nah kinek, hogy telt a hétvégéje? - kérdezte Betty a többiektől.

Betty-vel azóta se békültünk ki. Az Ibizán történtek óta levegőnek néz, de megértem.

- Hétvégén randim volt egy nagyon helyes sráccal. Nem fogjátok elhinni a The Wanted tagja - nyávogta Jessica az iskola ribanca.

Focizni se tud, azért ül a kispadon.

- És melyikkel? Nathan-nel? - kérdezte Betty.

Tudom, hogy azért tette fel ezt a kérdést, hogy engem idegesítsen, de ez engem hidegen hagy.

- Nála is bepróbálkoztam, hagyta is volna magát... De jött Max és inkább őt választottam - Jess.

- Milyen szerencsés vagy, hogy egy ilyen pasival hozott össze a sors - mondta Jenny, a csapatkapitány.

- Hát igen. Szerencsés vagyok, nem úgy mint egyesek - mondta Jessica és rám nézett.

- Lehet, hogy szerencsés vagy, de a te bugyidban többen jártak, mint ebben az öltözőben... - vágtam vissza neki, fogtam a cuccom és mentem tusolni.

- Egy börtöntöltelék beszél? - mondta Betty félvállról.

Ezt figyelmen kívül hagytam, bementem zuhanyzóba, megnyitottam a csapot és alá álltam.

Nem gondoltam volna, hogy Betty még ezt is a fejemhez vágja. Igen ültem a börtönben, de csak 3 hónapot. Az volt az életem legrosszabb szakasza. Jake, az első szerelmem, aki átvert, elég csúnyán és ezért kerültem börtönbe.

Úgy tűnik Betty nem akar békülni, pedig jobban járna. Tudja, hogy az ellenségemnek lenni rossz dolog. Mégis kihívja maga ellen a sorsot.

Kiszálltam a zuhany alól, magamra tekertem a törölközőmet és visszamentem. Amikor megláttak rögtön mentek fürödni és engem meg itt hagytak. Felöltöztem és indultam hazafele. 20 perc séta után haza is értem. Beléptem a házba. A cuccomat ledobtam az előszobába.

- Am te vagy az? - kiabálta Liam.

Jaj mi a faszt akar ez? Ki más lennék? Csak nekem és neki van kulcsa a házhoz.

- Nem! Egy szellem vagyok - válaszoltam.

- Ne hülyülj már! Azonnal gyere be a nappaliba!

- Mit akarsz? - kérdeztem unottan, miközben bementem.

- Ma elviszlek téged valahova! 17:30-ra legyél kész!

- Mit akarsz te?

- El akarlak vinni valahova.

- Muszáj? - kurvára nincs kedvem Liam hülyeségeire.

- Igen!

- Hova megyünk? Hogy öltözzek fel? - adtam be a derekam.

- Elegánsan. Fontos a jó benyomás.

- Ok - intéztem el ennyivel.

- Gyere, most fel megyünk és kiválasszuk, hogy mit vegyél fel - fogta meg a kezem.

- Ugye tudod Liam, hogy ez buzisan hangzott...

Nem válaszolt, csak húzott felfele a lépcsőn. Bementünk a szobámba. Kinyitotta a gardróbom. Kivett belőle egy fekete cső nacit meg egy lila toppot.

- Ezt veszed fel - dobta hozzám.

- Én aztán ezt nem veszem fel! - tiltakoztam.

- De! - mondta és kiment a szobából.

Mit képzel magáról, hogy én egy ilyen szart fogok felvenni? Odamentem a szekrényemhez kivettem belőle egy farmer rövid nacit, egy fehér toppot, egy kék converset meg egy kék fullcapet. Jó lesz ez! Ha nem tetszik, akkor meg ez van! Felvettem. Egy alap sminket csináltam magamnak. Majd lementem.

- Miért nem azt vetted fel, amit én kiválasztottam? - háborodott fel Liam.

- Nem tetszett. Borzalmas volt - mondtam egyszerűen az igazat.

- Mindegy most már. Menjünk, mert elkésünk - sürgetett.

Beültünk a kocsiba. Elindultunk...

- Hova megyünk? - kérdeztem, hátha elmondja.

- Megyünk kutyát venni... – soha nem értettem a bátyám poénjait.

- Ezen most röhögnöm kellett volna?

- Igen!

- Hova megyünk? Áruld már el - akaratoskodtam.

- Állásinterjúra.

- Hogy hova? - lepődtem meg.

- Dolgozni fogsz, Kislány! - mondta komolyan.

- Hát én tuti nem..

- De! - már szinte parancsolta.

Az út hátra lévő része néma csöndbe telt. Ez most kajak elvisz egy állásinterjúra? Még arra is lusta vagyok, hogy kivigyem a szemetet, nem hogy arra, hogy dolgozzak!

Kb 10 perc múlva megálltunk a Starbucks előtt.

- Itt lesz az állásinterjú...? - kérdeztem.

- Jah.

Ez elég fura. Meg az is, hogy ki akar engem alkalmazni...

Kiszálltam a kocsiból. Látom, hogy Liam is száll ki.

- Te minek jössz? - kérdeztem.

- Hogy nehogy elronts valamit.

- De én egyedül akarok bemenni - nyafogtam.

- Nem, mert akkor biztos nem lesz a tiéd az állás! Nah befele - hessegetett.

- Ki mondta, hogy kell nekem?

- Én!

- Az úgy miért nem jó, ha megvársz kint? Ígérem, normálisan fogok viselkedni.

- Jah persze, mint a múltkor. Befele vagy megvonom a zsebpénzed - fenyegetőzött.

És bementünk.

- Nyomás föl a másodikra! - Liam.

- Nem vagyok én kutya, hogy parancsolgass nekem. Szépen kérd meg.

- Létszíves takarodj fel a másodikra!

- Azt mondtam szépen!

Ilyenkor már mindenki minket nézett. Liam meg fellökdösött a másodikra.

- Te mindig leégetsz engem. Normálisan nem tudsz viselkedni? - háborodott fel.

- Nem! Kéne?

- Lassan 18 leszel. Vegyél rólam példát!

- Hanyagoljam el a testvéremet és ne foglakozzak vele csak akkor, ha már nagy baj van?

Nem szólt erre semmit Liam, tudta, hogy igazam van.

- Jézusom! - pillantottam meg Jay-t.

- Valami baj van? - Liam.

- Igen, az, hogy itt vagy - bunkóskodtam.

Eldobtam a telót a zsebemből, hogy közbe tudjak nézni.

- Jaj, de idétlen vagyok! - szólaltam meg.

Lehajoltam és közben széjjelnéztem, szép lassan megpillantottam Max-et és Nathan-t is. Mi folyik itt? Milyen állásinterjúról hadovál Liam? Mi van? Nem értem...

Liam meg kurvára vak, hogy nem vette észre, hogy itt van a TW egy része. És felálltam.

- Azt mondta, hogy fekete csőnadrág, lila póló és lila fullcap lesz rajta. Nézd arra a srácra illik a leírás - mutatott Nathan-re és elindult felé.

- Nem! - fogtam meg a kezét és kivettem a zsebéből a telefont.

- Add ide! - nyúlt érte.

- Most azonnal elmegyünk vagy írók Danielle-nek - fenyegetőztem már én is.

- Nehogy meg merd tenni!

- Tudod, hogy megteszem!

- Tudom - mondta szomorúan.

- Akkor ezt megbeszéltük. Mindjárt mehetünk, csak elmegyek budira - és elindultam.

Nathan szemszöge:

- Akkor ez biztos Amy telefonszáma? - kérdeztem.

- Igen, biztos az - bizonygatta Max.

- Mi van, ha más veszi föl? - aggodalmaskodtam.

- Azt mondod téves hívás - Max.

- Huu - kifújtam a levegőt és megnyomtam a hívás gombot.

Letettem az asztalra kihangosítva. Csörög... Csörög.... Csörög...

- Nem fogja föl venni - állapítottam meg.

- Hallo? Ez itt Amy telefonja - szólt bele egy férfi.

Kicsit se lepődtem meg, 

hogy egy pasi szólt bele.

- Szólj már bele! - mondta halkan Max.

- Nem! - válaszoltam.

- Kérem, szóljon bele vagy lerakom! - szólt bele a pasi.

- Jó napot Uram! Amy? - kérdeztem.

- Nincs itthon. Átadjak valami üzenetet?

- Ö... nem... - Max elkezdte rázni a fejét - Vagyis igen... Egy-egy interjúra kell jönni, mert... íze... ööö... van egy... - hebegtem-habogtam - állás ajánlatom a számára. Igen állás ajánlat - erősítettem meg magam.

- Amy dolgozni?

- Igen... - mondtam határozatlanul.

- Na az jó. Mikor és hol lenne?

- Ma 6-kor a Starbucks 2. emeletén. Hogy megismerjen egy lila fullcap, lila póló és fekete cső gatya lesz rajtam - soroltam fel azt, amit épp viselek.

- Rendben. De mégis milyen állásinterjú lesz, ha maga így lesz felöltözve?

Ennél hülyébb kérdéseket nem bír felrakni?

- Nem mindennapi - adtam rá egyszerű választ.

- Mégis milyen állás ez? - tett fel egy újabb hülye kérdést.

- Meg szeretnénk kérni, hogy az iskolában a nyári tábor alatt dolgozzon a konyhán kenyér kenőként - mondtam a hülye válaszomat.

Ekkor Max már nem bírta tovább és elhagyta a szobát.

- Értem. Látom, maguk se mernek komoly munkát rábízni...

- Igen... Viszlát, Uram - nyomtam ki.

Hu ilyen gázos beszélgetésem is rég volt.

- Max! Végeztem! Most már bejöhetsz - ordítottam neki.

Max jön be nevetve.

- Kenyérkenő? - és nevet tovább.

- Nem jutott eszembe más - nevettem ki saját magam.

*17:30*

- A többiek hol vannak? - kérdeztem.

- Nem érnek rá - válaszolta Jay.

- Mennünk kéne, nehogy elkéssél - mondta Max.

Beültünk a kocsiba és elmentünk a Starbucks-ba. Felmentünk az emeletre és mindenki elfoglalta a helyét és vártunk...

Megpillantottam, el se hiszem, hogy eljött, de az idilli képet az zavarta meg, hogy Liam is jött mögötte. Kezemmel eltakartam az arcom és könyököltem, nehogy Liam észrevegyen. Meg egyáltalán mit keres itt? Közben az ujjaim között kukucskáltam ki. Beszélhetnek, nem inkább veszekednek.

- Jézusom! - mondta Amy kicsit hangosan.

Majd ledobta a telefonját. Lehajolt érte. Én a szememmel követtem és a tekintetünk egy pillanatra találkozott. Olyan szép kék szeme van, még távolról is látszódik. Felállt. Liam-mal beszélgetett tovább. Majd Liam.rám kezdett mutogatni és elindult felém.

- Nem - hallottam Amy cuki hangját.

Amy kivette a bátya zsebéből a telefonját és tovább beszélgettek. Majd Amy elment wc-re. Liam pedig leült Jay-hez egy asztalhoz. Szegény Jay, őszinte részvétem.

Felálltam a helyemről és én is a wc felé vettem az irányt. Épp nyitnék be a lány wc-be, mikor nyílik ki és fejbe basz engem az ajtó.

- Áúú - kapok a fejemhez. Ne akarjátok megtudni milyen érzés, ha valaki rátok nyitja az ajtót. Nagyon fáj.

- Nathan? Jól vagy? - jött oda hozzám Amy.

- Igen. Persze, mert már itt vagy - mosolyodtam el.

- Nathan mi ez az egész? Mit kerestek itt?

- Az úgy volt, hogy téged vártalak és nem titeket - mondtam csalódottan.

- Hívtál volna vissza és nem Liam-nak mondasz ilyen baromságokat.

- Tudom, de akkor nem jöttél volna el - léptem közelebb hozzá.

- Ebben igazad van - mosolygott rám.

- Nah látod!

Elmerültem a szép kék szemeibe és késztetést éreztem arra, hogy megcsókoljam. Közelítettem ajkaimmal az övéihez, pár mini méterre voltam, de ő eltolt magától.

- Sajnálom! - és lehajtottam a fejem.

- Semmi baj, biztos elkapott a hév. De most megyek, mert Liam vár. Szia! - mondta Amy és elment.

- Szia Amy!

Jól lekoptatott. Nem ezt vártam. Mit rontottam el? Miért nem kedvel?

Visszamentem az asztalokhoz és szóltam a fiúknak, hogy mehetünk. Nekünk nincs itt keresni valónk.

- Nah mi történt? - érdeklődött Max.

- Semmi jó - válaszoltam.

- Nehogy most mondj le róla! Tudod, mekkora port kavarna, ha te meg Amy összejönnétek? Mennyire kiakadna Liam meg az egész One Direction? - Jay.

- De akkor szegény Amy-t kihasználnám...

- Ennyi áldozatot megér az egész. Legfeljebb összetöröd a szívét, ennyi! - mondta Jay.
Nem tudom mikor lett ő ennyire szívtelen... Én soha nem tenném ezt Amy-vel.

- Jah, igazad van!

De nem gondoltam komolyan, csak Jay-re hagytam.

1x03: Mindennek ára van...

És táncolás közben nagyon jó ötlet pattant ki a fejemből. Végre eszembe jutott, hogy Niall-ék, hogyan szakítsanak.

- Niall! - szóltam neki.

Rám szegezte a tekintetét. Én közelebb léptem hozzá. Felnéztem rá, pont a kék szemeibe. A jobb kezemet a tarkójára tettem, ő a kezét a derekamra csúsztatta és megcsókoltam. Meglepetésemre ő visszacsókolt és elég jól. A smárolásunkat a telefonom csörgése zavarta meg. Kivettem a zsebemből és felvettem, nem is néztem meg, hogy ki az.

- Hol a tökömbe vagy, Kisasszony? - szólt bele Liam.

- Ibizán - válaszoltam.

- És mit keresel ott? - háborodott fel.

- Nem téged, az biztos - bunkóskodtam.

- Én se vagyok veled bunkó, te se legyél az. Mit csinálsz ott?

- Ööö... bulizok - értetlenkedtem, mivel mi mást lehet itt csinálni?

- És legalább van valami felnőtt veled?

- Igen van, de az is részeg - és kinyomtam, majd visszaraktam a zsebembe.

- Betty! - rohant hozzá Niall és megölelte.

Nah meddig lesznek ezek boldogok? Adok nekik még 5 percet.

- Betty, beszélhetnénk? - biccentettem a fejemmel.

- Igen.

Elmentünk a bulitól távolabb. Közvetlen a tenger mellé.

- Miről akarsz beszélni? - kérdezte B.

- Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Mikor elmentél... hát... Niall csúnya dolgot tett - és a szememmel a homokot kezdtem vizslatni.

- Miért mit tett, ez az idióta?

- Elráncigált táncolni, én nem akartam, de ő nagyon erőszakos volt velem. Fogdosni kezdett, én felpofoztam, de ő akkor se hagyott békén. Erősen meg fogta a csuklómat, nem bírtam szabadulni és akaratom ellenére megcsókolt. Sajnálom az én hibám, hogy hagytam - mondtam már majdnem sírva.

- Ez nem lehet igaz, azt hittem végre találtam egy normális srácot - mondta Betty és elkezdtek folyni a könnycseppek az arcán.

- Hidd, el normális srác nem létezik - öleltem meg - Ki tudja hány csajjal csinálta ezt, ha velem megtette. Nem szívesen mondok ilyet, de szerintem jobb lenne, ha kidobnád - néztem rá.

- Igazad van! Megyek és kidobom ezt a szemétládát.

- Mondd meg neki a magadét, de ne húzd fel magad!

És Betty visszaindult a buliba.

Ez könnyen ment, azt hittem nehezebb lesz. Áhjj de kibaszott jó színész vagyok. Végre elértem a célom és visszakapom a "barátnőmet". Azt látnom kell, hogyan szakítanak...

Visszaindultam a buliba. Sétálok, és 5 hülye elszalad mellettem. Jaj ne, ezek a TW-s srácok. Még jó hogy Nathan nem vett észre.

- Amy! - futott hátra fele és megállt előttem Nathan.

- Nathan! - mondtam vissza a nevét.

- Nathan gyere már, mert jön a boszorkány - hallottam valaki hangját a hátam mögül.

- Bocsi, de most mennem kell. Megkérhetlek arra, ha valaki kérdezi nem láttál minket. Majd később beszélünk, Amy - és rám mosolygott N.

- Oké, szia! - és Nath tovább futott.

Ahj ez nem lehet igaz... Most miatta lemaradtam a veszekedésről. Érzem, hogy a zsebembe elkezd, rezeg a telefonom. Ki a faszom az már megint? Elővettem a zsebemből, a kijelzőn a házisárkány név állt, felvettem.

- Jó, hogy felveszed a telefonod, Amy! Liam teljesen ki van akadva miattad - ordította bele a telefonba.

- Szia, Danielle! Tudom, hogy azért vagy kiakadva, mert nem tudsz baszni a bátyámmal. De nyugi előbb vagy utóbb lenyugszik és mehet is - mondtam nyugodtan.

- Amy Payne! - mondta idegesen.

- Igen, így hívnak! - szeretem felhúzni az emberek agyát.

- Amy, létszi gyere haza - vált nyugodttá a hangja.

Ekkor valaki nekem jött, a hívást meg kinyomtam, véletlenül.

- Nézz a szemed elé! - ordítottam utána.

Az illető hátra fordult.

- Jajj, már megint te? Látom még mindig vak vagy - pillantottam meg a csajt, aki nekem jött még pénteken a buliba.

- Már megint pofázol? Nincs itt Max, hogy leállítson engem - próbált fenyegetőzni, nem nagy sikerrel.

- Uhh, most félnem kellene tőled?

- Igen - és közeledett felém a kurva.

Megállt előttem, egy kicsit alacsonyabb volt nálam.

- Egy törpe akar kikezdeni velem? - néztem vele farkasszemet.

- Lehet, hogy törpe vagyok, de egy személynek fontos. Nathan-ek.

Akkor most ő Nath csaja? Áhh dehogy ez hülyeség...

- Ha olyan fontos vagy számára, akkor miért nem hallottam még rólad?

- Hagyj engem a francba! Inkább mondd meg láttad-e őket? - terelte el a szót.

- Aham. Arra mentek - mutattam balra.

- Biztos hazudsz! - és elindult jobbra.

Ez geci hülye, tényleg balra mentek. De az ő dolga, hogy mit csinál.

- Huh, ezt megúsztuk - mondta Jay és előjöttek nem tudom, hogy honnan.

- Ti minek bujkáltatok előle? - tettem fel a kérdést.

- Az egész ott kezdődött - tette a kezét a vállamra Max - Hogy megszületett ez a hárpia Becca Bridgit George. Tönkre tette az egész gyerekkoromat..

- Ez a csaj a testvéred? - lepődtem meg.

- Sajnos igen - mondta Max a szemét forgatva.

- Akkor folytasd, de ne ilyen előröl - mondtam.

- Rendben. A koncert után elkértem tőle a hajvasalóját, de cserébe ígértem neki Nathan-től egy csókot. A hajvasaló azért kellett, mert ki akartuk vasalni Jay haját. A felével kész voltunk, mikor megéheztünk és elmentünk enni, Jay pedig addig sapkát vett fel. Mire visszaértünk, a szobánkba tűzoltók voltak, mert elfelejtettük kihúzni a hajvasalót és felgyulladt. Becca ezt megtudta, a Sid-től való csókot se kapta meg.... Erre nagyon felhúzta magát és bosszút esküdött. Mi elkezdtünk futni, futottunk át a bulin, majd Nath észrevett téged és innen már tudod, hogy mi történt...

Ezek a srácok nem normálisak. Látnom kell Jay haját.

- Jay! Mutasd a hajad! - néztem rá aranyosan.

- Nem! - tette a kezét a fejére.

- Ne csináld már ezt, had röhögjön a dögös fekete - mondta Tom és leszedte a sapit Jay fejéről.

- Jézusom! - és elnevettem magam.

Majd Jay visszahúzta a sapit a fejére.

- Most már örülsz? - kérdezte durcásan.

- Igen! - mondtam nagy mosollyal az arcomon.

- A nevedet is elmondod, dögös fekete? - kérdezte Tom.

- Amy Payne - mutatkoztam be.

- Ohh tehát te vagy az a csaj, aki elvette Baby Nath eszét - lökte oldalba Tom.

- Ne is figyelj rá, össze-vissza hadovál mindent. De amúgy is fiúk nem kéne már menni, aludni? - Nathan.

- Pont a legfiatalabb mondta ezt? - Max.

- Igen! - N.

- Nah srácok menjünk, hagyjuk itt Baby Sykest csajozni - hessegette el a többieket Jay.

- Egy italt a hölgynek? - kérdezte és felvonta a szemöldökét.

- Ohh hogyne ez minden álmom Mr. Sykes.

Belekaroltam és elindultunk a bárpulthoz. Útközben Betty jött felém.

- Hogy tehetted ezt? - kevert le nekem egyet.

Egy kicsit megszédültem és Nathan-be kapaszkodtam meg.

- Mi bajod van? - álltam vele szembe.

- Az, hogy egy büdös kurva vagy. Az egy dolog, hogy másoknak keresztbe teszel, de velem, hogy csinálhattad ezt? Azt hittem elfogadtad, hogy Niall a pasim.

- De miről beszélsz te? - adtam az ártatlant.

- Arról, hogy megcsókoltad Niall-t. Max elmondta, hogy te csókoltál először.

- Jah és Niall fogadjunk, hogy elfelejtette mondani, hogy vissza is csókolt - néztem rá.

- De elmondta! Én meg megbocsájtottam neki.

- Képzeld, el mekkora balhé lenne, ha Niall megtudná, hogy mit csinálsz a háta mögött...

- Meg halsz te kurva! - rontott nekem Betty.

Majd Nathan eltolta Betty-t és elém állt védelmezően.

- Hagyd őt békén! - állt ki mellettem Nath.

- Nem védenéd őt, ha tudnád, hogy mit tett a múltban - B.

- Engem nem is érdekel. Engem az érdekel, hogy a jelenben mit tesz - nyújtotta hátra a kezét, én meg megfogtam.

- Nathan! - jött ide Niall.

- Már csak te hiányoztál ide.... - Nath.

Niall figyelmen kívül hagyta ezt a megjegyzést és egyből nekem kezdett pampogni.

- Mit képzelsz, Amy? Egy TW-s majommal lógsz együtt? Kézen fogva! Ha Liam ezt megtudja...

- Akkor otthon a pokol köszönt rá - vágott közbe Betty.

- Nyugodtan engem az már nem érdekel. Akkor lakok az utcán - én.

- Én, befogadlak szívesen - súgta a fülembe Nathan.

Én csak rámosolyogtam.

- Akkora egy álszent ribanc vagy Amy! Jobb lett volna a világnak, ha meg se születtél - mondta Betty és elmentek Niall-el.

- Bravo Betty, te legalább a szemembe mondtad nem úgy mint a többiek - motyogtam magam elé.

- Amy, mi volt ez az egész? - tette Nathan a kezét a vállamra.

- Semmi. Bocsi, de most mennem kell - mondtam és ott hagytam őt.

Sétáltam és leültem egy padra. Távol mindentől. Soha nem gondoltam, hogy ennyire tud fájni az igazság.... Amit Betty mondott rám az mind igaz. Ribanc vagyok, álszent vagyok, keresztbe teszek az embereknek...stb. Tényleg nem volt szép dolog tőlem, hogy megcsókoltam Niall-t. Rájöttem, hogy Niall tényleg szereti Betty-t. Úgy ahogy engem senki se fog. És egy könnycsepp csordult végig az arcomon. 

Elvesztettem Betty-t az egyetlen "barátnőmet". Annyira hülye vagyok, hogy mindig csak a saját érdekeimet nézem. Nathan-t is ott hagytam. Pedig ő kiállt mellettem és olyan édi volt. Ekkor mosoly terült szét az arcomon. Nathan nagyon kedves, de nem lehet köztünk több, mint barátság. Mivel nem akarok pasit, félek... hogy darabokra törné a szívem...

Ha hazamegyek Liam ki fog nyírni, tuti szobafogságot kapok. De remélem nem fog kidobni, mert akkor kénytelen leszek az utcán aludni...

Felálltam a padról. Elmentem a hotelba és álomra hajtottam a fejem.

*hétfő*

június 17.

Reggel arra keltem fel, hogy valaki kopog, és azt kiabálja:

- Szobaszerviz! Bejöhetek?

- Nem! - ordítottam vissza.

De jó még aludni se hagynak. Amikor már majdnem visszaaludtam volna, kapok egy sms-t. Kezemmel elkezdtem a telefonomat keresni. Meg is találtam.

"Elmentünk B." - csak ennyi állt benne.

Végre elmentek. Legalább nincs, ki megmondja, hogy mit csináljak. Kikeltem az ágyból és felöltöztem. Mikor nyitottam ki a hotel szoba ajtaját, Liam-mal találtam szembe magam.

- Jó, hogy itt talállak Amy Payne!

- Szia! Arrébb mennél?

- Nem mész sehova! Vissza a szobádba! - parancsolgatott itt nekem úgyis tudja, hogy nem teszem azt, amit mond.

- De reggelizni akarok - nyafogtam.

- Majd eszel a repülőn! - miről beszél ez?

- Azt akarod, hogy szerdáig éhezzek? Nekem akkor megy a repülőm!

- Arra várhatsz! Töröltem a foglalásod és áttettem mára. Úgyhogy pakold össze a holmidat és itt várok! - de egy köcsög, most miért teszi ezt velem?

- De Liam..

- Most azonnal összepakolsz, vagy nem teszed többé a házamba a lábad! - már szinte ordított velem Liam.

- Jól van, megyek - mondtam durcásan.


/ nagyon örültem, hogy az előzőhöz 4-en hozzá szóltatok :D és remélem, hogy ez a rész is fog tetszeni :P / 

1x02: Kicsit fura, mindenki Ibizán?

*szombat* június 15.

Amy szemszöge:

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Kezemmel megkerestem és kinyomtam.

- Ébresztő! - rúgtam bele Betty-be, aki leesett az ágyról.

- Jó van, fent vagyok! - tápászkodott fel a földről.

Én is kiszálltam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Valami normális fejet varázsoltam magamnak, majd kijöttem. Betty is bement a fürdőbe, addig én kerestem magamnak ruhát.

- Haladhatnál 8:30 van - kopogtam be a fürdőbe.

- Hogy mi?? - rohant ki a fürdőből és az órára nézett - Ne szívass csak 8 óra van!

Hívtam egy taxit, ami 8:10-re ide is ért. Óvatosan levittük a bőröndjeinket a lépcsőn, hogy Liam ne ébredjen fel. Majd beszálltunk a taxiba és elindultunk a reptérre.

- Megcsináltuk! Irány Ibiza! - üvöltötte el magát Betty.

- Jah végre a bátyámtól jó messze.

- Amúgy a buliban rossz sráchoz löktél oda, te idióta - szidta le a fejem B.

- Upsz, bocsi... - kaptam a kezem a szám elé - Legalább jól nézett ki?

- Nem, borzalmas volt, de jól smárolt.

- Te mikor jöttél haza? Mert amikor már haza értem te nagyban aludtál.

- Niall elvitt kocsival, de téged is kerestünk, csak nem találtunk - mondta Betty, jó kifogás jobb nem jutott az eszedbe? - És te, hogy jöttél haza?

- Gyalog - adtam egyszerű választ.

És megérkeztünk a reptérre, kifizettem a taxit. Elindultunk be a terminálba, ahol Niall-t kerestük a szemünkkel.

- Nézd, ott van! - mondta Betty és elindult felé.

Én is mentem utána.

- Szia Niall! - ölelte meg Betty.

Aztán felém fordult. Én csak elkezdtem nevetni.

- Ne növesszél bajuszt - mondtam és folytattam tovább a nevetést.

- Mi van, nem tetszik? - kérdezte Niall és végig simított a bajszán.

- Nem - nevettem tovább.

Majd elindultunk és felszálltunk a magán repülőre, ami a One Direction magángép volt. 2 óra múlva landoltunk Ibizán. Egy öt csillagos szállodában szálltunk meg. 2 lakosztályt vettünk ki, egy nekem, a másik Betty-éknek. Bementem, jo tágas szoba, nagy franciaággyal. A kilátás is jó, mert a tengerpartra néz. Leraktam a bőröndömet és hátast dobtam az ágyra. A jól megérdemelt pihenés. Kicsivel később kopognak.

- Ki az?

- Betty vagyok. Megyünk, le a partra jössz? - nyitott be.

- Naná - és felálltam a bőröndömben kezdtem kutatni a bikinim után.

Meg is találtam, bementem a fürdőbe, gyors felvettem és indultunk is a partra. Az utunk hamar külön vált, mert máshová akartunk menni. Én a fagyizótól jöttem el, mikor észrevettem Nathan-t. Mi a faszt keres itt? Ennek mindenhol ott kell lennie? Csak észre ne vegyen. Jaj itt van Jay is, borzalmasan néz ki, mint mindig. Érdekel, miről beszélnek. Óvatosan odamentem és elbújtam egy fa mögé. Ők meg egy-egy hinta ágyban tespedtek.

- Emlékszel, mikor anyám, véletlenül neked küldte el a szívecske alakú sütijeimet és te megetted? - Jay.

- Igen, nagyon finom volt - egy kis hatásszünet - Amúgy tegnap jót smároltál azzal a csajjal? - Nathan.

- Ami azt illeti igen. Megbabonázott, csak sajnos soha nem fogom látni újra - mondta szomorúan Jay.

- Ha a sors úgy akarja, akkor újra találkozni fogtok. Apropó a tegnapi bulira visszatérve, tudtad, hogy Liam-nak van egy húga? - N.

- Milyen Liam-nak? - J.

- Tudod a One Direction-ös buzi Liam-nak - N.

- Nem! Legalább dögös? - J.

- Jó bőr! Csak makacs. Jól jönne 1-2 menetre. Csak én nem...

Nekem ennyit elég volt hallani Miért nem tette meg akkor? Minek kell most ilyenről beszélni? Kiléptem a fa mögül. Odamentem hozzá és egy mozdulattal kilöktem abból a kis szar hinta izéből. És elmentem onnan.

- Haver te nagyon idétlen vagy - hallottam még Jay hangját.

Elégedettem sétálgatok tovább, mintha misem történt volna.

- Állj meg! - kiabálta valaki.

Remélem ez nem nekem szólt. Sétáltam tovább, mintha meg se hallottam volna. Majd valaki megkopogtatja a vállamat. Megálltam, de nem fordultam meg.

- Te löktél ki a hinta ágyból?

Jaj ne, ez Nath. Ráztam a fejem, hogy nem, remélem, veszi az adást. És sétáltam tovább.

- Hé, széplány! Tudom, hogy te voltál! - jött utánam.

Hagyjon már engem békén.

- Hagyjál - megfordultam és a feje tetejére nyomtam a fagyimat.

Úgy nézett ki, mint egy egyszarvú. Visszafordultam és sétáltam tovább, hátha most nem jön utánam.

- Tetszik, hogy ilyen harcias vagy - kiabálta utánam.

Én meg mutattam neki, hogy kapja be.

- Várj már meg - kapta el a kezem úgy, mint tegnap, amikor jöttem ki a buliból. És maga elé fordított.

- Amy? - mondta úgy, mintha örülne nekem.

- Igen? Mondd! - húztam fel a falat megint magam köre.

- El se hiszem, hogy itt vagy - ölelt volna meg, de én eltoltam magamtól - Bocsi, hogy tegnap nem mentem utánad, csak Max balhézni akart

- Aham. Persze - nagyobb hülyeséget nem bírt kitalálni? Inkább mondta volna az igazat.

- Látom, nem hiszel nekem. Pedig ez az igazság. Holnap lesz, itt egy koncertünk szívesen látunk. De most mennem kell. Szia! - nyomott egy puszit az arcomra.

Jézusom! Mit képzel ez magáról?

*vasárnap* június 16.

Épp most ebédelünk a szállodába. A kezembe került a mai újság. A címlapon ez állt:

"Niall Horan és a The Wanted-os fiúk Ibizán? A részletekért lapozz a 20. oldalra."

Oda is lapoztam és elkezdtem olvasni.

"Talán Niall Horan át fog állni a The Wanted-ba? Mi lesz a One Direction sorsa így?"

És még összehordtak jó sok baromságot... Nah ez érdekel!

"Niall Horan-t már megint azzal a vörös hajú csajjal látták. Biztos több van köztük, mint barátság, mert izzott köztük a levegő a szemtanúk szerint"

Nem igaz, hogy nem bírják fel vállalni a kapcsolatukat....

Ne! Liam megöl! Akadt meg a szemem az egyik képen, amin én és Nathan voltunk... És elkezdtem olvasni a mellette lévő szöveget.

"Nathan Sykes-nak új barátnője van? Most is jelenleg Ibizán tartózkodnak mind a ketten. Kicsit fura, mindenki Ibizán? Ennyire felkapott hely lett?"

Tovább nem olvastam, mert nem érdekelt. Az újságot letettem és folytattam tovább az evést. Mikor végeztünk, Niall megkérdezte:

- Ma mit csinálunk?

- Este tuti buli - mondtam.

- Oké! Előtte mit csináljunk? - kérdezte Betty.

- Ami azt illeti, lesz itt egy koncert, ami 10 perc múlva kezdődik - én.

- És kik fognak fellépni? - N.

- Nem tudom. Elfelejtettem - hazudtam neki. Mégse mondhatom el, hogy a The Wanted az...

- Jól van, akkor mennyünk - N.

Felálltunk az asztaltól. Elindultunk a koncertre, ami a tengerparton lesz. Elég sokan voltak. Még jó, hogy ilyen későn jöttünk, legalább nem kell elől állni. Leültünk a lelátóba. Jött a visszaszámlálás. Ilyenkor már nevettem magamba, kíváncsi vagyok Niall fejére, mikor megtudja, hogy kik fognak fellépni. Elsötétült a színpad és 5 alak jelent meg rajta.

- Hello Ibiza! Készen álltok egy fergeteges partyra?

Ekkor a színpad ki világosodott. 

Egyből Niall felé kaptam a fejem. Ő meg csúnyán rám nézett.

- Te tudtad! - gyanúsított meg Niall.

- Mondtam, hogy elfelejtettem - adtam az ártatlant.

Megkezdődött a koncert. Az első szám az All time low volt. Figyeltem őket és elgondolkoztam azon, hogy lehetnek ennyire hülyék. Olyan jót röhögtem, mikor énekelték a Chasing the sun-t és Jay elesett.

Betty és Niall nem élvezik ennyire a koncertet, hanem inkább egymással vannak elfoglalva, azt se vennék észre, ha elmennék, maximum azt, ha fellökném Niall kajáját.

- Jöjjön a személyes kedvencem - konferálta fel Nathan.

És elindult a Glad you came. Látom, hogy Nathan keres valakit a szemével, remélem nem engem. 

A szám közepe fele találkozott a tekintetünk, elmosolyodott és intet nekem. Én nem intettem neki vissza, inkább elfordítottam a fejem, de ugyan olyan lendülettel vissza is. Mert Niall-ék smárolása tárult elém. Várjunk csak ezek nyilvánosan csókolóztak...

A szám végén Max mondta, hogy We glad you came és ő meg Nath rám mutogattak. Mi a jó pikulát akarnak ezek?

- Lassan a koncert végéhez közeledünk - Tom.

Nath lehajolt a biztonsági őrhöz, valamit dumáltak, majd egy papírt nyomott a biztiboy kezébe. A biztonsági őr felém közeledett. Ide jött hozzám.

- Ezt Mr. Sykes küldi - adta át nekem ezt a papírdarabot.

Elvettem és megnéztem, hogy mi van rajta:

"Szia, Amy! Hívj fel! :P

06305412569"

Arra várhat, hogy én felhívjam...

- Hey, I just met you

  And this is crazy,

  But here's my number

  So call me, maybe?

Amikor meghallottam, hogy valaki ezt elkezdi énekelni egyből felkaptam a fejem. Láttam, hogy az illető Nathan, és a végén rám kacsintott.

*este 8*

Itt ülök lent a Hallban és várom a gerlepárt. Amint ezt kigondoltam már jöttek is.

- Bocsi a késésért, csak Niall még evett - mondta Betty.

Én felálltam a helyemről és elindultam, majd jönnek utánam. A buli a parton volt. Leültem a bárpulthoz és Betty-ék is.

- Mit kértek csajok? - kérdezte Niall.

- Egy sex on the beach koktélt - B.

- Én is azt, csak nem koktélba - N.

- Niall! - ütötte meg Betty játékosan.

Jaj, ne ezek már megint kezdik.

- Én kérek egy vodka narancsot - jelentettem ki.

A pultos kihozta a piákat, persze, hogy Niall fizette az egészet. Tovább iszogattunk, Niall egy kicsit túlzásba vitte. Már 10 órára tacs részeg volt és úgy táncolt, mint egy idióta. Kicsit se szakadtam rajta. Majd leült és elterült a boxban.

- Ez K.O. - szólaltam meg.

- Hát igen... nem merem itt hagyni szegényt - aggódott érte Betty.

- Nyugodtan menjél, ha dolgod van. Én vigyázok rá - ajánlottam fel.

- Biztos?

- Igen!

- Oké, köszi - mondta Betty és elment.

Én Niall-re néztem, hogy ihatja valaki ennyire K.O.-ra magát?

- Szerelmes vagyok a kutyámba - mondta Niall.

- Neked van kutyád? - kérdeztem.

- Igen, itt ül mellettem.

Én nem tudom, miről beszél ez, de ráhagytam.

- Amyyyyyyy.

- Mi van? - kérdeztem.

- Gyere, táncoljunk - és meg fogta a kezem, a tömegbe húzott.

- Niall, én nem fogok veled táncolni - mondtam és kihúztam a kezem.

- Nah, létszi - kapaszkodott meg bennem, mert majdnem elesett.

Két lábra állítottam.

- Oké, Niall... akkor táncoljunk - mondtam.

És táncolás közben nagyon jó ötlet pattant ki a fejemből. Végre eszembe jutott, hogy Niall-ék, hogyan szakítsanak.

- Niall! - szóltam neki.


/megköszönném ha kapnák pár visszajelzést hogy tetszik-e :) /

1x01: Ha tudnád, ki vagyok..

*péntek* június 14.

Amy szemszöge:

- Szia Csajsziii! - üvöltötte bele a telefonba Zayn, majdnem megsüketültem.

- Hali! Ma este party? - kérdeztem.

- Bocs, de nem... Perrie-vel van este programom - mondta szomorúan.

- Uhh ne már! Mit fogok én csinálni egyedül... - mondtam csalódottan.

- Barátnőd nem megy?

- De, csak Haspókkal lesz...

- Haspók? - hallottam a hangján a meglepődöttséget.

- Niall az...

- Jah. Pasizz be egy éjszakára, aztán hagyd ott.

- Tudom, mindig ezt csinálom. De most megyek, mert készülődnöm kell. Szia! Puszi. Zaynei!

- Szia, Amy! - és bontottam a vonalat.

Nem igaz, hogy Zayn már megint nem ér rá. Egyfolytában Perrie-vel van. Hiányzik az a Zayn, aki csak a bulinak élt és nem akarta lekötni magát. Rápillantottam az órára, bármelyik pillanatban betolhatja a seggét Betty-ke. Ahogy ezt kigondoltam, már csöngettek is. Nem sokkal később beront a szobámba Betty egy nagy bőrönddel. A bőröndöt lerakta és becsukta maga mögött az ajtót, majd leült az ágyamra.

- Mit mondtál Liam-nak, minek a bőrönd? - kérdeztem.

- Azt mondtam, hogy a bulizós ruháim vannak benne. És lám bevette.

- Mindig is tudtam, hogy a bátyám hiszékeny, de hogy ennyire.

- És mit veszel föl? - kérdezte tőlem Betty.

- Ööö... ruhát? - értetlenkedtem.

- Ajh tudod, hogy nem így értettem - dobott meg egy párnával.

- Fekete miniruha, tudod az a szegecses magassarkúm, a hajamat meg te csinálod, és füstös smink. És te? - csak megkérdezem én is, hogy ne legyek bunkó.

- Fehér miniruha, tudod, azaz átlátszó, fekete platformos magassarkúm.

- Fekete magassarkú? Hogy menjen, hozzá vegyél fel fekete fehérneműt - vágtam közbe.

- Te normális vagy? - kérdezte felháborodottan.

- Nem, de létszi gyere már úgy. Niall-t biztos beindítod vele - unszoltam Betty-t.

- Oké, de akkor a hajad úgy lesz megcsinálva, hogy közepén lesz elválasztva és nem fog látszódni, hogy oldalt fel van nyírva - mondta az alkut.

- Rendben - ráztunk kezet.

Majd elkezdtünk készülődni, 8-ra végeztünk is. 

Amy:

Betty:

Megyünk lefele a lépcsőn, már majdnem kimentünk mikor Liam mögöttünk elkezdett krákogni.

- Mi van? - kérdeztem flegmán.

- Azon kívül semmi, hogy a húgom egy ribancnak öltözött - mondta szemrehányóan.

- Ohh, köszi. Az volt a célom - nyomtam egy puszit az arcára, majd elhúztunk.

Elmentünk a boltba valami piát venni. Vettünk egy üveg vodkát, meg 2 doboz cigit. Kijöttünk a boltból.

- 20:45! Tudod, hogy Niall 22-re vár minket - Betty.

- Tudom! - mondtam.

Elővettem egy szál cigit és rágyújtottam. Nem értem minek kellett ezeknek összejönniük 3 hónappal ezelőtt. Remélem, hamar szakítanak, ha nem akkor majd én gondoskodni fogok róla. Miután elszívtam a cigit, kivettem Betty kezéből a vodkát. Kibontottam, majd jól meghúztam. Éreztem, hogy végig égeti a torkom, de nem érdekelt, mert egy éjszakára elfelejthetem a múltam és önmagam lehetek.

- Igazán összejöhetnél már valamivel - mondta Betty, majd kivette a kezemből a vodkát és ő is meghúzta.

- Azért, hogy megint átbasszanak és játszanak velem? Azt már nem.

Igen ez volt a régi Amy, akit mindig kihasználtak. Egy hülye naiv liba voltam. De most fordult a kocka én töröm össze a szívüket, sorba.

- Te tudod - hagyta rám.

Leültünk egy padra és ott iszogattunk tovább. Majd Betty az órára pillantott és látja, hogy 22 óra.

- Niall! - pattant fel a helyéről és elkezdett futni a szórakozó hely felé, kisebb-nagyobb botlásokkal.

Ez, hogy tudott futni? Én is felálltam a helyemről, alig bírtam megállni a lábamon. Betty meg még futott is... Elvánszorogtam a bulihoz. Ezek nincsenek itt, biztos bementek. Fogtam magam és én is bementem. Úristen, de világos van, mindjárt megvakulok. Az utam egyből a mosdóba vezetett. Útközben nekem jött egy büdös kurva.

- Nem látsz a szemedtől kurva? - ordítottam utána, majd jobban megnéztem és megijedtem tőle - Jézusom! Hogy nézel ki?

- Valami bajod van? - jött közelebb hozzám.

- Igen! Máskor nézz a lábad elé!

- Nem tudod kivel kezdtél ki - fenyegetőzött.

- Te se tudod - vágtam vissza, hú de ügyi vagyok.

- Héhé! Lányok! Nyugalom - jött ide egy kopasz fazon és közénk állt. Hasonlít valakire, de most nem tudom beazonosítani.

- Max! Ez a csaj beszólt nekem - nyávogott a kurva.

- Te jöttél nekem - támaszkodtam neki a falnak, mert már megállni nem tudtam a lábamon.

- Jól vagy? - kérdezte a kopasz és a kezét a derekamra tette, hogy segítsen nekem megállni.

- Bazd meg ez a csúnya ribanc miatt aggódsz?

- Anyád a ribanc - mentem volna neki, de a kopasz hátra lökött és közben meg fogta a csöcsömet. Nem tudom, hogy véletlen volt vagy direkt - Mit fogdosod a mellemet te pedofil állat? Ezért börtönbe is kerülhetsz, csak egy telefonhívásomba kerül.

- Nyugi, nyugi! Inkább adok egy koncert jegyet csak ne - és ilyenkor fogtam fel, hogy ez Max a The Wanted-ból. És csak néztem őt, biztos értelmes fejet vághattam, de ő is értelmes fejet vágott.

- Nem kell nekem koncertjegy - ráléptem a lábára és elmentem a mosdóba.

Végre pipiltem. Hú de jó volt. Visszamentem a táncparkettre és táncoltam. És akkor valaki meglök hátulról.

- Mi a fa... Jah! Szia, Betty! - öleltem meg.

- Szia! Végre, hogy itt vagy.

- Eddig is itt voltam, csak pisikéltem.

- Ennyi ideig?

- Nem, közben meg akartam verni egy kurvát, aki a The Wanted-os Max-el van.

- Itt a The Wanted? - kerekedett el a szeme, ha jól láttam a sötétben.

- Aham - ráztam a fejem, amúgy nem tudom, hogy itt vannak-e a többiek is - És hol van Hasas?

- Ne hívj így engem! - termett itt hirtelen Niall.

Betty kivette az egyik üveg sört Hasi kezéből én meg a másikat.

- Hé az az enyém! - háborodott fel Niall.

- Vegyél magadnak másikat - mondtam neki - Te hogy tudtál futni - kérdeztem Betty-től.

- Úgy, hogy majdnem te ittad meg az egész üveget, én alig ittam.

- Jah, akkor azért vagyok ennyire hülye - tudatosult bennem a dolog.

Látom, hogy Niall a zsebéhez nyúl, majd elő veszi a telefonját és súg valamit Betty-nek. És elment.

- Hova ment a herceged?

- Fontos telefonja van - amint kimondta nagy mosoly terült szét az arcomon - Gyere húztam magam után.

Táncoltunk, amikor egy helyes srác Betty-t nézi.

- Betty! Az a srác téged néz - böktem a fejemmel a bárpulthoz.

Betty óvatosan hátranéz és végig méri őt.

- Tetszetős - állapította meg.

- Majd én lefoglalom Niall-t - és egy mozdulattal hátralöktem.

Elindultam a kijárat felé. Útközben bele ütköztem ehy nagyon helyes srácba.

- Bocsi - csak ennyit bírtam kinyögni és ki slisszantam az ajtón.

A szememmel Niall-t kerestem, meg is találtam még mindig telefonon beszélgetett és odamentem hozzá. Még jó 2 percig dumált, majd lerakta.

- Mi történt Amy, hogy kijöttél? - kérdezte Niall.

- Friss levegőre van szükségem, nem érzem jól magam - mondtam a hazugságot szemrebbenés nélkül.

- Kint maradjak veled?

- Aha, az jó lenne - de idióta, hogy ezt is elhiszi.

Jó 20 percig álltunk kint.

- Szerintem már jobban vagy... visszamehetnénk - mondta Niall.

- Igen már jobban vagyok, csak elszívok egy szál cigit vagy kettőt - és nyúltam a táskámba a cigiért.

Kivettem egy szálat és meggyújtottam. 

Már a felénél tartottam, mikor Betty jön ki a szórakozó helyről. Niall odamegy hozzá, megöleli és visszamentek. De jó már megint egyedül hagytak.

- Jól itt hagytak téged - szólalt meg valaki a hátam mögül.

- Kérte valaki, hogy belepofáz!? - bunkóskodtam.

Majd elém állt, nah bazd meg már csak ő hiányzott.

- Hol hagytad a kurvát? Már hiányolom.

- Bent van a többiekkel. Engem csak kiküldtek, hogy nézzelek meg téged - mondta Max.

- És mégis ki az a hülye, aki érdeklődik egy ilyen idegroncs iránt? - tettem fel a kérdést, de inkább magamnak szólt.

- Ne beszélj így magadról! Ez nem igaz! Nagyon is jól nézel ki! Amúgy az egyik haveromnak tetszel.

- Akkor üzenem neki: Dugj meg! Úgyse vagyok másra jó!

A hajamat átfésültem a baloldalra és így látszott a felnyírt rész, majd visszamentem a buliba. Nem kellett sokáig keresnem Betty-éket, rögtön megtaláltam őket az egyik sarokban. Nagyban smároltak.

Egyszer csak valaki elkapja a jobb kezemet és magához húz. Nagyon jó illata volt. 

A kezét a derekamra tette és így táncoltunk a zenére.

- Hogy hívnak? - súgta a fülembe ~ amennyire egy buliban lehet suttogni ~ a mély, sexy hangján.

- Amy - fordultam vele szembe.

- Nathan - mondta mosolyogva.

- Ha tudnád, ki vagyok, nem táncolnál velem...

- Nem is akarok veled sokáig táncolni, én annál többet akarok.

- Jól van, akkor dugj meg! Úgyse fogok rá emlékezni...

- Te kis butus nem is erre gondoltam...

- Akkor majd más megteszi - mondtam és indultam volna el, de ő visszahúzott magához.

- Elég volt az egy éjszakás kalandokból. Neked olyan pasira van szükséged, aki törődik veled és megbecsül - mondta a szemembe nézve és magához ölelt.

Teljesen igaza van Nathnak-ek, tönkre fogom tenni magam, ha így folytatom... Tényleg szükségem lenne valakire, aki tiszta szívből szeret...

- A világon nincs ilyen pasi, maximum, ha van, az csúnya.

- Tudod sok férfi egy ilyen nőért meg tenne bármit - mondta és egy puszit nyomott a homlokomra.

Rég volt egy srác velem ilyen rendes. De nem szabad megnyílnom felé, mert ő is pasi és előbb vagy utóbb úgyis megbántana.

Megnéztem a telefonomon az időt látom, hogy 3:22 van.

- Bocsi, de haza kell mennem, mert ma még utazok.

- Hazakísérhetlek? - kérdezte reménykedve.

- Egyedül is hazatalálok - makacskodtam.

- Én ragaszkodok hozzá, hogy haza kísérjelek.

- Mondtam, hogy haza találok egyedül is.

És elindultam a kijárat felé. Kiléptem az ajtón.

- Most miért csinálod ezt? - kapta el a kezem Nath.

- Azért, mert nem tudod, hogy én ki vagyok - mondtam a szemeimet lesütve.

- Akkor mondd el - kérlelte.

- A Payne név mond valamit?

- Most mire akarsz kilyukadni? - értetlenkedett.

- Arra, hogy Liam Payne a bátyám...

Elindultam hazafele, de ő nem jött utánam... Tudtam, hogy ez lesz. Pedig ő talán megértett volna, de így, hogy Payne a vezetéknevem semmi esélyem.

Már csak magamra számíthatok, mindenki elhanyagol, mindenkinek van egy olyan személy az életében, akit előrébb helyez, mint engem és ez által én mindig csak második vagyok az emberek számára.

10 perc alatt haza is értem. Bementem a házba, majd fel a szobámba. Betty már itt volt és aludt. Lemostam a sminkem, levettem a ruhám és felvettem a pizsamám, majd befeküdtem az agyba és magamra húztam a takarót.

Bárcsak ne baszott volna át az exem, mert akkor talán nem lennék ilyen idegroncs. Utálom az életem, jobb lett volna ha megse születek. A vezetéknevem is miért Payne? Úgy látszik ebben a kibaszott világban, ha már a vezetékneved megegyezik egy számodra nem kedvelt emberével, akkor elitéled őt.

Lassan aludnom kéne, mert reggel hamar kelek és akkor mosolyt kell erőltetnem magamra. És sírva álomra hajtottam a fejem.