1x34: A vásárlás...

/Meglepi! :D ma dupla részt hoztam, mert úgy gondoltam ilyen szar részre ne kelljen csütörtökig várni xD Azt is tudom, hogy az utóbbi pár rész nem volt izgalmas, de a következő rész az ütni fog :D Már kíváncsi vagyok, hogy mit fogtok hozzá szólni :D De nem is rabolom tovább az időtöket, olvassátok ezt a felettébb unalmas részecskét xd :) /

*reggel 11*

- Megyek már! - kiabáltam.

Kikecmeregtem az ágyból és elvonszoltam magam az ajtóig majd kinyitottam. BigKev térdelt előttem egy rózsával a szájában meg egy macival a kezébe.

- Rossz helyre csöngettél... Abba az ajtóba lakik a te korosztályod - mutattam jobbra a vénasszony ajtajára.

Kev kivette a szájából a rózsát...

- Félre érted... Neked hoztam... - térdelt még mindig.

- Nekem? - mutattam magamra.

- Igen. Nathan küldi - állt fel.

- Jah így már értem... - esett le.

- Tessék - nyújtotta a kezembe a rózsát meg a macit és a zsebéből előszedett egy papírt - Khmmm - köszörülte meg a torkát - "Szia Amy! Bocs, hogy Kevin-t küldtem csak mennem kell Scooter-hez. Remélem jól vagy és minden okés veled. Ha majd végzek hívlak. Szeretlek Nathan... Utóirat: Remélem Amy jót nevetsz BigKev-en..." Héé - gyűrte össze a papírt.

- Nem jössz be? - kedveskedtem, de nagyon remélem, hogy nem akar.

- Bocsi nem. Sietnem kell. Szia! - köszönt el és ment le a lépcsőn.

A Nathan-től kapott rózsát vázába tettem a macit meg leraktam az ágyra... Neki láttam készülődni mivel mindjárt ott kell lennem a plázába... Már megint késni fogok, mint mindig... 20 perc alatt elkészültem és elindultam a Range Roveremmel a plázába... Leparkoltam, kiszálltam és bementem... A csajok már vártak rám...

- Bocs a késésért...

- Már megszoktuk - mondta Kelsey.

- De most már menjünk vásárolni! - mondta Nunu.

Bejártunk vagy 6000 cipőboltot... Vettem egy cipőt, míg ezek vagy 20-at... Mikor elmentünk egy fullcapes bolt mellett...

- Ide muszáj bemennünk - álltam meg.

- Ne már - nyafogott Nareesha.

- Akkor maradjatok kint... Én úgyis bemegyek...

- Én nem mondtam, hogy itt maradok - mondta Kels.

- Akkor engem se hagyatok itt - Nare.

És bementünk a boltba... Olyan nagy választék volt... Azt se tudtam melyiket vegyem meg... Majd nagy nehezen választottam 5-öt és a kasszához mentem. Állok a sorba, mikor észrevettem, hogy lehet csináltatni egyedi fullcapet. Erről egyből Nathan jutott eszembe és odamentem.

- Szia! Miben segíthetek? - mért végig egy 20-as éveiben járó srác.

- Szeretnék egy fullcapet csináltatni.

- Rendben - mondta és lehajolt a pult alá - Válasz melyik alapszínt szeretnéd - rakta a készletet a pultra és rám mosolygott csábosan.

- Az jó lesz - mutattam a feketére.

- Oké... A mintát már eldöntötted vagy válasszak én? - húzta fel a szemöldökét.

- Már eldöntöttem. A jégkorszakból Sid-ről szeretnék rá egy mintát...

- Aha - és elkezdett pötyögni valamit a gépen - Sid-ről sajnos csak ez a kép van - fordította felém a képernyőt.

- Jó lesz ez - mondtam mosolyogva.

- 10 perc és kész vagyok. Addig menj, a szomszéd kávézóba igyál meg valamit és írasd Andy Black nevére...

- Oké! - mondtam és kifizettem a fullcapeket.

- Most már mehetünk? - kérdezte Nunu.

- Jah, de 10 perc múlva vissza kell jönnünk a sapiért, amit Nathan-nek csináltattam - mondtam.

- Jó... - Nare.

- Beülünk a kávézóba meginni valamit? - kérdeztem.

- Mehetünk - mondta Kelsey.

Beültünk a kávézóba és rendeltünk drága cuccokat és ráírattam a srác számlájára. 10 perc elteltével visszamentem a boltba Kelsey-vel, mert kíváncsi volt a srácra, akinek a pénzéből ittunk.

- Ő az? - mutogatott rá "nem feltűnően".

- Jah...

- Szia, kész a sapi... - tette az asztalra - Megfelel?

- Igen! És mennyi lesz?

- Neked semennyi. Az üzlet fizeti - mosolygott rám már megint.

- Köszi - vettem el a sapit.

- A számlára ráírtam a számom, ha akarsz, felhívhatsz...

- Oké - és a szeme láttára kidobtam a kukába a számlát.

És Kelsey-vel elmentünk...

- Te kajak Sid-es sapit csináltattál? - rakta a fejemre - És még jól is áll neked...

- Egy ilyen óvodás sapkáért kellett várni ennyi időt? - kérdezte Nareesha.

- Jaj Nunu ne legyél már ilyen... Mindjárt mehetünk a ruhaboltba - Kels.

Indultunk tovább vásárolni... Megint bementünk vagy 100 boltba... Majd kijöttünk az egyikből, mikor idejött hozzánk egy csaj...

- Sziasztok! Csinálhatnánk egy képet? - kérdezte elég izgatottan.

- Persze - mondta Kelsey.

Beálltunk és elkészült a kép... A csajok elkezdtek valamiről dumálni, de én nem figyeltem... Elbambultam már én se tudom, hogy mire...

- Amy, neked erről mi a véleményed? - kérdezte Nareesha.

- Miről? - eszméltem fel a bambulásból és láttam, hogy már elég sokan vannak itt.

- Hát arról, hogy Siva-n, hogy állna egy fullcap - mondta kuncogva Kelsey.

- Szerintem borzalmasan... Nem illik hozzá a fullcap... Nem úgy, mint Nathan-höz... - mondtam az igazat.

- Honnan veszed? Miért hiszed azt, hogy Nathan-nek mindig minden jobban áll? - harapta le a fejem Nunu.

- Ne húzd fel magad. A véleményét mondta el, tudod, hogy ilyen - nyugtatgatta Kels.

Ekkor megszólalt valakinek a telefonja... Justin Bieber - Baby volt a csengőhangja... Gáz!! De még mindig nem vette fel az illető...

- Amy, telefon! - szólt Kelsey.

Kivettem a táskámból és tényleg az én telefonom volt... Láttam, hogy Nathan hív... Egy kicsit arrébb mentem és felvettem...

- Szia! - köszöntem.

- Szijaaa... Azt hittem soha a büdös életben nem végzek...

- Na mert mond mi volt? - érdeklődtem.

- Nagyon semmi... Mondta, hogy mennünk kell stúdiózni... Aztán blah... blah... blah... A megbeszélés után mindenkit hazaküldött... Kivéve engem... Olyan szinten, csúnyán nézett rám... Hogy azt hittem összeesek... Odajött hozzám, vállába veregetett és gratulált nekem... Érted Scooter gratulált nekem!?

- Értem az jó, hogy gratulált. De mihez?

- Kettőnkhöz... De amúgy merre vagy?

- A plázába a csajokkal... Mert?

- Én is csatlakozhatok? Kéne pár új gönc...

- Persze...

- Akkor 30 perc múlva rád csorgok és létszi gyere ki a pláza elé..

- Rendben! Szia, Szeretlek!

- Szia, Kicsim! - nyomta ki.

Hú ha ezt a lányok meg tudják nem nagyon fognak örülni neki... Mert elvileg csajos nap van... De mindegy! Visszasétáltam hozzájuk a rajongók már nem voltak itt...

- Ki volt az? - kérdezett rá Nunu.

- Nathan... - válaszoltam.

Majd még elmentünk egy jó pár boltba... Aztán rám csörgött Nathan...

- Csajok pár perc és itt vagyok, csak elmegyek mosdóba - mondtam és elindultam a főbejárat felé.

Útközben a sapit levettem és beraktam a többi közé... Kimentem a főbejáraton... Néztem körbe, hogy hol van... Hát sehol nem láttam... De megláttam egy Amy feliratú léggömböt az egyik kocsi visszapillantójára kötve... Elindultam felé... Mikor odaértem a kocsihoz, lehúzták az ablakot...

- Dobd be hátra a cuccokat, aztán tipli be - nyitotta ki az ajtót Nathan.

Beraktam a cuccokat... De előtte kivettem a táskából a sapiját és a hátam mögé rejtettem.

- Nathan! Csukd be a szemed.

Ő becsukta a szemét... Levettem a fejéről a fullcapjét...

- Hé most mit csinálsz? - rakta a kezét fejére.

- Nyugi! - szedtem le róla a kezét és felraktam rá a Sid-es sapit.

- Hahahahaaa - szállt ki nevetve BigKev a kocsiból.

- Mit csináltál Amy, hogy Kevin kinevetett? - nyitotta ki a szemét és megnézte magát a visszapillantó tükörben, majd levette a sapit a fejéről - Hol találtál ilyen sapit? - rakta vissza a fejére.

- Egy boltban... - válaszoltam - De menjünk, mert a lányok, azt hiszik, hogy beragadtam a budiba.

- Te nem mondtad el, hogy jövünk? - kérdezte Nath.

- Upsz, elfelejtettem - mondtam ártatlanul.

- Gyere - fogta meg a kezem Nathan és indultunk be Kevin meg jött mögöttünk.

- Édes volt a reggeli ajándékod... És Kevin, ahogy átadta az felülmúlhatatlan volt - mosolyogtam rá.

- Jah, örülök, hogy örültél - mondta rám se nézve.

- Valami baj van? - kérdeztem.

- Nincs semmi... - mondta Nathan és Kevin kinyitotta nekünk az ajtót és bementünk.

Amint beléptünk Nathan-t egyből kiszúrták a fanok...

- Menny oda hozzájuk addig én megkeresem a lányokat - nyomtam egy puszit az arcára és elindultam.

Meg is találtam őket...

- Merre jártál? Mert budin biztos nem, onnan jöttünk - vont kérdőre Nareesha.

- Nathan hívott, hogy jön a plázába... - mondtam.

- Nagyszerű. És akkor most hol van? - kérdezte Kelsey.

- A rajongókkal cseveg...

- Szép. Nem hogy a barátnőjével lenne - K.

- Én mondtam, hogy menjen oda... - álltam ki Nath mellett.

- Meddig kell még rá várni? Mert menni kéne tovább vásárolni - nyafogott Nunu.

- Menjetek nyugodtan, majd én várok rá... - mondtam és csajok elmentek.

Én lementem a földszintre, leültem az egyik székre és vártam... Vártam... És még mindig vártam... Na jó elég volt ennyi... Felálltam és odamentem Nathan-höz... Megrángattam a pólóját...

- Még egy perc - mondta és visszafordult a fanokhoz.

De jó, hogy megint lerázott... És visszaültem a székre... Egy jó 5 perc múlva Nathan idejött...

- Végre! - álltam fel - Most már rám is szentelsz egy kis időt a rajongóid után...

- Te mondtad, hogy menjek oda... - értetlenkedett.

- De nem másfél órára...

- Jól van, na, most harapd le a fejem...

- Mondtad volna, hogy ennyi idő lesz... Akkor nem ültem volna itt egyedül, hanem mentem volna a csajokkal.

- Miért nem jöttél oda hozzám? - kérdezte.

- Hogy legyek láb alatt? És azt nézzem, hogy te minden csajnak sorba adod a puszikat? És ráadásul bájosan is csevegsz velük? Nekem meg még egy arcra puszit se adtál... Pedig elméletileg én vagyok a TE barátnőd! - oktattam ki.

- Jah, hogy neked ez a bajod? Akkor én mit mondjak tegnap halálra aggódtam magam miattad... Elküldtél a francba, azt se tudom miért... - tárta szét a kezét.

- Tudod miért küldtelek el tegnap? Nyitva volt a bejárati ajtó. Valaki vagy valakik jártak ott. Úgy nézett ki a ház, mint egy disznóól... Valamit kerestek, de hogy mit, azt nem tudom... De valószínűleg megtalálták - mondtam neki, hogy mi történt tegnap, de a naplóról nem ejtettem szót.

Nathan nem mondott semmit csak magához ölelt.

- Bármi bajod eshetett volna... Máskor ne csinálj ilyet!

- Jó - mondtam és elindultunk vásárolni.

Elsőnek egy férfi boltba mentünk be... Nathan vett pár göncöt magának... Majd mentünk tovább... És bementünk egy fehérnemű boltba... Majd Nath megállt előttem...

- Most megmutatom milyen egy Nathan Sykes-os fehérnemű vásárlás - megfogta a kezem és elmentünk a női részlegre - Te csak gyere utánam.

- De a méretemet se tudom...

- Sss... Sykes mindent megold - mosolygott rám - Amúgy elárulod?

- 80b...

- Hmm... Akkor keresgéljünk...

Nathan végig ment a sorba és 10 db fehérnemű szettel jött vissza.

- Ezt most mind fel kell vennem?

- Igen - bólogatott.

És bementem az egyik próbafülkébe. Tényleg jók voltak a lehető legkevesebbet takarja az összes. Majd neki álltam felvenni az egyiket. Már a bugyit húztam fel... Mikor Nathan megszólalt:

- Felvetted már az egyiket?

- Nem!

Viszont mikor kész voltam szóltam neki. Bedugta a fejét.

- Áá ez így nem jó - jött be és leült a székre - Gyere közelebb és fordulj meg egy picit.

Nem tudom, mire készül ez, de megtettem.

- Aham... Ennek jó a melltartója, de a bugyi az szar...

- Jól van - vettem a kezembe a következő szettet és vártam, hogy Nath kimenjen.

- Arra ne is számíts. Maradok segíteni - vigyorgott rám.

Majd hagytam, hogy maradjon. 30 perc alatt fel próbáltam az egészet, mert ez a hülye idegesített meg "segített". Ez után elmentünk kajálni majd haza.  

1x33: Fogd meg!

- Sziasztok, lányok! - köszönt nekünk is.

- Szia! - köszönt Kelsey meg Nunu.

- Hali! - mondtam.

Basszus csak én mondtam halit... Upsz...

- Bizonyára te vagy Amy... - mérte fel a helyzetet még mindig érzelem mentes arccal.

- Jah - mondta nevetés visszafojtva, mert kurva vicces a feje.

- Valami baj van? - kérdezte és az egyik szemöldöke feljebb ugrott.

- Nincs semmi - nevettem el magam nem bírtam tovább.

- Jól van beszélek ezekkel... Utána te és én folytatunk kint egy kis eszmecserét...

- Vettem Sco...

- ...ter - tette hozzá Nathan.

- Jaj, de viccesek vagytok - csapott rá az asztalra - Ma kiváló koncertet kell adnotok, mint mindig... Mert hosszú ideig nem lesz ilyen nagy koncertetek, mivel megyünk a stúdióba dolgozni az új lemezen...

Ekkor megszólalt a telefonom: Liam hív vedd fel! Liam hív vedd fel! Liam hív vedd fel!

- Ja ez az én telefonom - kapcsoltam és felvettem - Mi van?

- Neked is szia! Nem zavarok?

- Dehogy zavarsz, mond mi van... - mondtam tök nyugodtan.

- Nagy baj van... Sykes... - nem hallottam tovább mit mond, mert Nathan kivette a telefont a kezemből és kinyomta.

- Nekem elegem van ebből... Holnap megbeszélünk mindent az irodába... Te meg gyere - húzta fel az agyát Scooter.

Kivettem Nath kezéből a telefonom és elindultam Sco után... Bementünk valami iroda féleségbe én meg levágódtam a legkényelmesebb helyre...

- Mit képzelsz te magadról? - mondta azzal a semmit mondó fejével.

- Eleget ahhoz, hogy magabiztos legyek...

- Visszavehetnél egy kicsit az arcodból! Attól, mert te Nathan barátnője vagy ez nem megengedett viselkedés... - osztott ki.

- Oké... - mondtam félvállról - Lehet egy kérdésem?

- Nem!

- Miért vagy ilyen szigorú a fiúkkal?  - tettem fel még is a kérdést.

- Kordában kell tartani őket... Mert különben úgy végzik, mint a 1D... - lett higgadtabb.

- Hé, a bátyámról beszélsz... De amúgy van benne valami...

- Amúgy Amy csak azt szerettem volna, mondani tetszik, hogy ilyen laza vagy... Jó hatással vagy Baby Sykes-ra... - mondta kedvesen és a végén, ha jól láttam ejtett egy halvány mosolyt, de lehet, hogy csak képzelődtem...

- Jó hatással? Szerintem inkább elrontom - nevettem el magam.

- Tudod, mit én azt mondom sokáig. De most menjél, mert a fiúk azt fogják hinni, hogy megettelek...

- Rendben. Hali! - köszöntem el és kimentem.

Visszasétáltam az öltözőhöz és bementem. Néma csend volt mindenki engem nézett...

- Mi volt? - tette fel a kérdést egyből Nathan.

- Áldását adta a kapcsolatunkra... Azt mondta, hogy bírja a burám, meg, hogy jó hatással vagyok rád... - ültem le.

- Hu, ez nagy megkönnyebbülés... Már azt hittem, hogy azt mondja, soha többet nem mutatkozhatunk nyilvánosság előtt és nem lehet normális életünk - ölelt meg és egy puszit nyomott az arcomra.

Majd bejött valami koma szólni, hogy pár perc és kezdés... És mindannyian elindultunk a színpad felé... A fiúk felmentek a színpadra, mi lányok meg oldalt álltunk... Lement pár szám, majd éhes lettem ezért elmentem a büfébe chipsért... És visszasétáltam... Nagyban eszek... Mikor idejön Jay...

- Kösz Amy! - nyomott egy puszit arcomra Jay, kivette a chipset a kezemből és visszament a színpadra - Fiúk, Amy hozott nekünk kaját!

- Vagyis nekem - vette ki a kezéből Nathan a chipset és idefutott - Tessék - nyújtotta a chipset, de előtte egy maroknyit a szájába tömött.

- Nyugodtan edd meg... Úgy is nektek vettem - mondtam szarkasztikusan.

- Jaj, de aranyos vagy... Én is szeretlek - nyomott egy puszit a számra és visszament a színpadra.

Majd énekeltek még pár zenét...

- Most jöjjön a Heart Vacancy, de előtte szeretném megkérni, hogy jöjjön fel a színpadra Nunu, Jessica, Kelsey és Amy... - mondta Siva.

- Gyertek csajok - indult el Nareesha.

Utána ment Kelsey később Jess... Már csak én maradtam, de én nem akarok kimenni... Ezért még beljebb mentem... Úgy, hogy ne lássanak a többiek...

- Amy! - mondta a mikrofonba Nathan.

Akkor se megyek ki, ha ő hív... Túl sokan vannak kint... És, mint mondtam én a háttérbe akarok szorulni... Meg hogy néznének rám... Egy The Wanted koncerten Liam Payne húga...

- Nath nézd, meg csajodat mi van vele... Mert Jay-el nem akarjuk odaadni Jessica-t - mondta Max.

Nem sokkal később hallottam Nathan hangját, hogy szólít...

- Igen? - léptem egyet előre.

- Miért nem jössz fel? - fogta meg a kezem.

- Félek a közönség reakciójától... - babráltam Nathan kezével.

- Jaj, egyelek meg - ölelt magához - De létszi gyere ki - suttogta a fülembe.

Mégis, hogy tudnék neki nemet mondani...?

- De...

- Nincs semmi de... - kezdett el a színpad felé húzni.

Úristenem mire vállalkoztam én... Azta de sokan vannak... Mikor észrevettek mindenki elhallgatott... Már csak ez hiányzott... Biztos kifognak fújolni...

- Végre megjött a hercegnőm! - rohant ide piruettezve Jay és meg fogta a másik kezem és megcsókolta.

Ez se normális... Majd elindult a zene... Jay itt sündörgött körülöttünk... Már idegesít... Ekkor éreztem, hogy a kezét a derekamra rakta... Én meg rávágtam egy nagyot, hogy vigye innen... És inkább odabújtam Nathan-höz... Aki szorosan magához ölelt és egy puszit nyomott a fejem búbjára... Majd tovább táncolgattunk és mikor vége lett a zenének lementünk a csajokkal a backstage-be... Nem sokkal később a fiúk is lejöttek és bementünk az öltözőbe... Én meg Nathan leültünk az asztalhoz... Felkönyökölt az asztalra és furcsán méregetett engem... Ebbe is mi ütött?

- Nagyon akarlak! - suttogta a fülembe.

Kicsit elmosolyodtam, de nem vettem erről tudomást. De hirtelen megéreztem a forró kezét a combomon, és simogatni kezdett. Rászegezem a tekintetem, jelezvén, hogy hagyja abba. De folytatja. Keze a szoknyám alá csúszik. Közelebb ülök hozzá és megmarkolom a nadrágján keresztül a férfiasságát.

- Fejezd be! - szólok rá.

Kaján vigyorral rám néz. Elveszem a kezem, és abban reménykedek, hogy abbahagyja. De még mindig simogat.

- Nathan! - szólok rá újra. 

De semmi. Mintha meg se hallotta volna. Nem bírom tovább.  Felállok és a fejemmel meg a szememmel jelzem, hogy jöjjön utánam. Követ engem. A férfimosdó előtt álltam meg.

- Nathan! Bírd ki! Ne itt csináljuk, nemsokára indulunk haza és majd otthon - próbáltam meggyőzni.

Bevallom, hogy én is akartam őt, de nem itt. Sok helyen csináltuk már, de itt nem akartam.

- De én, most akarlak - húzott közelebb magához.

Próbálom eltolni, de a nyakamat elkezdte csókolgatni. Végre sikerült eltolnom, de a szemeimbe néz és látom a vággyal teli tekintetét. Fenekembe markol, mire én felnyögök. Ajkát az enyémre tapasztja, mire hosszú csókcsatába kezdünk. Alsó ajkamat megharapja. Ha így akar játszani, akkor, legyen! Hátam mögött a kezemmel megkerestem a kilincset és kinyitom a férfi vécéjének az ajtaját. Megfogom a mellkasánál a pólóját, és behúzom a helyiségbe, majd az egyik fülkébe és bezárom az ajtót. Leültetem a lehajtott fedelű vécére, majd terpeszben az ölébe ülök. Kezemet a nyakára fonom, és szenvedélyesen csókolni kezdem.

- És még te mondod, hogy ne itt csináljuk - mondta szexi hangján két csók között.

Simogatni kezdte a hátamat, majd egyre feljebb húzta a pólómat. Vettem a lapot, és egy pillanatra abbahagytuk a csókcsatát és levette a pólómat. Aztán egyre lejjebb haladt, a nyakamat, majd a kulcscsontomat csókolgatta. Ekkor hallottuk, hogy nyitódott a wc ajtaja. Gyors felvettem a földről a felsőm és a lábam is felemeltem... És Nathan tüsszentett egyet...

- Van itt valaki? - hallottam egy ismerős hangot.

- Bazd meg ez Scooter - suttogta Nath - Csak én vagyok.

- Te mit keresel itt? A többiekkel kéne lenned!

- Tudom... - válaszolta a pasim.

- Mindegy Nathan... Minél hamarabb told vissza a segged! Meg holnap beszélnünk kell erről a barátnő témáról - mondta és bevágta maga mögött az ajtót.

- Rosszat sejtek... De mindegy az holnap lesz - és letámadta az ajkaim.

- Nathan bocsi, de elment a kedvem - álltam fel és felvettem a felsőm. 

- Ne csináld már... - rántott vissza.

- Bocs - nyomtam egy csókot a szájára és kimentem a fülkéből.

A tükörbe megigazítottam a hajam meg a sminkem és kimentem... Az irányt az öltöző felé vettem... Már csak a csajok voltak bent... És leültem a kanapéra... Kelsey leült mellém és bocsánatot kért, én persze megbocsájtottam... A csajokkal azt is megbeszéltük, hogy holnap csajos napot tartunk...

- Ki jön velem bulizni? - nyitott be Max az ajtón.

- Amy-vel mi nem megyünk - jött be mögötte Nathan a többiekkel.

De jó, hogy ő eldöntötte helyettem... Tom, Max, Kelsey, Nano és Jay mentek bulizni... Jessica, Nareesha, Siva, Nathan és én pedig mentünk haza... Nathan futott előre és lefoglalta az utolsó sort számunkra... Nem tudom, mit akar ott, de én leültem a legtávolabb tőle a sorban... És elindultunk...

- Amy?! - dőlt el Nathan és a fejét az ölembe rakta.

- Igen, mondjad - túrtam bele a hajába.

- Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? - kérdezte mosolyogva.

- Ma még nem...

- Akkor most mondom: gyönyörű vagy... - és egy puszit nyomott a hasamra.

- Mit csináltok ti? - fordult hátra Jessica.

- Semmit - ült fel Nathan. - Meg adod anyádék számát? Meg akarom köszönni, hogy egy ilyen angyalt teremtettek... - mondta és próbált a szemembe nézni, de lefele pillantgatott.

- Kanos vagy Drága? - tettem a kezem a combjára.

- Nem - rázta a fejét, de viszont beharapta az alsó ajkát és kezdte a furcsa méregetést.

- Aham... - mozdítottam feljebb a kezem a combján.

- Na, jó talán egy kicsit - tolta el a kezem.

És a nyakamat kezdte el csókolgatni, majd haladt egyre lejjebb...

- Nathan! - toltam el.

- Na de csak egy kicsit - húzta feljebb a szoknyámat.

- Nem...! - húztam vissza a szoknyát.

- De megmutatod, milyen bugyi van rajtad vagy én nézzem meg? - kérdezte kaján vigyorral az arcán.

Jaj, de bírom, a fejét mikor nem kapja meg azt, amit akar, és még jobban teper utána...

- Hagyjál...! Lehet, jobban járok, ha odaülök Jess mögé...

- Ne hagy itt minket! - beszélt már többes számban magáról.

- Az lesz, ha nem állítod le magad... - fenyegetőztem.

- Jó-jó... - mondta, de azért a kezét rá rakta a combomra.

Pár perc múlva...

- Amy... Hiányoznak! - mondta lebiggyesztett ajkakkal.

- Kik? - néztem rá értetlenül.

- Azok - mutatott a melleimre.

- Legyen - adtam be a derekam és terpeszben az ölébe ültem.

- Ohh... Ezt már szeretem... - mondta önelégült vigyorral - Ezt most szépen lejjebb húzzuk - húzta lejjebb a felsőmet a melltartóm aljáig - Sykes bácsi most kezelésbe vesz titeket - húzta le mindkét oldalt a melltartó pántomat.

- Oké ennyi volt a műsor - húztam vissza a felsőm - Otthon folytatjuk! - mondtam és kiszálltam az öléből.

- Jó... - mondta Nath és elment a sor másik végébe.

- Most haragszol? - kérdeztem.

Nem válaszolt semmit csak megrándította a vállát és nézett ki az ablakon... Tehát megsértődött, szűrtem le...  Elővettem a telefonom... És hirtelen felindulásból beírtam a google képkeresőbe, hogy "Nathan Sykes"... Rámentem az egyik félmeztelen képre...

- De cuki vagy... Milyen szerencsés az a lány, aki a barátnőd lehet... - húztam végig a képernyőn az ujjam - De édes pofid van - nagyítottam rá... Majd húztam lejjebb a képernyőt - Ez a nadrág egy kicsit szűk... - hergeltem Nathan-t saját magával.

- Nem nézel, más pasit csak engem nézhetsz - kapta ki a kezemből a telefont és a képre nézett - Tényleg cuki... - aztán nyomkodott valamit és visszaadta a telót.

És látom, hogy beállította a képet háttérnek.

- Amy - csusszant mellém - Nem gondoltad meg magad?

- Nathan! - fordultam felé - Nem! - tettem rá a kezem a kicsikéjére.

- Te direkt csinálod ezt velem... - leesett neki is még időben - Érzed, mennyire kívánlak? - tette a kezét az enyémre és megmarkoltatta azt.

Mit ne mondjak tényleg kemény volt...

- Igen érzem, de ezen most nem tudok segíteni... Itt...

- Tudom, majd otthon - mondta szomorúan.

Istenem... Nathan... Ha te nem lennél ki kéne találni...

- Nathan! - szóltam neki.

- Igen? - fordult felém.

És a pólójánál fogva magamra húztam... Majd megcsókoltam... Nathan pedig bele mosolygott a csókunkba... Élvezte, hogy elérte a célját...

- Kínzol... - suttogta a fülembe a csók után és megharapta a fülcimpám - Fogd meg! - mondta és bele harapott a nyakamba.

Én úgy tettem meg fogtam neki nadrágon keresztül... És elkezdtem simogatni...

- Megérkeztünk Nath....annnnn - nézett ránk nagy szemekkel BigKev.

Gyors elvettem a kezem... Nath felült... Én meg a lábam az ölébe raktam...

- Tessék Jessica itt a kulcs - dobta oda neki Nathan.

- Te nem jössz? - kérdezte Jess.

- Nem... Még hazakísérem Amy-t...

- Jah, oké - mondta Jessica és kiszállt és indultunk tovább.

Közelebb húzódtam Nathan-höz és a kezem összekulcsoltam a nyaka körül ő meg a kezét a derekamra tette...

- Baby Nath, nem is olyan pelenkás - szólalt meg BigKev.

- Ezt hogy érted? - kérdezte Siva.

- Nézz rájuk... - mondta Kevin.

Ránk nézett Siva... És elkezdett vigyorogni...

- Mit csináltatok ti ott hátul? - kérdezte Seev.

- Semmit - rándított vállát Nathan.

- Ha te azt semminek nevezed, hogy... - kezdte a mondandóját BigKev.

- Kuss! - szóltam közbe.

- Azt ne mondjátok, hogy... Uhhh... Fúj!! Mi Siva soha többet nem ülünk oda... Miért nem tudjátok visszafogni magatokat? Mindjárt otthon vagyunk... - akadt ki egy kicsit Nunu.

- Mit képzeltek ti rólam... rólunk? Az ágyi teendőinket nem itt végezzük el... Főleg, hogy a húgom is itt volt... Nem vagyok ilyen - mondta és a fejét a nyakamba fúrta és éreztem, hogy kuncog.

- Siva, Nunu megérkeztünk! - szólt BigKev.

- Sziasztok! - integettem.

- Jó hancúrozást estére - köszönt el Siva és kilépett a kocsiból Nunu-val.

- Meglesz - mondta Nath és rám vigyorgott.

- Vagy nem... - húztam az agyát.

- Na... Neked is jó lesz... Teljesítem minden kívánságod... Bármit megteszek... Csak kérlek had töltsem veled az estét... És melletted ébredve lesz a legcsodálatosabb a reggel... - nézett rám cukin.

Utálom ezt a nézését... Ezzel mindenre rá tud venni...

- Ez egy elgondoltató ajánlat... Amire hülyeség lenne nemet mondani... - mosolyodtam rá kajánul.

- Ez az én barátnőm - ölelt szorosan magához - Szeretlek Kicsim... Akárhányszor kimondom ezt a szót, nem tudom veled éreztetni azt, amit itt érzek bent - tette a kezem a szívére - Ezek után az életemet nem tudom nélküled elképzelni... Nem most, de egyszer tudom, hogy ott fogunk állni az oltár előtt... És te a feleségem leszel...

- Nathan! - gyűlt meg a szemem könnyel a hallottak után - Én is szeretlek! - gördült le egy könnycsepp az arcomon.

Nathan letörölte a könnycseppet az arcomról és megcsókolt... A csókja gyengéd és érzéki volt... Közben a szoknyám végével babrált... És óvatosan megharapta az alsó ajkam...

- Itt vagyunk... - mondta BigKev vigyorogva.

Kiszálltunk a kocsiból és elköszöntünk tőlük... Majd bementünk a lépcsőházba... És megnéztem a postaládát... Nem volt benne semmi...

- Menjünk már... - jött közelebb.

- Jól van Baby Nath... Gyere! - fogtam meg a pólójánál és húztam fel az emeletre.

A lépcsőfordulónál megtorpantam... Miért van nyitva az ajtónk?

- Mi van Kicsim? - kérdezte már nyugtalankodva.

- Szerintem jobb, ha hazamész... - mondtam komolyan.

- Mi? - nézett rám meglépődve.

- Azt mondtam, hogy most létszi menny innen...

- De most miért? - kérdezte értetlenül.

- Létszi menj - toltam lejjebb, hogy véletlenül se lássa meg a kinyitott ajtót.

- Most mit csináltam? Mi történt? Rosszat tettem? Vagy mi van?

- Nyugi Nath semmi... Csak most menj... - néztem rá kérlelően.

- Hát jó... - mondta Nathan és elindult.

Muszáj volt ezt tennem... Kitudja, mi van ott bent... Nem akarom, hogy valami baja essen... Megvártam, míg becsukódik a lépcsőház ajtó és elindultam felfele... Az ajtót óvatosan kijjebb nyitottam és beléptem rajta... Majd felkapcsoltam a villanyt... Jézusom!... Minden szanaszét... Csak az a furcsa, hogy minden meg van, mintha kerestek volna valamit... És ekkor leesett... A szobám felé vettem rögtön az irányt... Odamentem a szekrényemhez... A felső polcon kerestem a régi naplómat... Vámpírnaplós borításban...  Nem volt meg... Basszus... És az ott maradt könyveket lesöpörtem idegességembe... Kinek kell egy hülye, öreg napló? Két lehetőség járt a fejembe... De valószínűbb, hogy Jake volt az... De nem értem minek kell neki... A régi életem van leírva meg a buzi listám... Igen a listám, amire azoknak a neve van felírva, akikkel lefeküdtem... És higgyétek el nem olyan hosszú... Alig van rajta 10 ember... Nem vagyok egy akkora nagy ribanc, mint aminek gondolnak az emberek... Majd neki kezdtem a rendrakásnak... Mert mégis Becca mit szólna ehhez... Egész este pakoltam és olyan hajnal 4 fele lefeküdtem... 

1x32: Baby Nath ideges...

*másnap, vasárnap*

Reggel az ébresztő órára keltünk fel Nathan-nel... Álmosan lementünk és csináltunk palacsintákat... Majd mikor mindenki felkelt akkor neki láttunk az évesnek... Hülyébbnél hülyébb sztorikat meséltek a fiúk... Mikor befejeztük a kajálást felmentünk átöltözni Nathan-nel... Én magamra kaptam a tegnapi ruhám és kész is voltam... Nath egy rövidnadrágot, egy fekete pólót, egy strand papucsot meg az elengedhetetlen fullcapjét vette fel... És lesétáltunk a partra... Ahol egy pasas várt minket egy quad-dal... Nathan köszönt neki, majd 10 perc alatt el quard-oztunk a kikötőhöz... Ott várt ránk egy sétahajó... Felszálltunk rá és elindult...

- Kajak hajókázni jöttünk? Pedig te tengeribeteg vagy... - mondtam egy kicsit rémülten.

- Az a lényeg, hogy te élvezd... Én nem vagyok fontos - mondta önzetlenül Nathan.

Majd nekitámaszkodtam a korlátnak és néztem a kilátást... Tényleg szép volt... Hozhattam volna fényképezőgépet is... De most már mindegy... Egy kis idő múlva éreztem Nathan kezét az enyémen... Ránéztem... Ő rám mosolygott én meg vissza... És folytattam tovább a nézelődést... Nathan egyszer csak maga felé fordított és a kezébe vette a kezem...

- Olyan gyönyörű vagy - mosolygott rám kisfiúsan.

- Te viszont nagyon szarul festel... - mondtam, mert már sápadt volt.

- Nem is érzem magam valami jól...

- Gyere, üljünk le... - fogtam meg a kezét és leültettem - Te nem vagy normális... Nem kellett volna jönnünk, hajókázni... - ültem én is le.

- De tudom, hogy te szeretsz hajózni... Én csak kedveskedni akartam... - mondta és hallottam a hangjába a szomorúságot.

- Igen szeretek... De nem úgy, ha te rosszul vagy - simítottam végig az arcán és megöleltem.

Remélem jobban lesz... Majd még kb. 10 percet hajóztunk és visszaértünk a kiindulási helyre... És kiszálltunk...

- Valamivel jobban vagy már? - kérdeztem rá.

- Igen... De tudom, mitől lennék még jobban - mondta mosolyogva, de még mindig hót sápadt volt.

- Jaj Nath... - bújtam oda hozzá - Többet nem megyünk hajókázni.

- Rendben - mondta és egy puszit nyomott a homlokomra.

Majd quad-dal visszamentünk... És leültünk a partra... És 2 perc múlva jelzett Nathan órája...

- Dél van... - csak ennyit mondott.

Tudom, hogy most döntenem kell... És már tudom is, hogy mit fogok mondani...

- Összességében baromira élveztem, ezt a 24 órát... De ilyet bárki össze tudott volna hozni, ha ilyen helyzetben lett volna, mint te... Nekem nem elég, ha csak most voltál velem ilyen... Tényleg kíváncsi vagyok, hogy tudnád-e ezt bizonyítani akár minden egyes nap... Azt is tudom, hogy nem lehet normális életünk... Mivel te egy híres banda énekese vagy az én bátyám meg Liam Payne... De engem nem érdekel... Vállaltam ezt mikor elsőnek elmentünk randizni... Az, hogy megcsaltál örökre a szívembe vésődött... De tudom, hogy fiatal vagy és nem az agyaddal gondolkoztál akkor... Egy nagy szerencséd van Sykes, szeretlek... És nem tudok rád haragudni... Nem bírnám elviselni, ha te nem az én pasim lennél... Borzalmas érzés lenne, ha más lány lenne a karjaidba és nem én... Szóval megbocsájtok... De kérlek, többet ne tegyél ki ilyen helyzetnek - mondtam el a hosszú monológomat.

- Ígérem, soha többet nem csallak meg... Akkor én lennék a világon a leghülyébb ember... És én is szeretlek - mondta és egy forró csókot lehelt az ajkaimra - Tök jó, hogy az évfordulónkon újra összejöttünk...

- Jah... ma egy hónapja együtt... Igaz, hogy az alatt kétszer szakítottunk... Meg bocsi, hogy én nem hoztam neked semmit...

- Semmi baj te már átadtad az ajándékod... Megbocsájtottál... - nyomott egy puszit a homlokomra - Ez viszont az én ajándékom... - mondta és kutakodott a zsebébe - Ez alapból a tiéd - tette a nyakamba az 'N' betűs nyakláncot, majd oda futott az egyik fához felvett valamit és visszaült mellém - És boldog évfordulót - adott a kezembe egy dobozt.

Én meg kinyitottam... Nathan és én voltam benne babafiguraként és Nath énekelte a Just The Way You Are-t....

- Köszii - nyomtam egy puszit a szájára.

Nath felállt és engem is felsegített... Összekulcsolta a kezünket és elindultunk be a nyaralóba... Bementünk... És leültünk a kanapéra... Nathan a kezét a derekamra tette én meg hozzábújtam... És halljuk, hogy valaki trappol le a lépcsőn...

- Ááá - sikított fel Jessica - Végre újra együtt - ült le a pasim mellé.

- Mi ez a visongatás? - jött ki a konyhából Jay - Sokáig! - pillantott meg minket és beleharapott a szendvicsébe.

- Köszönjük - mondta Sid.

- Együtt vagytok? - jött be mosolyogva Tom Kelsey-vel.

- Igen - válaszoltam mosolyogva.

- Amy beszélhetnénk? - kérdezte Kels.

- Persze - álltam fel és követtem a szobájába.

- Nem akarok bele szólni, de nem kellett volna megbocsájtanod Nathan-nek - vágott bele a közepébe.

- Miért? - kérdeztem értetlenül.

- Megcsalt téged és ezt újra megteheti...

- Megígérte, hogy nem fogja... - bizonygattam.

- Te hiszel neki? Ha velem Tom ezt tette volna, eszembe se jutna megbocsájtani neki... - emelte fel a hangját.

- Igen hiszek neki... Szeretem, ő is szeret... Nem fogja még egyszer elkövetni ezt a hibát... - mondtam ezt, hisz teljesen biztos vagyok benne

- Ne legyél ebbe ennyire biztos..

- De most mi bajod van? Féltékeny vagy? - kérdeztem erre rá, mert kajak nem tudom, mi van vele.

- Fúj dehogy... - vágta rá rögtön - Csak féltelek... Nem akarom, hogy megint csalódj!

- Jobban tetted volna, ha csöndbe maradsz! Nem kellenek a hülye tanácsaid! - mentem ki a szobából.

Visszamentem a nappaliba és leültem Nathan mellé.

- Minden oké? – húzott magához Nath.

- Nem, de megoldom – válaszoltam.

*hétfő, délután 3*

Neki kezdtem készülődni a ma esti The Wanted koncertre... Igen ilyen korán, mert még el kell mennünk Birmingham-be... A hajam kivasaltam... A szemem alul-felül kihíztam, szempillaspirál, alapozó és kész voltam... Bementem ruhát választani... Vagy háromszor választottam újra a szettet... De a végén arra jutottam, hogy felveszek egy fekete testhez simuló szoknyát, fekete balerina cipővel és egy sötétszürke pánt nélküli toppot. 15:45 van még csak. A srácok meg 4-re jönnek értem. Olyan lassan telik az idő. Azt hittem soha nem jön el a 4 óra, és ekkor dudálnak én meg kinézek az ablakon. Látom, hogy egy kis busz áll a ház előtt és le van engedve az ablaka, Max meg kidugja a fejét azon.

- Amy hurcold le a formás seggedet, de gyorsan! - kiabálta fel.

Gyorsan felkaptam a táskám, bebasztam az ajtót és lerobogtam a lépcsőn. Kiléptem a lépcsőházból és elég fura hangokat hallottam, majd láttam, hogy nyílik az ajtó és Jessica szó szerint kiesik rajta.

- Engedjetek vissza ti vadbarmok – dörömbölt Jess a kocsi ajtón, ekkor odaértem hozzá.

- Fiúk nyissátok már ki! - kértem szépen.

- Nathan, legalább te legyél rám tekintettel - Jess.

- Gyertek be - nyitotta ki Nunu az ajtót.

És amint beléptem irtózatos bűz csapta meg az orromat... Fúj! Majd leültem Nathan mellé... Akinek fülhallgató volt a fején... És a fullcap teljesen a szeme elé volt húzva... Ne ez bealudt. Keltsük fel... A kezem ráraktam a combjára óvatosan megmarkoltam, de nem kelt fel... Majd haladtam egyre feljebb... Mikor elég közel voltam férfiasságához Nathan megfogta a kezem én meg ijedtembe felsikítottam.

- Áááá...!

- Ennyire félelmetes vagyok? - vette le a fülhallgatót és megigazította a fullcapet.

- Igen - mondtam durcásan.

- Jaj, most bedurciztál? - jött egyre közelebb - Szeretted volna mi? Akkor fogd meg... Nem harapok se én se ő - suttogta a fülembe.

Na, jó, ha ezt akarja... Nem vagyok én nyuszi... És rámarkoltam először finoman, majd egy aprót szorítottam rajta... És a szemébe néztem, de a kezem még mindig nem vettem el.

- Ugye tudod, hogy kínzol? – kérdezte nehezen véve a levegőt.

- Igen, tudom - és szorítottam rajta még egyet.

- Amy! - csókolt meg Nathan és a számba nyögött.

A csókja forró volt és vággyal teli... Éreztem, hogy közben a kezemet eltolja onnan.

- Dave! Álljunk meg a legközelebbi benzinkútnál. Pisilnem kell - szólt Nathan a sofőrnek.

- Vettük pelenkás! – szólt vissza BigKev.

- Pelenkás! - nevetett fel Jay - Ez jobb, mint a Baby Nath.

És majdnem mindenki nevetésben tört ki.

- De várjunk, ha pelenkás, akkor csak 2 centiméteres - mondta Tom.

- Hahaha... Nagyon viccesek vagytok - mondta Nath.

- Kajak 2 centiméter? – intézte a kérdést felém Jay.

- 100-ból vonj ki 80-at, adj hozzá 50-et, oszd el 2-vel, szorozd meg 6-tal és vegyél el 19-et – mondtam össze vissza valamit.

- Az 151 – szólalt meg Nano (a srácok napi menedzsere).

- Megérkeztünk! – szólt hátra BigKev.

Én és Nathan egyből kiszálltunk a kocsiból.

- Várj, meg mindjárt hozom a wc kulcsot – mondta Nathan és egy puszit nyomott az arcomra.

Ez hülye, ha azt hiszi, hogy le fogok vele feküdni egy koszos, büdös benzinkutas budiban... Majd Nath visszajött és elindultunk a férfi wc felé...

- Te mit akarsz? – álltam meg.

- Ne aggódj nem akarlak megfektetni egy ilyen helyen... Csak kettesben akarok veled lenni – mondta és indultunk tovább.

Bementünk a mosdóba.

- Annyira megkönnyítetted a dolgom – húzta lejjebb a toppom.

- Azt mondtad, hogy nem akarsz itt dugni – toltam el magamtól és visszahúztam a toppom.

- Nem is akarok... Csak egy kis tipi-tapi – fogta meg a mellem – Itt – a másik kezével belemarkolt a seggembe – Ott – majd egy apró csókot lehelt a nyakamra...

*10 perc múlva*

Felugrottam Nath hátára és úgy vitt vissza a kocsiig.

- Gyors menet volt srácok! – szólalt meg Max, mikor beléptünk a kocsiba.

- Nem volt semmi... Meg amúgy is mit érdekel a szexuális életem? Foglalkozz a magad dolgával - húzta fel az agyát Nathan.

Max erre nem mondott semmit... Mi meg visszaültünk a helyünkre, de most én ültem belülre... Láttam Nathan-ön, hogy kurvára ideges... A lábam az ölébe raktam a kezem összekulcsoltam a nyaka körül és egy puszit nyomtam az arcára...

- Ne húzd fel magad ilyeneken...

- De már zavar, hogy egyfolytában piszkál minket... Nekem is van magánéletem... - tette a kezét a lábamra.

Ebben igaza van... Egy kicsit már tényleg zavaró ez az egész...

- Tényleg mit csináltatok a budin eddig? Mert előtte nagyon elvolt Amy... - szólalt már meg Jay is.

- Semmi közöd hozzá... - szedte le a kezem Nath a nyakáról.

- Baby Sykes ideges... Akkor tuti történt valami - veregette hátba Tom mögötte - Nem csalódtam benned.

Nathan lelökte a lábam... Fejére rakta a fülhallgatót és maxon hallgatta a zenét...

- Na, ez bedurcizott - tett még egy lapáttal rá Tom.

- Csodálkozol...? - fordultam hátra.

- Tom elég legyen már - szólt rá Kelsey.

Visszafordultam és elővettem a telefonom... Felnéztem twitterre... Semmi érdekes nem volt... Teljesen unatkozok... Nathan meg még mindig ugyanabban a pozícióban ül... Közelebb húzódtam hozzá... A kezét a derekamra tettem és a lábam megint az ölébe raktam. Nath pedig egyből egy puszit nyomott az arcomra... Kivettem a zsebéből a telefonját és játszottam rajta miközben ő zenét hallgatott... Útközben megálltunk egy KFC-nél és elvitelre rendelt BigKev... A fiúk is bocsánatot kérték Nathan-től és végre szent a béke... Majd este 6 után pár perccel megérkeztünk az arénához... Már most itt volt elég sok rajongó és sikoltoztak, mint az állat... Kiszálltunk a kocsiból bementünk a fiúk öltözőjébe és lepakoltunk... Meg mindenki elintézte a dolgát... Ez után jöhetett a soundcheck... Én felmentem a színpadra, leültem valami nem zavaró helyre és innen néztem őket... Nunu meg Kelsey lement a rajongókhoz és beszélgettek, én inkább a háttérbe akarok szorulni... Nathan-t néztem, hogy milyen cuki... Meg, hogy mennyire élvezi azt amit csinál... Amikor egyszer csak Jay leült mellém és nyújtotta a mikrofont, hogy énekeljek... De én meg se mukkantam... Mivel bármennyire is gáz nem tudtam a szöveget...

- Nem tudom a szöveget... - mondtam Jay-nek.

- Kár... Pedig szerettem volna, hogy énekelj - mondta szomorúan.

- Ha ennyire szeretnéd... Éneklek - adtam be a derekam, mert tudniillik nincs rossz hangom.

- Mindenki állj - kopogtatta meg a mikrofont Bird a szám közben - Amy énekelni fog!

- Legyen - ült le velem szembe Nathan nagy mosollyal az arcán.

- Valaki pengetné csak úgy a gitárt? - kérdeztem meg.

- Persze - mondta Tom és bele is kezdett.

Kicsit félve, de én is bele kezdtem Rihanna-tól a You the one-ba.

- You the one that I dream about all day  /  Te vagy az egyetlen akiről álmodom egész nap

You the one that I think about always  /  te vagy az egyetlen akiről mindig ábrándozom

You Are The One So I Make Sure I Behave!  /  te vagy az egyetlen szóval rendesen viselkedek

My love is your love, your love is mine  /  az én szerelmem a tied a tied meg az enyém

Baby come, tear me now, hold me now  /  Baby gyere, tépj le rólam mindent tarts meg most

Make me come alive  /  tegyél engem élővé

You got the sweetest touch  /  neked van a legédesebb érintésed

I'm so happy, you came in my life  /  Annyira boldog vagyok hogy itt vagy az életemben

Cause you know how to give me that  /  Mert tudod hogyan add nekem meg azt

You know how to pull me back  /  Tudod hogyan tolj vissza

When I go runnin, runnin  /  ha elakarok rohanni

Tryin' to get away from loving ya  /  rohanni a szerelem elől

You know how to love me hard  /  Tudod hogy szeress keményen

I won't lie, I'm falling hard  /  Nem akarok hazudni, nagyon beléd estem

Yep, I'm falling for ya but there's nothin wrong with that  /  igen nagyon de ebbe nincs semmi rossz

Mikor végeztem mindenki nagy tapsolásba kezdett... Nathan meg egyből idejött hozzám és megölelt.

- Gyönyörű volt – mondta immár a szemembe nézve és egy könnycsepp csordult végig az arcán.

- Köszi – töröltem le a könnycseppet és egy hosszú érzelmes csókot váltottunk.

Ez után a fiúk tovább folytatták a soundcheck-et... Mikor végeztek visszamentünk az öltözőbe... Leültem a kanapéra és néztem ki a fejemből és ekkor Nano jött be lihegve az ajtón...

- Jön Scooter... Mindenki viselkedjen!!

Scooter, ha jól tudom az a menedzserük... Nem tudom, minek kell ekkora fel hajtás... És az említett személy belépett az ajtón...

- Sziasztok, fiúk! - mondta full komolyan.

- Szia! - mondták a fiúk is komolyan.

Olyan nyugodt volt minden... Valamit tud ez a Scooter...És mindenki leült.

- Sziasztok, lányok! - köszönt nekünk is.

- Szia! - köszönt Kelsey meg Nunu.

- Hali! - mondtam.

Basszus csak én mondtam halit... Upsz...