2x15: Mi történt?

"Mindig... Mindenhol... Az már mindegy igazából, hogy itthon a meleg ágyban, az utcán szakadó esőben vagy éppen egy híd alatt; étel-ital nélkül a leghidegebben. Tudod, mindegy, hogy hol, hogyan... csak veled ... örökre. - Nathan Sykes"

Amy szemszöge

*péntek, este 9*

Ma bulizunk. A hajam és a sminkem már kész. Most épp fehérneműben állok és 3 szett között filózok, hogy melyiket vegyem fel.

- Nathaaaan. Nem tudom, mit vegyek fel - nyafogtam.

- Gyere abba - mutatott a nadrágra és a topra.

- Rendben - pakoltam el a többi ruhát.

És magamra kaptam a nacit meg a toppot. A cipőim közül meg előhalásztam egy telitalpú szandit és felvettem.

- Akkor így jó leszek? - fordultam körbe Nath előtt.

- Persze, hogy jó leszel - mosolygott.

Majd lementünk a nappaliba a többiekhez. Nathan leült én pedig az ölébe foglaltam helyet.

- Hívtam 2 taxit 5 percen belül itt lesz. Ha többiek nem jönnek le akkor itt hagyjuk őket - mondta Jay.

- A-a engem nem hagytok itt - robogott le a lépcsőn Max.

- Akkor Tomsey-éket - mondta Siva, mert még ők nem jöttek le.

- Megszólalt a rúdtáncos - mondta halkan Nath.

Én meg nem bírtam visszafojtani a nevetést és Nathan is velem együtt nevetet.

- Mi olyan vicces? - kérdezte Siva halál komoly fejjel.

- Semmi-semmi - rázta a fejét Nath.

Majd megérkezett a taxi. Tomsey-ék pont időben érkeztek így ők is velünk jöttek. Elmentünk a szórakozóhelyre és beültünk az egyik boxba.

- Akkor koccintsunk - tett le 2 üveg pezsgőt az asztalra Max.

Utána meg jött egy lány, aki hozott poharakat. Majd Max öntött mindenkinek.

- Amy-re és Nathan-re - emelte fel a poharát Tom.

- Rájuk! - emelte fel a poharát Jay és Max.

- Rátok! - emelte fel a poharát Kelsey.

- Nathan-ékre! - emelte fel a poharát Nunu és Siva.

- Ránk! - nézett rám mosolyogva Nath.

- Ránk! - fordultam felé és egy apró puszit váltottunk.

Majd koccintottunk és belekortyoltunk a pezsgőbe.

- Nincs kedvem most ezekkel lenni. Nem megyünk el táncolni? - súgta a fülembe Nath.

Megfogtam a kezét és felálltam.

- Elmentünk táncolni - mondtam a többieknek és húztam magam után Nathan-t.

Bementünk a tömegbe. Összekulcsoltam a kezem a nyaka körül. Ő a kezét a seggemre tette és elkezdünk táncolni.

- Olyan jó érzéssel tölt el, hogy minden pasi féltékeny rám, mert enyém a világ legszebb nője - búgta a fülembe.

- Hát akkor rám is a lányok - túrtam bele a hajába és megcsókoltam.

Majd a csók után Nath a homlokát az enyémnek döntötte és csak néztünk egymás szemébe. Egészen addig, amíg meg nem löktek hátulról és le nem fejeltem Nathan vállat.

- Jaj, bocs. Nincs baj, ugye? - húzta végig az ujját a combomon az illető.

- Ne fogdosd a barátnőmet! Takarodj innen! - lökte meg Nathan a vállánál a csávót.

A komának ennyi elég volt és elment.

- Tetszik, amikor ilyen vagy - csókoltam meg újra és egy csöppnyit bele mélyesztettem a körmeim a hátába.

- Szereted ezt csinálni? Én is szeretem ezt csinálni - fordított magának háttal és a kezeit a mellemre helyezte.

- Oké - dörgölőztem férfiasságához.

- Te nagyon... Nagyon... Rossz kislány vagy - markolt rá a melleimre.

Ennek hatására én még jobban dörgölőztem Nathan-höz. Az ott lent meg egyre keményebb lett. Majd Nath egy mozdulattal maga felé fordított.

- Miért kell minden egyes buliban ezt csinálnod velem? - simított végig az arcomon, a nyakamon és a kezemen az újbegyével.

Én csak rámosolyogtam...

- Igyunk valamit - fogtam meg a pólója nyakánál és húztam el egészen a bárpultig - 2 wiskey-kólát - rendeltem és leültünk.

- Hiányoztál. Te és a perverz játékaid - lopott egy apró csókot tőlem.

Majd élénk tolták a piát. Koccintottunk és lehúztuk.

- Olyan távol ülsz - fogta meg a székem Nath és sokkal közelebb húzott magához.

- Most már így jobb? - tettem a kezem a combjára.

- Egyértelműen igen - mosolygott rám.

- Igen? - csúsztattam egy kicsit feljebb a kezem.

Olyan hirtelen történt az egész. Az egyik pillanatban még Nathan-nel elvoltunk. A másikban meg már egy fazon leöntötte Nath-et hátulról. Majd előre esett és rámarkolt a csöcsömre a pasas.

- Eszednél vagy? - lökte meg Nathan a pasas meg seggre ült.

Most, hogy megnéztem jobban ez az volt, aki megfogdosott.

- Minden rendben van, haver? - jött ide Tom és Kels.

- Nem! - nézett csúnyán Nath a még mindig földön ülő komára.

- Nincs semmi baj - kulcsoltam össze Nathan-nel a kezünket.

- Igen is van! - és láttam, hogy Nath állkapcsa megfeszül.

- Amy beszélhetnénk? - kérdezte meg Kelsey.

- Persze. Tom vigyázz Nathan-re. Ne engedd, hogy bármi hülyeséget csináljon - intéztem felé a mondandóm.

- Te meg maradj a seggeden, mert akkor talán megkapod a meglepidet - nyomtam egy puszit Nath arcára.

Majd felálltam és mentem Kelsey után. Megálltunk a női mosdó előtt.

- Mi a baj? - kérdeztem.

- Tom titkol valamit és nem mondja el.

- Ezt honnan veszed?

- Látom rajta és tegnap is jött egy telefonhívása és bezárkózott a szobába.

- Nyugi - öleltem meg.

- Amy - húzódott el.

- Mi az?

- Nathan - mutatott mögém.

Megfordultam és annyit láttam, hogy a biztonsági őr kivezeti Nathan-t és Tom-ot.

- Mi történt Kelsey? Mit láttál? - fordultam vissza aggodalmasan.

- Gyere, menjünk ki! - kezdett el húzni.

- De mi történt? - kérdeztem.

De ő nem válaszolt. Biztos nagy a baj, ha a biztonsági őr vezette ki őket. Majd kiértünk... A fiúk egy padon ültek és Tom nagyon vigyorgott. Majd elindultunk feléjük. Ahogy odaértünk Nathan csak lefele nézett.

- Mi történt? - kérdeztem.

- Baby Nath egy akkorát behúzott annak a gyereknek, hogy ömlött az orrából a vér. Szerintem el is tört neki... Utána meg... Ööö... - mesélte Tom.

- Mi történt utána? - kérdeztem.

Tom nem válaszolt...

- Mi történt utána? - emeltem fel Nathan fejét.

Ekkor láttam, hogy az alsó ajka sebes és fel van dagadva.

- Te jó Isten! - guggoltam le elé. - Jól vagy? Nem fáj semmid?

Nathan csak rázta a fejét, hogy nem... Ránéztem Kelsey-re olyan fejjel, hogy igazán elmehetnének...

- Gyere, Tom! Menjünk vissza - húzta Kels Tom-ot magával.

- Gyere, menjünk haza! - álltam fel és nyújtottam a kezem.

- Még ne - húzott az ölébe. - Nem kapok egy gyógy puszit? - mosolygott féloldalasan.

- A-a. Rossz voltál nagyon rossz.

- Naaa - közeledett Nath félém az ajkaival.

Én viszont elfordítottam a fejem. Nath csak morgott egyet jelezve nem tetszését és lejjebb haladt ajkával a nyakamra. Majd elkezdte erőteljesen szívni.

- Nathan! - szóltam rá és próbáltam eltolni magamtól nem nagy sikerrel. - Nathan! - szóltam rá erőteljesebben és ráléptem a magassarkúmmal a lábára.

Hatásos volt, mert leszállt a nyakamról. Én meg felálltam és előkaptam a mobilom és hívtam egy taxit.

- Azt hittem le fogsz baszni - állt fel Nath és megölelt.

- Vedd úgy, hogy most kivételeztem - mondtam kedvesen és bosszúból beleharaptam a nyakába.

- Hmm... Most már biztos nem alszunk - dörzsölgette a nyakát.

- Szeretnéd mi? Nem hiszem, hogy megkapod.

- Hahaha... Jó a humorod - nevette el a véget.

- Nem vicceltem. Komolyan mondtam - vágtam komoly fejet.

Majd megérkezett a taxis és beszálltunk. Majd elindultunk. Az út alatt Nathan távolság tartó volt. Majd megérkeztünk és kiszálltunk. Én elindultam, de Nath lépteit nem hallottam mögöttem. Hátranéztem. Ő még mindig ugyanott állt, mint amikor kiszállt a taxiból.

- Te nem jössz? - kérdeztem.

- De - mosolygott rám perverzen és elindult.

Ideért mellém megfogta a kezem és bementünk a házba. Azon belül pedig a konyhába. Nath leült egy székre és nézett ki a fejéből. Na, ez bedurcizott. Inkább én tehetném, nem ő.

- Huu egy csöppet meleg van - szólaltam meg.

És felhajtottam a toppom. Majd kinyitottam a hűtő ajtót. Tudtam mit keresek, de elidőztem egy darabig. Majd kivettem egy üveg vizet és öntöttem magamnak egy pohárba. Nathan pedig még mindig durcásan ott ült. Na, jó, ha eddig nem figyelt fel, akkor erre biztos, hogy fel fog. Felemeltem a poharat. A szám elé helyeztem és csurgattam le a vizet a testemen. De még erre se figyelt fel.

- Mi a baj Baby Nath? - mentem oda és simogattam meg a haját.

- Semmi.

- Nathan ne hazudj, látom, hogy van valami.

- Tényleg nincs semmi. Csak ez a top már nem kéne rád - bökte meg a hasam.

- Te most kajak szívóztál? Ezért még megfizetsz!

- Állok elébe - állt fel.

És az ajkaival közelített az enyémeim felé. Viszont engem megcsapott a pia szag ami beleivódott a pólójába.

- Bocs - toltam el. - Nagyon bűzlesz. Vedd le a pólód.

Nem kellett 2x mondanom a póló már nem volt rajta.

- Megfelel kisasszony?

- Elmegy, de még mindig túlöltözött vagy hozzám képest - akasztottam bele a nadrágjába az ujjam.

Nathan csak féloldalasan elmosolyodott. Egy mozdulattal felkapott és felültetett az asztalra.

- Szerintem inkább rajtad van túl sok minden - húzta le 2 oldat a toppom pántját.

- Ha ezt leveszed, akkor lehet róla szó, hogy én is vetkőzök - kezdtem a nadrágon keresztül simogatni ott lent és néha-néha rászorítottam egyet.

Nathan megcsókolt. Majd a keze fel lejárkált a testemen. Hátra fektetett az asztalon. Majd a toppom alá nyúlt.

- Nem akarod levenni?

- Nem.

- Majd később te könyörögsz azért, hogy vegyem le - harapta meg a nyakam.

És a jobb keze lejjebb kalandozott a nadrágomhoz és egy mozdulattal kigombolta. Tovább csókolgatta a nyakam, a szám és egyszer csak azt vettem észre, hogy nincs rajtam nadrág.

- Tudod, hogy csak akkor sexelünk ha van nálad óvszer.

- Ahj! - tette a fejét a mellem közé. - Ez most komoly? - nézett fel rám.

- Igen - mosolyogtam rá gonoszul.

- Ne csináld már. Ígérem, óvatos leszek.

Én csak ráztam a fejemet, hogy nem és felültem. Majd felvettem a nadrágom a földről és felvettem.

- Érezd magad mázlistának, hogy legutóbb nem ejtettel teherbe - vágtam a fejéhez.

- A mentségemre azt hittem gyógyszert szedsz.

- Jah persze fogamzásgátlót a többi gyógyszer mellé. Hát oké... - álltam fel és indultam kifele a konyhából.

Hát igen mikor kijöttem a börtönből kénytelen voltam pszichológushoz járni. Nem bírtam feldolgozni a történteket. Különböző gyógyszerek minden nap... Magam se tudtam számon tartani hányat szedtem be...

- Amy! - kapta el a kezem és maga felé fordított. - Miféle gyógyszerek?

Én csak lehajtottam a fejem.

- Nem akarlak megbántani vele. Szóval hagyjuk abba itt a beszélgetést.

- Mond azt, hogy nem miattam kellett szedned - emelte fel a fejem az álamnál fogva.

Csak szótlanul próbáltam kerülni a tekintetét. És eszembe jutottak a múlt fájdalmai, amit legfőképp Nathan okozott. És akaratlanul is elkezdett potyogni a könnyem.

- Basszus!  - baszott rá egyet a konyhapultra, de úgy, hogy ami rajta volt az mind beremegett.

Nem akartam ezt. Bárcsak nem mondtam volna semmit. Soha nem kellett volna megtudnia, hogy mennyit szenvedtem miatta. - Nathan! - töröltem le a könnycseppeket az arcomról és az ökölben lévő kezét összekulcsoltam az enyémmel. - Bocs nem akartam ezt a fejedhez vágni. Különben is az a múlt felejtsük el.

- De akkor is, miattam szenvedtél... meg se érdemellek - hallottam a hangján, hogy próbálja visszatartani a könnyeit.

- De igen is megérdemelsz - fordítottam magam felé az arcát. - Szeretlek, és nem számít semmi csak ez - csókoltam meg.

- Én is szeretlek. 

#Díj

WOW! Nem is gondoltam volna, hogy a blog a 3. díját ilyen hamar meg fogja kapni <3. Köszönöm R. W. :D

Szabályok:1, Írj magadról 11 dolgot.2, Válaszolj 11 kérdésre.3, Tegyél fel 11 kérdést.4, Küldd tovább 11 embernek.



11. dolog rólam:

1. Nem igazán szeretem a sulit, de szerintem sokan vannak így vele :D
2. Van egy tetkóm :) 'Learn from past, Live for today, Hope for future.' Annyit jelent, hogy 'Tanulj a múltból, Élj a mának, Reménykedj a jövőnek.' <3
3. 18 éves vagyok :)
4. Kedvenc zeném a 1D-től a Little things <3, de a Best song ever se rossz :D főleg Marcel és Leeroy >.< xD
5. Kedvenc zeném a TW-tól a Warzone <3
6. Minden hétvégén bulizok :) és a pia se marad ki :P
7. Szeretem a családom és cicám *.*
8. Szeretem az Odaát című sorozatot és a Vámpírnaplókat is :D
9. A telefonom a mindenem.. Nem tudnék nélküle élni *.*
10. Van egy hasonmásom a városban xD és a saját báttyja és a haverjai jöttek oda megkérdezni, hogy én a húga vagyok-e xDD egy kicsit se volt vicces LOL.
11. A szobám tele van poszterrel :$ <3


11. válasz:

1. Van valamilyen tartós betegséged? - Tudtommal nincs
2. Kedvenc sampon? - Talán a Sauma...
3. Ha lehetne egy esélyed, hogy találkozz kettővel a kedvenc sztárjaid közül akkor kikkel találkoznál? - Huu ez nehéz kérdés...hmm... Talán Justin Bieber, mert vele jót lehetne bulizni :) és talán Jay McGuiness :)
4. Téged is idegesít, hogy ilyen rossz minősége van a Liebster díjnak? Engem nagyon.. - Aha
5. PLL, Teen Wolf vagy TVD? - Teen Wolf és Vámpírnaplók <3 Imádom ezeket a sorozatokat :D
6. Szoktál gondolkodni napközben (suliban/munkában/sétálás közben/ stb..) azon, hogy mi lesz a blogod következő fejezeteiben? - Egyértelműen igen :$ *.*
7. Meddig tart megírni egy részt? - Pár óra :D
8. Kedvenc író? - Talán Stephenie Meyer :)
9. Rihanna vagy Miley Cyrus? - Miley Cyrus...talán :)
10. Neked is nehéz kitalálni 11 random kérdést? - Igen! 
11. Olvasod a blogom? - Aham <3



11. kérdés:

1. Mit szeretnél elérni az életben?
2. Kutya vagy macska?
3. Szereted a csokit?
4. Ha tehetnéd, mit változtatnál meg saját magadon?
5. Hány éves vagy?
6. Ki a kedvenced a One Direction-ből?
7. Ki a kedvenced a The Wanted-ból?
8. Ismered a Hősök című sorozatot?
9. Sophia vagy Danielle?
10. Mit gondolsz az eljegyzésről? (Zerrie)
11. Mit üzensz az olvasóidnak?



Akiknek küldöm:

1. domii
2. Szaszii
3. Német Eszti
4. Vanda Bordás
5. Barbara Maráczi

2x14: Szeretlek, de kérlek te is mond a szemembe (+16)

Sziasztok! :)
Köszönöm az oldalon a több, mint 33.000 klikket <3. Szeretlek titeket és hogy velem tartotok :D. A történetet itt simán abba hagyhatnám... DE nem teszem,  mert a Becca-s sztori még nincs lezárva :3. És Harry is a képbe kerül hamarosan :D. 
Addig is olvassátok a másik blogomat, ahol Nath kilépett a TW-ből: I quit!

"Annyiszor próbáltuk eltépni a szálat, ami egymáshoz kötött minket! Küzdöttünk, de elbuktunk, mert a vége mindig ugyan az lett:Te velem, Én veled! Ez így tökéletes!Nélküled mindig csak túl élek! Azt hittem elmúlik az érzés, hisz semmi sem tart örökké! Aztán, ahogy telt múlt az idő rájöttem, hogy ez nem fog elmúlni s hogy ezt az érzést más nem tudja pótolni! S most már nem ellened, érted fogok küzdeni, mert Te vagy az kit nem tudok feledni! Melletted megnyugszik a lelkem, veled erős vagyok, szeretem azt a nőt, aki melletted vagyok! S ezt magamnak olyan nehéz volt bevallanom! Bevallani, hogy nekem is szükségem van valakire! Te vagy az én valakim.- Amy Payne"

Nathan szemszöge

Nem tudom ezek után mi tévő legyek... És egy ölelő kart éreztem magam körül. Biztos a többiek akarnak vigasztalni, de nem fog nekik sikerülni, még nem... Talán egyszer kiheverem ezt, de sose felejtem el ezt a napot. Reggel úgy felkelni, hogy azzal a lánnyal fogsz randizni, aki a világot jelentette számodra. És ez lett belőle... Meghalt Ő...

- Nathan! - hallottam az ő hangját.

Nah fasza... Kezdek megőrülni, mert már az ő hangját hallottam, amint a nevem mondja. Ezt nem fogom tudni fel dolgozni egyedül, szakemberhez kell majd fordulnom.

- Nathan! Itt vagyok, nem haltam meg - simogatta a hátam.

Az nem lehet, hogy ő legyen... Hallottam a lövést... Kíváncsi voltam, hogy ez a valóság vagy csak a képzeletem játszik velem. Kinyitottam a szemem, de nem volt tiszta a látásom, a könnyeim homályosították. Egy alakot láttam a földön feküdni... Majd oldalra fordítottam a fejem és... és...

- Amy! - örültem meg neki, mert már rég eltemettem magamba.

Felemelte a kis fejét és a könnyes szemével rám nézett. El se tudom hinni, hogy él. Meg fogadom, hogy ezen túl nagyon fogok rá vigyázni. Mindentől védeni fogom, ha valaki bántani meri, őt én állok rajta bosszút. Elvágták a ragszalagot a csuklómon és végre megölelhettem Amy-t. Csak ültünk a fűbe és a pillanatnak éltünk, addig, amíg meg nem zavartak, hogy álljunk fel, mert bűnügyi helyszínről van szó. Felálltunk, de én még mindig nem engedtem el őt. Nem is vettem észre, hogy közben megérkeztek a rendőrök, a mentősök és a tűzoltók is. A rendőrök felvették mindannyiunk vallomását, de a házba egészen holnap estig nem mehetünk vissza. Megbeszéltük, hogy hozzám megyünk. Beültünk a taxikba és elmentünk hozzám. Kiszálltunk és bementünk a házamba. Leültünk a nappaliba. Én Jessica és Amy közé ültem. Mindenki néma csendben bámult ki a fejéből, mert mindenkit megrázott a történtek. Én se tudom mi lett volna velem, ha tényleg meghalt volna Amy, de szerencsére nem történt meg. Láttam, hogy Jessica felállt:

- Hova mész? - kérdeztem meg tőle.

- Rendelni valami kaját - válaszolta.

Én csak egy aprót bólintottam, hogy oké és Jess kiment a konyhába. Ránéztem Amy-re és láttam, hogy csak maga elé bámul és néha-néha meg-meg remeg. Magamhoz öleltem és a fülébe súgtam:

- Nem kell félned, már biztonságban vagy - és nyomtam a feje búbjára egy puszit.

Ő hozzám bújt és így ültünk addig, amíg meg nem szólalt a csengő, hogy jött a kaja. Jessica kifizette és lerakta a nappaliban lévő asztalra.

- Jó étvágyat! - bontotta ki a pizzát Jess és elvett egy szeletet.

Én szóltam Jess-nek, hogy nekünk is adjon már egy szeletet.

- Amy egyél - raktam az ölembe a pizzát.

Ő csak rázta a fejét, hogy nem kell.

- De muszáj enned - erőltettem tovább.

- Nem!

- Na az én kedvemért legalább egy falatot - vettem a kezembe a pizzát és kezdtem a szája elé tolni.

- Nem! Miért nem érted meg, hogy nem? - állt fel és elment.

- Mit csináltál? - intéztek a többiek szinte egyszerre felém a kérdést.

Nem válaszoltam csak felálltam és arra távoztam amerre Amy. Volt egy sejtésem hova mehetett. Ha itt nem lesz, akkor az emeleten lesz valahol. És mentem a mosdó felé. Bekopogtam és bementem. Amy a kád szélén ült és a padlót nézte.

- Mi a baj? - guggoltam le elé és megfogtam a kezét.

Nem volt semmi a válasza csak zokogva a nyakamba borult.

- Cssssssssss. Nyugi - simogattam a hátát.

Ő meg csak tovább zokogott.

- Létszi hagyd abba a sírást, mert nagy rossz nézni téged így. És én is a sírás határán állok - vettem a kezembe az arcát és mondtam a szemébe.

A hüvelykujjammal pedig letöröltem le a könnycseppjeit.

*3 nap múlva*

Amy szemszöge

A plázában boltról boltra járunk Kelsey-vel és Nunu-val. Furcsa módon nagyon ragaszkodtak hozzá, hogy én is velük tartsak. Jó sok mindent vettünk. Cipőket, ruhákat még arra is rábeszéltek, hogy csináltassak műkörmöt, mert szerintük az olyan nőies. Aztán beültünk egy fodrász szalonba. A fodrász átfestette a hajamat világos barnára. A hossza megmaradt. A csajok azt mondták, hogy ehhez a hajhoz nem illik a mostani sminkem. Ezért befizettek engem egy sminkeshez. Ezután azt mondták át kell még itt a plázában öltöznünk, mert megyünk egyből bulizni. Ez egyre furább... Bementünk a budiba. Felvettem a most vett ruhák közül az egyiket. A csajok is átöltöztek. Majd hazamentünk lerakni a kocsit.

- Amy kihozod a dzsekinket, mert nagyon fáztunk?! - kért meg Kelsey.

Dzseki? Ezek pároltcsirkék akarnak lenni? Nem értettem őket, de bementem a házba. Leakasztottam a kabátjukat a fogasról. Ekkor egy lassú zene megszólalt. Majd hirtelen felkapcsolódott a villany a konyhába. Hu, bazd meg. Nem ijedtem meg, csak egy kicsit. Leraktam a lányok kabátját és elindultam a konyha felé... Óvatosan benéztem és Nathan állt ott egy csokor rózsa mögött. Most már minden világos, hogy a lányok miért ráncigáltak el vásárolni és miért erőszakolták rám ezt ruhát.

- Szia, Amy! - dugta ki a fejét a rózsa csokor mögül Nath.

- Szia! - mondtam mosolyogva.

- Ezt neked hoztam - jött közelebb.

Egy puszit nyomott az arcomra és a kezembe adta a csokrot.

- Köszi - mondtam.

Elővettem a beépített szekrényből egy kancsót. Engedtem bele vizet és bele raktam a rózsákat. Majd leültünk az asztalhoz és neki láttunk enni.

- Tetszik ez a haj. Dögösebb, vagy mint valaha - dicsért meg Nathan.

- Köszi - mosolyodtam rá.

- Mellesleg a ruha is jól áll - nézett rám kajánul.

- Te találtad ki ezt az egészet? - kérdeztem.

- Igen a többiek meg segítettek - csúsztatta a kezét az enyémre.

Ez aranyos volt tőlük, hogy így segítettek Nathan-nek.

- Csak szerintem van itt meleg? - kérdezte Nathan és kijebb gombolta az ingjét.

Ez által rálátást nyertem szőrtelen mellkasára...

- Igen - mosolyogtam rá.

Ő csak kajánul visszamosolygott majd lebámult a melleimre és vissza rám. Beharaptam az alsó ajkamat és egy fokkal lejjebb húztam a ruhámat. Hát igazából már nem is vagyok éhes... Csak egy dolog járt az eszembe... Nathan-t magamba akarom tudni.

- Kell nekünk még ez a kaja? - kérdeztem.

Ő csak rám nézett értetlenül... Ezt nemnek veszem... Egy mozdulattal lesöpörtem mindent az asztalról... Felmásztam az asztalra. Négykézláb elindultam Nath fele. Mutatóujjammal végig simítottam az arcélén. - Mit szeretnél? - húzott le az ölébe.

- Téged - suttogtam bele a fülébe.

- Szeretlek, de kérlek te is mond a szemembe. Mert ha te nem érzel így akkor ennek semmi értelme. Csak szimpla sex lenne.

- Én is szeretlek - mondtam a szemeibe nézve.

Majd Nathan letámadta az ajkaim. Csókolózás közben Nathan a ruhám aljával babrált és húzta egyre feljebb. Az ajkamról letért a nyakamra és azt csókolgatta.

- Ezt... Nem... Itt... Kéne - mondtam nehezen véve a levegőt.

Nath reakciója az volt, hogy megfogta a combomat és velem együtt felállt a székről. Majd felvitt az emeletre és szobájában lerakott.

- Ezt a ruhát azonnal tüntesd el magadról vagy én tépem le - mondta Nath.

Én meg gyors lekaptam magamról. Nathan perzselő pillantását éreztem magamon, ahogy végig mért tetőtől talpig. Odasétáltam hozzá és újra egymásnak estünk. Nathan leült az ágyra én meg az ölébe ültem.

- Zavar az inged... Leszeded vagy tépjem le én rólad? - mondtam két csók között.

- Tedd meg!

Megfogtam két oldalt az ingjét és egy rántással széjjel téptem. Ami maradt az ingből azt meg Nath leszedte magáról. Óvatosan hátra dőlt az ágyon. Én meg ráültem lovagló ülésbe. Nathan magához húzott és vadul elkezdtünk smárolni. Éreztem egyre keményedő férfiasságát odalent. A szájáról letértem a nyakára és közben a kezemmel gomboltam ki a nadrágját. Majd haladtam egyre, lejjebb míg végül el nem érkeztem a hasa aljáig. Beleakasztottam az ujjamat az alsó nadrágjába. Nathan felhúzott. Megcsókolt és alulra küldött... Lerugdosta magáról a nadrágot és a nyakamat kezdte el szívni... Elég hosszú ideig tette...

- Nathan! - toltam el.

De mint egy pióca, aki rám ragadt nem akart elengedni.

- Nathan! - karmoltam végig a hátát.

- Ááu - engedte el a nyakamat végre - Basszus. Milyen karmaid vannak neked? - fogta meg a kezem.

- Ma csináltattam. Nunu-ék beszéltek rá őket szidd! De most jól jött - karmoltam bele a másik kezemmel a hátába.

- Jól van akkor így játszunk? - harapta meg a nyakamat a másik oldalt.

Ekkor egy tányércsörömpölést hallottunk.

- Nyugi, Nareesha! - mondta elég hangosan Kels.

- Hopá. Nunu ideges. Ne menjünk le! - támadta le az ajkaim Nath.

A kezével a melltartó pántomat csúsztatta le. Majd egy kicsit megemelt és kikapcsolta a melltartómat és egy mozdulattal eldobta. Két kezével elkezdte masszírozni a melleimet.

- Nathan, Amy! - dörömbölt Kels az ajtón.

- Ez nem lehet igaz - baszott egyet az ágyra Nath.

Felállt. Odament az ajtóhoz és résnyire kinyitotta. Addig én magamra húztam a takarót.

- Mi van? - kérdezte bunkón Nathan.

- Uh, bocs, látom megzavartam valamit. Csak szólok, hogy a fiúk részegek.

- Hagyjál már - baszta rá az ajtót.

- Létszi. Bármikor hazajöhetnek. Segítenetek kell - kérte Kels.

- Hello New York! - kiáltotta azt hiszem Tom.

- Halljátok? Létszi! - Kels.

- Ezt nem hiszem el - ült le Nathan az ágy szélére.

- Jaj Nath! Majd máskor bepótoljuk - bújtam oda hozzá és egy puszit nyomtam a nyakára.

Nath hátra fordult...

- Öltözzünk akkor - mondta.

Mind a ketten felálltunk. Magamra kaptam a melltartóm. Egy rövid nacit meg egyet Nathan pólói közül. Mire végeztem Nath ott állt az ajtóban és várt engem. Odamentem hozzá és nyitottam volna ki az ajtót, de ő az ajtó elé állt.

- Ők tudnak még várni, de most fel kell tennem egy kérdést neked.

Én karba tettem a kezem és vártam.

- Tudom, hogy ez nem a legromantikusabb. Nem is így terveztem el az egész estét. De kibaszottul szeretlek és szeretném, ha újra a barátnőm lennél. Szóval mit mondasz?

- Én is kibaszottul szeretlek és persze - csókoltam meg.

Majd hirtelen kinyílt az ajtó. Nathan beverte a fejét és ráharapott az alsó ajkamra.

- Fáj nagyon? - kérdezte aggódva Nath.

- Fáj, de elviselem... Csak rakjunk rendet, lent - kezdtem én is ideges lenni.

Kinyitottuk az ajtót. Azonban egy árva lélek se volt az emeleten... Majd bekapcsolódott a zene. Ilyenkor tudtuk, hogy hol vannak. Lementünk a disco szobába. Kikapcsoltuk a zenét és mindenkit felküldtünk a szobájába. A leginkább Siva volt ki. Ő még rúdtáncolt is. Most már értem Nunu miért volt kiakadva. Majd Nathan-nel mi is felmentünk a szobába. 

#Díj

Megkapta a blog a 2. díját! :D Köszönöm szépen Andrea Kelemen-nek! :)

Szabályok:
1. Válaszolj 10 kérdésre.
2. Írj magadról 10 dolgot.
3. Tegyél fel 10 kérdést
4. Küld tovább 10 embernek.

10 válasz:

1. Milyen terveid vannak a jövőddel kapcsolatosan? - Ez egy jó kérdés xd nem tudom

2. Korán kelő típus vagy? - Nem igazán... szeretek sokáig aludni a pihe-puha ágyban :D

3. Mi a legnagyobb álmod? - Egy VIP koncertjegy egy The Wanted koncertre :3

4. Ki a legfontosabb az életedben? - saját magam :D

5. Kedvenc bandád? Egy értelmű a The Wanted <3 :D

6. Mit gondolsz a One Directionról? - Szeretem a zenéjüket és magával a bandával nincs gondom.:) De nem vagyok Directioner, csak egy fan :)

7. Ismered GoodLike-ot? - Nem 

8. Ha tökéletesen beszelhetnél három bármilyen nyelven, melyek lennének azok? - Angolul, Spanyolul és Japánul xd 

9. Melyik hírességgel töltenél együtt egy napot? - Huuu ez nehéz kérdés, olyan sokkal töltenék el egy napot :D De talán Jay McGuiness lenne az :)

10. Szöktél már ki otthonról? - Szöktem volna ki, ha nem a 2.-on laknék xD

10 dolog rólam:

1. Imádok bulizni :D ez látszik a blogban is :)
2. Van egy cicám :D aki tegnap bemászott egy szilvószálért a kukába xĐ nem normális szegénykém <3
3. Ma megyek meg csináltatni az első tetkóm *.* És nagyon izgulok :)
4. Szeretem, ha nagyok a körmeim :D mert lehet vele jól karmolni >.< xD
5. Van egy 'zakkant' húgom, akit szeretek xD <3
6. Kék színű a szemem :)
7. Nagyon szeretnék eljutni Londonba, mert talán... találkoznék valamilyen hírességgel, de amilyen szerencsétlen vagyok.. biztos nem jönne össze xD
8. Az életemben még szeretnék eljutni Los Angeles-be is <3
9. Festett vörös vagyok :)
10. Most megyek 12.-be :) Sajna nehéz év elé nézek :/

10 kérdés:

1. Szeretnél híres lenni?
2. Mi a legvadabb álmod?
3. Szeretnéd, ha a One Direction és a The Wanted kibékülne?
4. Twitter v. Facebook?
5. Ha Londonban laknál, és eljönne a világ vége, és csak te meg Nathan Sykes(ha Directioner vagy) / Niall Horan(ha TWFanmily vagy) éltétek túl... Az emberiség megmentéséért újra benépesítenéd a földet?
6. Mi álmaid állása?
7. Olvasod valamelyik blogom?
8. Mi inspirált ahhoz, hogy blogolni kezdj?
9. Szereted az állatokat?
10 Mit üzennél az olvasóidnak?.

Akiknek küldöm:

1. Szilvi
2. Nessie N. Horan
3. Sweety
4. http://darkjustinhu.tumblr.com/
5. Réka Ferkó

2x13: Szerettelek és mindig is szeretni foglak...

"Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerűen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére. Nem látlak olyan gyakran, mint szeretném. Nem tarthatlak egész éjszaka a karjaimba. De a szívem mélyén tudom, hogy szeretlek és nem akarlak elengedni. De ez már késő... - Nathan Sykes"

Nathan szemszöge

* szombat, 14 óra*

Reggel arra keltem, hogy a szememet majdnem kisüti a Nap. Pedig én úgy emlékeztem, hogy este elhúztam a sötétítőt. Nem foglalkoztam vele. inkább elfordultam a másik irányba, ahol nem sül ki a szemem.

- Nathan! Ébresztő! - hallottam Jess hangját és a takaróm már nem volt rajtam.

- Hagyj aludni, korán van még - mondtam egy ásítás között és a fejem a párnába fúrtam.

- Ha neked korán délután 2...

- Hogy mennyi? - ültem fel az ágyamba hirtelen.

Nem hittem a húgomnak, hogy ennyi az idő. Biztos csak szívózik... Elvettem a telefonom az éjjeliszekrényemről és meglestem a pontos időt. 14:10. Nah bazz! Nekem randim van Amy-vel 4 órakor. Hogy fogok így időben elkészülni? Meg nem is gondolkoztam, hogy hova is vigyem őt... Ügyes vagy Nath, te is mindent az utolsó pillanatra hagysz.

- Látom, már nem kellek ide - adott egy puszit az arcomra Jessica és ki is ment a szobámból.

Én kivánszorogtam a puha ágyamból és a fürdőbe mentem, gyors lezuhanyoztam és felöltöztem valami hordható ruhába. És sikeresen eldöntöttem, hogy hova is viszem Amy-t. Abba a cukrászdába, ahol tavaly ketten elvoltunk. Tökéletes randi hely, szerintem. Aztán egy sétát terveztem, hogy lemozogjuk a sok-sok édességet, amit magunkba vittünk. És a parkban fogom megkérdezni, azt a bizonyos kérdést. És remélhetőleg igennel fog válaszolni. Tuti igent mond, mert mindketten szeretjük egymást és nem bírjuk ki sokáig egymás nélkül. Majd lementem az emeletről, a földszinten egy árva lélek sem volt. Biztos pihennek, vagy kint vannak. Bementem a konyhába és készítettem magamnak egy szenyót. Szendvicskészítés közben észrevettem, hogy Jay, Max és Tom a kertben diskurálnak valamiről és elég hangosan nevetnek. Majd egyszer csak csend lett. Túl nagy a csend... Letettem a maradék szenyámat és meglestem, hogy mi is történt kint. Óvatosan elhúztam a konyhában a függönyt és ledermedtem.

 Ez nem lehet igaz, miért pont ma kellett ennek történnie? Gyors élő kaptam a telefonom es küldtem egy kör üzenetet mindenkinek:

  "S.O.S fegyveresek a kertben mindenki zárkózzon be a szobájába!"

Villámsebesen elraktam a zsebembe a telefonom és halk léptekkel indultam ki a konyhából, onnan az előszobába, majd indultam volna fel az emeletre, de valaki fegyvert szegezett a fejemhez.

- Ne mozdulj vagy megöllek! - sziszegte a fogai közül egy pasas.

Meg fogta az egyik kezem és a másik kezemmel együtt összekötötte hátul egy ragszalaggal.

- Indulj! - lökött egyet rajtam a bejárati ajtó irányába.

Kimentünk az ajtón és csatlakoztunk a többiekhez. Megláttam Max-éket is, akik ugyanúgy megkötözve ültek a földön, majd megpillantottam Amy-t. Ne! Elkapták. Ez az én hibám, hamarabb kellett volna észrevennem őket. Csak ne essen semmi baja senkinek se. Istenem kérlek!

- Nathan! - kiáltotta Amy és elindult volna felém, de Jake erőből visszarántotta és a földre került.

- Amy... - kezdtem volna el mondani a magamét, de engemet is a földre löktek.

Eléggé megütöttem magam, de most kurvára nem érdekel.

- Nathan, micsoda meglepetés. Rég találkoztunk haver. Jókor jöttél te is, legalább a szemtanúja leszel ennek az eseménynek - mondta érzéketlenül Jake.

- Sajnálom - olvastam le Amy szájáról ezt a szót.

Tudtam, hogy cselekednem kell. Nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen.

- Jake! - álltam fel. - Mire jó ez neked? Ha még több bűnt követsz el neked annál rosszabb lesz, ha elkapnak. Életfogytiglant is kaphatsz. Érted? - próbáltam a lelkére hatni, de nem tűztem nagy sikert bele.

- Jaj Nathan! Értem csak ne aggódj! Mindent megoldok...

- Neked se ér el mindenhova a kezed, Jaky.

- Fogd be a pofád, te kis porbafingó! - ordibálta le a fejem és már vérbe forgott a szeme. - Ha még egyszer közbe szólsz, előbb veled végzek!

Majd az egyik embere a fegyverével gyomorszájon vágott és erőtlenül hullottam a földre. Nagyon fájt...

- Nathan! - hallottam Amy kétségbeeset kiáltását.

- Kuss kurva! - és egy csattanást hallottam.

Amy-t pofon vágta az a szemét. Bárcsak én lennék a helyében és én kapnám azokat az ütéseket. Ő nem ezt érdemli. Nagyon fáj ez a látvány, ha őt bántják, akkor engem is bántanak.

- Nah még valaki akar pofázni? - kérdezte cinikusan Jake. - Én is így gondoltam. Na, szóval... hol is tartottam? Aha. Végre újra találkoztunk, Amy. Nem tudom, hogy mi vagy te... Esetleg egy robot - kezdet el nevetni saját magán - Vagy csak egyszerűen ennyire erős vagy... Ezt mindig is szerettem benned, Cica - mondta és még egyszer pofon vágta.

Az alsó ajka felszakadt és kibuggyant a vér a sérült helyen.

- Ne kínozz, inkább tedd meg! - ordította a képébe Amy.

Csak azt ne! Ez nem történhet meg! Nem veszíthetem el ŐT, hisz a sors minket egymásnak teremtett és így nem lehet vége. Most nem halhat meg! Ha meghal, akkor én is meghalok legbelül. És egy könnycsepp csordult ki a szememből. És lehajtottam a fejem, mert nem bírtam tovább nézni, a szívem szakad meg.

- Amy, Amy, Amy. Ne sürgess még... Előtte búcsúzz el a többiektől. Nem vagyok én annyira szívtelen... - Jake.

Na persze... Nem vagy annyira szívtelen, én meg a római pápa vagyok. Felnéztem és láttam, hogy Amy felénk fordul és szólásra nyitotta a száját.

- Szeretlek titeket. Mindannyian hiányozni fogtok... - olyan rossz volt ezt hallani, Amy sírt és én is sírtam. - Max! Vigyázz magadra és örülök, hogy hittél nekem és segítettél Becca-t eltüntetni - fordult Tom-hoz. - Tom! Vigyázz a lányokra és a bátyámra, mert nagy szüksége lesz a barátokra. Állj, ki mellette. És Kels-nek üzenem, hogy köszönöm azt a sok-sok segítséget, amit tőle kaptam - Jay-hez fordult. - Jay! Te vagy az egyik legjobb fiú haverom, szeretlek. Nathan-nek nagy szüksége lesz rád! - és jöttem most én. - Nathan! - fordította felém a tekintetét, egyszerűen még ebben a helyzetben is jól nézett ki. - Tudom, hogy neked fogok a legjobban hiányozni, de biztos fogsz egy másik lányt találni, aki szeretni fog úgy ahogy én, kevesebb zűrrel... És ne feledd, szerettelek és mindig is szeretni foglak... - mondta ezt az egészet zokogva.

Tényleg megtörténik... Neeeeee! Nem akarom elveszíteni, még előttünk áll az egész élet... Házasság, gyerekek és még sok apró más öröm, amit együtt élünk át.

- Én... is... szeretlek... Amy! - mondtam sírva.

Nem bírom végig nézni azt, hogy életem szerelmét a szemem láttára ölik meg. Nem vagyok én ilyen erős, hogy ezt kibírjam... Becsuktam a szemem és lehajtottam a fejemet. Vártam, hogy megtörténjen, amikor a lövést hallottam a szememet összeszorítottam. Ez nem valóság, ez csak egy álom; Ez nem valóság, ez csak egy álom - mondogattam magamba. És tovább bőgtem. Most már mindennek vége. Olyan, mintha kitépték volna belőlem a fél szívem. Leírhatatlanul fájt az, hogy elvesztettem őt. Akit a világon legjobban szerettem, soha senkit nem fogok úgy szeretni, mint Amy-t. Ő pótolhatatlan számomra... Nem tudom ezek után mi tévő legyek... És egy ölelő kart éreztem magam körül. Biztos a többiek akarnak vigasztalni, de nem fog nekik sikerülni, még nem... Talán egyszer kiheverem ezt, de sose felejtem el ezt a napot. Reggel úgy felkelni, hogy azzal a lánnyal fogsz randizni, aki a világot jelentette számodra. És ez lett belőle... Meghalt Ő...