Zene

2013. július 30., kedd

2x07: Nathan drogozik?

Háborog a lelkem, némán kiált. Tudom, nem bosszulhatok meg mindent, ami fáj. - Amy Payne.


*vasárnap, 11 óra*

Liam szemszöge


Reggel felkeltem... Levánszorogtam a konyhába... Nyúlok be a hűtőbe egy kis tejért, majd egy bögrét tettem le a konyhapultra... Mikor észrevettem egy levelet... És elolvastam: "Szia, Liam! Tudom, hogy megint itt hagylak, de el kell mennem. Nem tudok itt maradni egy ilyen helyen. Sajnálom! Majd hívlak! xoxo Amy". Ez nem lehet igaz! Ez nem történhet meg, hogy újra elveszítem.
A hetek teltek... Teltek... De Amy nem hívott... Senki nem tudott róla semmit... A telefonja is állandóan ki volt kapcsolva, mikor egyszer csak július 18-án megcsörrent a telefonom... Rejtett számról hívtak... Felvettem...

- Igen? - szóltam bele.

- Szia, Liam! - hallottam a rég nem hallott hugicám hangját.

- Úristenem, Amy! Hol vagy? Jól vagy? Egyedül mentél el vagy valakivel? Mit csinálsz? Miért mentél el? Gyere haza! - kezdtem az aggódásomat.

- Liam nyugi vagy lerakom - fenyegetőzött már megint ezzel.

- Befogom a pofám... De jól vagy?

- Igen... Nincs sok időm, tehát rövidre fogom a mondandómat. Még egy darabig biztos nem megyek, haza az is lehet, hogy soha se. Vigyázz magadra bátyus, főleg Becca-val... Ezt üzenem a többieknek is. Kelsey-nek azt, hogy szeretem és sajnálom, hogy nem búcsúztam el tőle. Jay-nek is ugyan ezt... Szia, Liam!

- De - és kinyomott.

Teltek tovább a hetek... Nem hívott újra... Tom mesélte, hogy a Wanted Villába kisebb balesetek történtek pl: Kelsey leesett a lépcsőn, kificamodott a bokája... Azt is mondta, hogy békesség lenne, ha Nathan nem kezdené a bunkóskodását... Elmondása szerint nagyon megváltozott, mintha nem önmaga lenne...


Nathan szemszöge


Amy elment... És valószínűleg miattam... Nem gondoltam, hogy ennyire meg fogom bántani... Azt hittem neki így lesz a legjobb... De úgy látszik tévedtem... De még mekkorát!
A hetek múlásával egyre furcsábban éreztem magam... Egyre kisebb dolgokon kaptam fel a vizet... Olyan, mintha nem is én irányítanám a saját tetteimet. Nagyon fura dolgokat teszek. Azokba kötök bele, akiket a legjobban szeretek... Egyszer feltűntek szúrás nyomok a karomon, nem tudom, hogy kerültek oda... De takartam... Nem akartam, hogy bárki észrevegye!


Amy szemszöge


Sokkal nyugodtabb az életem távol a többiektől... Nem is hiányzik az a közeg... A pár hét alatt olyan dolgokat tudtam meg, amire gondolni se mertem volna... Becca nem Max húga, csak örökbe fogadták őt... És, ezt Becca tudja, de Max nem...

*augusztus 25*

Ma elővettem a régi sim kártyámat és beraktam a telefonomba... Bekapcsoltam... Egyből kidobta, hogy van 20 hangüzenetem... Az utolsó Liam-tól, előtte meg Jay küldött egyet.... A többit meg meg se néztem... Kezdjük Liam-mal és meghallgattam a hadüzenetet, amit 2 nappal ezelőtt küldött:

- Szia, Amy! Remélem hallod ezt! Becca nagyon megváltozott... Rá se lehet ismerni. Még Max is azt mondja, hogy ez nem az ő húga. Valami furcsa történik a Wanted Villába. Balesetek-balesetek hátán... De nem ez a legdurvább... Ma Jay autóbalesetett szenvedett... Nem szenvedett súlyos sérüléseket... Szükségünk van rád! Kérlek, gyere vissza. Jay még mindig kórházba van, legalább őt látogasd meg! Hiányzol! Told haza a segged minél hamarabb!

Mindenki rendben van... Nincs okom miért visszamenni... És meghallgattam Jay, ugyanúgy 2 nappal ezelőtti hangüzenetét:

- Szia, Amy! Képzeld el, ma rájöttem, hogy már nem érzek semmit Becca iránt. Egyszerűen kiábrándultam a viselkedése miatt. Az, amit csinál, az elfogadhatatlan.... Most is mit csinált? Közösen vacsoráztunk, mikor Nath kiment a budira és itt hagyta velünk ezt a hárpiát. Elkezdett ki oktatni minket, hogy jobb lenne, ha feloszlana a The WANTED és Nathan szóló karrierbe kezdene. Én meg megszólaltam, hogy Nath biztos nem akarná ezt. Ő meg rávágta, hogy engem rakna ki a bandából először, mert egy semmire kellő, ocsmány ember vagyok. Én ezt nem bírtam tovább hallgatni, ott hagytam őket... És most jelenleg a kocsimba ülve járom London utcáit... Mennyivel jobb lenne, ha te itt lennél, te biztos kiálltál volna mellettem... Minden könnyebb lenne... Jah és azt el is felejtettem mondani neked, hogy reggel Nathan kicsapta a balhét azon, hogy leejtettem egy kibaszott szar kanalat a földre. Es olyan szinten nekem esett, hogy már féltem tőle olyan elvetemült volt a tekintete. Nem tudom, mi folyik itt, de ez nem az én legjobb haverom... Úristenem! Amy, nem működik a fék a kocsimba! - és ekkor egy csattanást hallottam és megszakadt a vonal."

Idegesen kivettem a sim kártyát a telefonomból, majd elővettem a bőröndömet.

- Betty! - kiabáltam neki pakolás közben. - Azonnal pakolj össze, indulunk haza!

- Mert mi történt? - kérdezte aggodalmasan.

- Majd útközben mindent elmesélek.

Pakolás közben foglaltam repülő jegyeket... És mikor végeztünk indultunk a reptérre... A taxiban elmondtam Betty-nek, hogy mi történt... És ő azt mondta, teljességgel meg van győződve, hogy Becca vágta el a féket Jay kocsijában... Mikor megérkeztünk, kiváltottuk a jegyeket... És nem sokkal később felszálltunk a repülőre... Kb. 30 perc múlva leszálltunk... Fogtunk egy taxit és elindultunk a kórházhoz... Megálltunk...

- Vidd el a cuccokat, majd megyek én is - mondtam Betty-nek és kiszálltam a taxiból.

Bementem a kórházba, odamentem a recepcióhoz és megtudakoltam, hogy melyik kórterembe van Jay. Elindultam a 204-esbe és láttam, hogy Jay könyvet olvasott. Benyitottam és becsuktam magam mögött az ajtót.

- Amy? - tette le a kezéből a könyvet Jay és tátott szájjal bámult.

- Szia... - ültem le mellé a székre.

- Te hogy kerülsz ide? - kérdezte Jay meglepődve.

- Hallottam hírét, hogy mi történt veled... És tudom, hogy Becca-nak is köze van hozzá - fogtam meg a kezét. - Nálam betelt a pohár. Ez volt az utolsó húzása. Ki fogom csinálni! - szorítottam egyet a kezén.

- Ha bármiben segíthetek, csak szólj.


- Rendben.... - álltam fel és elindultam.

- Amy, várj! - szólt utánam Jay.

Visszamentem és leültem.

- Jó újra látni téged - ült fel az ágyban Jay és megölelt. - Nagyon hiányoztál - nyomott egy puszit az arcomra
.
- Te is... De most megyek, mert van egy két elintézendő dolgom... Jah és ne mondd senkinek, hogy itt jártam.

- Oké, bízhatsz bennem - mondta Jay és én meg kimentem a kórteremből.

Kimentem a kórházból, fogtam egy taxit és elmentem Betty-hez.


*másnap*

Betty szemszöge


Itt állok a Wanted Villa előtt. Becsöngettem. Becca nyitott ajtót...

- Szia, Betty! - ölelt meg.

- Szia! - köszöntem, majd beljebb mentünk.

- Kérsz valamit inni? - kérdezte Becca.

- Persze - ejtettem meg egy mű mosolyt.

Becca kiment a konyhába... Én meg gyors bementem a nappaliba, ahol Kelsey és Tom ült a kanapén... Kivettem a zsebemből a levelet, amit Amy írt... És Kelsey ülébe dobtam... Majd bementem a konyhába...

- Tessék itt is van a narancsleved, tudom, hogy ez a kedvenced - adta a kezembe Becca a poharat.

- Köszike...

- Gyere, menjünk fel a szobámba ott tudunk nyugodtan beszélni.

És felmentünk a szobába... Leültünk az ágyra.

- Örülök, hogy végre visszajöttél... Annyi mindent szeretnék mondani - mosolygott ez a büdös kurva.

Jah, mert ő elvileg úgy tudja, hogy haza utaztam... Mert egy kicsit összekaptam Niall-el... És most meg visszajöttem, mert kibékültünk...

- Igen most már minden oké Niall-el. És ti, hogy vagytok? Minden rendben van közted és Nathan között? - érdeklődtem, hátha romlott a kapcsolatuk.

- Nagyon jól meg vagyunk. Sokkal jobb a kapcsolatunk az óta amióta Amy elment... Áhh, de utálom azt a csajt! - mondta egy kicsit dühösen.

- Nekem mondod? Én még jobban utálom - játszottam a szerepem.

Hisz ez nem igaz, mert Amy az egyetlen igaz barátom...

- És véletlenül nem tudod, merre van Amy? - kérdezte meg Becca.

Ez egy kicsit fura... Mit érdekli őt? Meg persze biztos el fogom mondani, hogy hol van...

- Nem tudok róla semmit. Amíg otthon voltam kutakodtam utána, de nem találtam semmit... Mintha elnyerte volna a föld... Jól meghúzta magát...

- Azért remélem, még visszajön... Szeretném tönkre tenni még jobban az életét - vigyorodott ördögien.

- És most mit találtál ki ellene? - érdeklődtem.

Remélem, elmondja... Így egy lépéssel előtte tudnánk járni...

- Majd elmondom, ha újra felbukkan az a szuka!

Ekkor kinyitódott az ajtó és Nathan jött be rajta.

- Szia, Becca! - nyomott egy puszit a szájára - Szia! - köszönt nekem.

- Hali! - mondtam.

Közben a kezét néztem, ami tele volt szúrás nyomokkal... Mikor Nath észrevette, hogy a kezét nézem egyből lejjebb húzta a pulcsijának az újját... Fura, de nagyon, hogy hosszú ujjút hord nyáron... De most már tudom, hogy miért...

- Nincs kedved elküldeni Bettykét? - kérdezte Nathan Becca-tól.


Közben rám emelte a tekintetét... Elég bizarr volt... Ez köcsögség volt tőle, én nem ilyennek ismertem meg...

- Vettem a lapot, megyek már! - álltam fel. - Sziasztok! - mentem ki és bebasztam magam mögött az ajtót.

Nem tudom, hogy Nathan drogozik vagy nyugtatózza magát... De ez így nem okés... Szegény srác, lehet, hogy Becca csinálja ezt vele... Kinézem belőle! Ha, ezt Amy megtudja... Robogtam is le a lépcsőn, hogy minél hamarabb elmondhassam ezt neki... Siettem volna, ha nem állított volna meg Kelsey.

- Mi ez a levél? - kérdezte.

- Amy írta nektek és ő mondta, hogy hozzam el.

- És most higgyek is neked?

- Nem ártana, mert Amy számít rátok! És, amint láttam Nathan is segítségre szorul... Az a büdös kurva nagyon az ujja köré csavarta. De most mennem kell. Szia! - mondtam.

Mentem ki a házból minél gyorsabban, mert nem volt kedvem Kelsey-vel beszélni... Beültem a kocsimba és elmentem a régi lakásomra, ahol Amy volt. Bementem a házba...

- Na, mi volt? - kérdezte meg rögtön Amy.

- Sok minden... Becca tervez ellened valamit, Nathan-nek szúrás nyomok vannak a kézen és még ráadásul rohadtul bunkó. Még Kelsey is leállított, mert nem akarta elhinni, hogy te írtad a levelet...  - hadartam el gyorsan.

- Nathan drogozik? - lepődött meg.

- Nem tudom - ráztam a fejem - Amikor észrevette, hogy nézem a kezét egyből lejjebb húzta a pulcsiját.

- Biztos Becca csinál vele valamit! Mert Nathan-ből nem nézem ki, hogy drogozik... Ő nem olyan...

- Én is erre tippelek...


Kelsey szemszöge


Tom-mal nézzük a tévét a nappaliban, mikor Betty lép be a szobába. Az ölembe dobott egy levelet és szépen elsétált...

- Ez mi? - kérdezte Tom.

- Fogalmam sincs.

A kezembe vettem a levelet és Tom-mal együtt elkezdtük olvasni: "Szia, Kels! Sajnálom, hogy szó nélkül elmentem. De most itt vagyok és segítenetek kell! Ki kell csinálnunk Becca-t! Kérlek, holnap gyertek el a régi várhoz a Domb Streeten. Várlak titeket délután 2-re. xoxo Amy. Ui: Becca-nak és Nathan-nek egy szót se."

- Szerintem ez egy csapda - mondta Tom.

- Nem tudom, lehet. De ez Amy kézírása...

- Meg kéne beszélnünk a többiekkel, hogy mi lesz? Elmegyünk vagy sem?!

- Rendben. Szólj mindenkinek, hogy éjfélkor a pincében - utasítottam.

- Oké, de szerintem Max-nek nem szólok - állt fel Tom és elment.

Tovább néztem a tévét, mikor Betty robogott le a lépcsőn én meg megállítottam.

- Mi ez a levél? - kérdeztem.

- Amy írta nektek és ő mondta, hogy hozzam el.

- És most higgyek is neked?

- Nem ártana, mert Amy számít rátok! És, amint láttam Nathan is segítségre szorul... Az a büdös kurva nagyon az ujja köré csavarta. De most mennem kell. Szia! - mondta és gyors elhúzott.

Szerintem ez nem csapda... Tényleg Amy írta a levelet...

*23:55*

Tom-mal lementünk a pincébe... Siva, Nareesha és Jessica (az egész nyarat velünk töltötte és itt is marad, mert új suliba fog járni Londonba) is nem sokkal később lejöttek... Felolvastam nekik a levelet és arra jutottunk, hogy holnap elmegyünk a megbeszélt helyre. Majd elmentünk aludni.


*másnap, délután 1:30*


Beültünk a kocsiba 5-en és elmentünk a régi várhoz... Majd kiszálltunk és vártuk Amy-t... Szokásához híven késett, de eljött Betty-vel együtt... Mindenik örült neki, hogy újra láthatja... Majd bele kezdett a mondandójába... Elmondott mindent Becca-ról töviről-hegyire... De leginkább mindenkit az sokkolt, hogy nem Max húga... Mondta Amy, hogy szóljunk neki, ha nincsenek otthon Becca-ék, mert szívesen körbe nézne a szobájukba... És lehetőleg erről Max-nek még ne szóljunk, mert nem tudjuk, hogy fogadná... 

2013. július 29., hétfő

Új blog!

Sziasztok olvasóim!

Amint hallhattátok új blogba kezdtem bele. I quit! néven. ITT a blog linkje!

Nagyon örültem annak, hogy nem is kezdtem el még felrakni a részeket a blogra, de már 4 feliratkozó és kb 170 klikk volt rá :D <3. Nem írtam prológust, de viszont csináltam egy videót, ami nagyjából összefoglalja a történet lényegét :) Trailer!

Remélem ezt is olvasni fogjátok *.*

2013. július 27., szombat

2x06: Ezt nem szabadott volna, nekem barátnőm van! (+18)

"A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta…- Amy Payne"


Amy szemszöge


- Gyere haver menjünk levegőzni - mondta Tom Nathan-nek és kimentek.

Nem értem ez az egész most mire volt jó... Tényleg nem láttam még ilyennek Nathan-t soha... Olyan, mintha féltékeny lenne...

- Jól vagy? - jött ide Kelsey.

- Persze...

- Amit a mosdóba mondtam felejsd el! Nathan nem akar téged kihasználni... Különben nem tette volna ezt...

- Aham - mondtam és ott hagytam Kelsey-t.

Inkább leültem a bárpulthoz. Teljesen össze vagyok zavarodva. Egyszerűen nem értem Nathan-t... Jobb lesz, ha hazamegyek. Felálltam és elindultam a kijárat felé... Sétálok a folyosón, amikor Nathan és Tom jön velem szembe... Nathan megállt velem szembe Tom meg tovább ment...

- Sajnálom - mondta Nath lehajtott fejjel. - Megértem, ha ezek után nem akarsz barátkozni velem... Jobb is ha hazamegyek... - indult el.

Én se vagyok normális, azért amit most tenni fogok...

- Nathan, várj! - szóltam utána.

Megállt. Szép lassan hátra fordult... Én meg közelebb mentem hozzá és megcsókoltam... Nathan elsőnek meglepődött majd viszonozta a csókom. Óvatosan neki döntött a falnak és a combomat simogatta... Az ajkamról letért a nyakamra és azt csókolgatta és közben a ruhám aljával babrált...

- Nathan hagyd abba, kérlek - szóltam rá.

De mintha csak a falnak beszéltem volna... Ő ugyanúgy folytatta tovább...

- Nathan! - toltam el magamtól amennyire tudtam.

- Igen? - kérdezte mosolyogva és csillogtak a szemei.


- Ezt nem szabad csinálnunk! - szabadultam ki a karjaiból és amilyen gyorsan csak tudtam kimentem a szórakozóhelyről.

Levettem a magassarkúm és futottam el innen... El... Nem akartam, hogy Nathan utolérjen. Szégyelltem magam azért, amit tettünk. Mennyire fájhatna ez Becca-nak, ha megtudná... Egy BÜDÖS RIBANC vagyok. De még mekkora... De... De szerelmes vagyok... És igazából ez a bűnöm...


*szombat, június 7*

Nagyban nyomom a szunyát, mikor elkezd csörögni a telefonom... Ki a frász keres engem? A kezemmel levettem a komódról... 06308886664.... Nem tudom kié ez a szám... De felvettem.

- Hallo? - szóltam bele álmosan.

- Szia, Amy! Betty vagyok.

Ahogy kimondta, hogy ki, a szemeim kipattantak... Honnan van meg a számom? Mit akar? Jött a többnél több kérdés...

- Miért hívtál? - kérdeztem meg.

- Először is... Tudom, hogy nem vagyunk most valami jóban, de azt is tudnod kell, hogy hiányzol... Csak azért hívtalak, mert figyelmeztetni akarlak... Becca tervez valamit ellened...

- Honnan tudjam, hogy nem hazudsz?

- Sehonnan...De higyj nekem... Becca tényleg tervez valamit ellened... De most le kell tennem. Szia! - bontotta a vonalat.

Nem tudom, hogy higyjek-e Betty-nek... Egyik felem azt mondja, hogy igazat mond, a másik meg azt, hogy hazudik... Tényleg nem tudom... De nem fogok berezelni egy telefonhívástól. Nem félek én Becca-tól... Kikecmeregtem az ágyból és lementem a konyhába... Liam még nem volt fent... Úgy tűnik hosszú éjszakája volt... Pedig már délután 1 van. Én is jó sokáig szunyókáltam... Csináltam magamnak egy szendvicset és leültem tévézni... Mikor kaptam egy sms-t... Megnéztem... "Csajos estét tartunk várunk a Wanted Villába 18-ra, de úgy készülj, hogy itt alszol xoxo Nunu". Visszaírtam neki: "Ott leszek xoxo Amy" Még egy darabig néztem a tévét... Olyan 15 fele Liam is lejött, elég másnapos feje volt... Én elmentem megfürödni, összepakoltam a cuccom a csajos.estére... Majd 17:30-kor beültem a hívott taxiba... 18:10-re ott is voltam. A szokásos késésem megmaradt... De ezt már megszokták a többiek... Majd becsöngettem...

- Amy! - nyitotta ki az ajtót Nareesha és megölelt.

- Neked is, szia! - köszöntem.

Bementünk... Mondták, hogy válasszak egy üres hálót... Ki is választottam egyet. Lila falak, egy szekrény és egy nagy franciaágy... Ledobtam a cuccaim és lementem a csajokhoz. A fiúk már nem voltak itthon, elméletileg valamikor késő este jönnek csak haza. Becca is itt volt... Nem akartam balhét, így inkább próbáltam figyelmen kívül hagyni... Elsőnek neki láttunk sütiket sütni... Mikor kész lettünk a nagy részét megettük, de azért hagytunk a fiúknak is egy kicsit... Majd bementünk a nappaliba és leültünk beszélgetni... Én élveztem az egészet, rég volt ilyenbe részem... Most még Becca se zavart... Majd olyan 22 fele neki láttunk horror filmet nézni... Én nem félek a horror filmektől, de ez elég parás volt... A negyedénél a filmnek a fiúk is megérkeztek... Leültek közénk és így néztük. Mellém Jay ült le... És, mint mondtam eléggé megijedtem,. így Jay-hez bújtam... Ő magához ölelt és egy puszit nyomott a homlokomra nyugtatás képen...  Mikor vége lett a filmnek felmentünk a szobánkba... Megvártam míg mindenki megfürdik majd én is elmentem... Levettem a ruháim és beálltam a fülkébe... Csak folyattam a meleg vizet olyan jól esett most... Mikor egyszer csak kinyitódott az ajtó... Rögtön magamra tekertem egy törölközőt és Nathan lépett be...

- Takarodj ki fele! - szálltam ki a fülkéből.

- Én csak kezet mosni jöttem - mosolygott rám.


- Jah persze... - forgattam a szemeim.

- Igazad van, nem ezért jöttem - szorított oda a falhoz.

Csak mosolygott, mint egy idióta... Majd ajkaival közeledett felém... Ez a hülye, azt hiszi megcsókolhat... Mikor csak pár miniméterre volt akkor elfordítottam a fejem és egy arcra puszit kaptam...

- Ne már! - kezdte el puszilgatni a nyakam.

Én csak eltoltam magamtól és visszamentem a szobámba... Felvettem egy bugyit és egy pólót. Ekkor kinyitódott az ajtó és Nathan lépett be rajta...

- Mit akarsz? - kérdeztem felháborodottan. Közelebb jött és a kezét a derekamra tette.

- Téged! - suttogta a fülembe miközben a nyakamat harapdálta.

A hideg rázott ahogy fogaival súrolta az érzékeny bőrt a fülem alatt. Haja közé túrtam az ujjam és kicsit meghúztam. Válaszként ő belém harapott. Kezeit pólóm alá csúsztatta és megmarkolta a mellem. Számba haraptam... Rám nézett, szemei égtek a vágytól. Ismét megharaptam számat tudtam, hogy kikészíti. Megnyalta ívelt ajkait majd ujjait levezette francia bugyimhoz és az anyagon keresztül kezdett el simogatni. Halkan felnyögtem, mikor benyúlt bugyim alá és úgy kezdett dörzsölni. Óvatosan lefektetett az ágyra és úgy folytattuk. Önkéntelenül is mozgatni kezdtem csípőmet, élveztem amit csinál. Hirtelen belém nyomta egy ujját. Ütemesen mozgatta ujját ki-be miközben a nyakamat harapdálta és szívta...

- Nathan! - nyögtem és kissé meghúztam a haját.

Egyre gyorsabban mozgatta ujjait, én pedig egyre jobban próbáltam visszatartani a nyögéseket... Ő pedig tovább szívta a nyakam.. Néhány perc múlva éreztem, hogy kezdek eljutni a csúcsra... Majd ujjai köré élveztem. Felültem és a hátára löktem. Átvetettem lábamat derekán és szenvedélyesen megcsókoltam. Fenekembe markolt, ezért én telt, tökéletes ajkaiba haraptam. Lejjebb kezdtem haladni, és meztelen felsőtestét hintettem be apró puszikkal. Fehér boxere igen csak szűkösnek tűnt. Elmosolyodtam, mert tudtam, hogy én tehetek róla, hogy ilyen állapotba került. Visszatértem arcához és végig nyaltam alsó ajkát, mire ő mohón megcsókolt. Nyelveink táncot jártak egymással, miközben dörzsöltem egyre csak keményedő férfiasságát.

- Ne szórakozz velem! - mordult fel.

Kuncogni kezdtem és ismét vissza tértem boxeréhez. Lassan lehúztam róla. Végig nyaltam az oldalát mire belőle egy férfias nyögés jött ki... Remélem a többiek ezt nem hallották.. Kezembe vettem és lassú tempóban fel-le mozgattam rajta a kezem. Mikor már láttam rajta, hogy nagyon ki van, számba vettem és szopni kezdtem. Hajamba túrt és kissé meghúztam azt, mire és fogamat kissé férfiasságához érintettem. Éreztem, ahogy végig járja testét az izgalom és a vágy, hogy bennem lehessen.

- Amy! - nyögött fel nem olyan hangosan és eltolt magától. - Ezért most nagyon megduglak - harapta be alsó ajkát.

Hátralökött, szó szerint letépte bugyimat és a pólómat majd keményen belém tolta magát. Rég éreztem magamban, már hiányzott egy kicsit és keményen tolni kezdett. Az egyik pillanatban kissé lelassított.

- Abba ne merd hagyni - nyögtem és nyakába haraptam, ez pedig egy erőteljesebb lökést eredményezett.

Hirtelen megmarkolta combjaimat és úgy fordult át a hátára, hogy nem csúszott ki belőlem. Tanult valamit a kis gyerek... Most én vagyok felül és én irányítok. Felültem és lassan fel-le kezdtem mozgatni magam, néha egy-egy nyolcast leírtam a csípőmmel, amit nagyon élvezett... Szenvedélyesen csókolt, így visszatudtuk tartani a hangos nyögéseket. Mikor már éreztem, hogy közeledik a csúcs mellkasára dőltem és úgy mozgattam csípőmet előre-hátra, aminek eredménye képpen a csiklóm Nathan hasának dörzsölődött így eljuttatva engem a csúcsra. Megcsókoltam és a szájába nyögtem. Miközben lejöttem a csúcsról akkor éreztem meg, hogy Nathan belém üríti magát. Néhány perc múlva lihegve feküdtünk le egymás mellé. Nathan egyből felült és elkezdte felhúzni a boxerét.

- Menj csak nyugodtan úgyis tudom, hogy csak megakartál fektetni - mondtam.

Hisz szerintem ez az igazság.

- Nem bántam meg, ami kettőnk között történt... De viszont mind a ketten átléptük a barátság határait... Ezt nem szabadott volna, nekem barátnőm van... És őt szeretem.


Ahogy ezeket a szavakat mondta tudtam, hogy hiába volt minden... Hiába reménykedtem egy kicsit...

- Takarodj innen! - mondtam és az ajtó felé mutattam.

Nathan csak némán felállt és kiment... Tehát én egy hiba vagyok az életében... Csak én lehetek egy akkora hülye, hogy odaadtam magam neki. Szó szerint egy büdös ribanc vagyok. Lehet el kéne tűnnöm megint... Minden jobb volt, mikor még nem volt az életembe a The Wanted. Igen el kell innen mennem! Kikeltem az ágyból... Felöltöztem. Összepakoltam a cuccaim... És halkan lementem a lépcsőn... Szerencsémre már mindenki aludt... Kimentem a házból és elindultam haza... Hajnal 2 lehetett, mikor odaértem Liam-hoz... Majd a szobámba mentem... Elővettem a bőröndömet, amiből még alig pakoltam ki... És elkezdtem beledobálni a többi cuccot... Egyedül nem szeretnék elmenni... Kelsey-t nem hívhatom... És egy név maradt, akire számíthatok... Tárcsáztam is a számot... Kellett pár csörgés míg felvette, sőt biztos is, hogy felkeltettem.

- Igen? - szólt bele álmosan Betty.

- Szia, Amy vagyok. Bocs, hogy ilyenkor zavarok, de szükségem van rád. Eltudsz velem jönni Glasgow-ba, most?

- Most? - kérdezett vissza.

- Igen. Csak rád számíthatok.

- Rendben.

- Foglalok jegyet, majd sms-ben küldöm, hogy mikor indulunk. Addig kezdj el pakolni.

- Oké. Szia!

- Szia! - nyomtam ki.

Felmentem net-re foglaltam a legközelebbi gépre, ami hajnal 5-kor indult és küldtem Betty-nek egy sms-t. Elővettem egy papírt, egy tollat és elkezdet írni: 
Szia, Liam! 
Tudom, hogy megint itt hagylak, de el kell mennem. Nem tudok itt maradni egy ilyen helyen. Sajnálom! Majd hívlak! xoxo Amy. 
Megfogtam a bőröndömet és lementem az emeletről. A levelet ráraktam a konyhapultra és elindultam... Kimentem a bejárati ajtón... Közben hívtam egy taxit és vártam... Mikor megérkezett beszálltam és elvitt a reptérre... Bementem a terminálba... Átvettem a jegyeket... És leültem egy székre... Vártam Betty-re... Nem soká ő is megérkezett...

- Amy, mi ez a hirtelen utazás? - kérdezte meg Betty.

- Meguntam London-t, kell egy kis környezet változás.

- Hát jó, majd elmondod az igazat, később. De most menjünk, mert lekéssük a gépet.

2013. július 24., szerda

2x05: Nathan, állj már le!

/Sziasztok blog olvasók! :D Örülök a sok kominak a részekhez és azt a sok-sok látogatót <3 
És nagy meglepetésemre indítok emellett egy új blogot :) az egy picit érzelmesebb lesz, mint ez. A héten vagy jövő héten felkerül, majd a tarilere :D és a blogot itt találhatjátok: I quit! :D /

"Talán igaz, amit mondanak. Mindig lesz egy ember, akin sosem tudod majd igazán túltenni magad. Nem számít, hogy hány jobb emberrel találkoztál, akik jobban bántak veled, és akik jobban szerettek, az agyad hátsó zugában mindig ott lesz az az ember, akit teljesen sosem tudsz elfelejteni. - Amy Payne"


Amy szemszöge


- Hívtam egy taxit 5 perc és itt lesz.

Majd kimentünk az ajtón és elsétáltunk a kapuig és azon is kimentünk... Vártunk max 1 percet és meg is érkezett a taxi. Bevágódtunk. Liam meg lediktálta a címet és elindultunk.

- De hát ez Harry címe - néztem rá értetlenül.

- Tudom, ő is jön.

Már csak ez hiányzott... Főleg most, hogy így vagyok felöltözve...

- Tessék Amy, ezt vedd fel... Jobban jársz - vette le a bőrdzsekiét és nyújtotta felém.

- Köszönöm - vettem el és magamra kaptam.

Egy fokkal így jobb... Harry talán nem szúr ki most még... Majd 5 perc múlva megálltunk...

- Sziasztok! - szállt be Harry.

- Szia! - köszöntünk Liam-mal egyszerre és elindultunk arra a címre amit diktáltam.

Harry nem szólalt meg az út alatt, de nagyon méregetett... Majd egy 20 perc múlva megálltunk a szórakozóhely előtt és kiszálltunk.

- Fiúk menjetek nyugodtan előre - vettem le a kabátot és Liam kezébe nyomtam. - Én is megyek majd utánatok.

És elindultam Caroline felé...

- Szia! - ölelt meg.

- Hali! Kurva vagy - dicsértem meg.

- Te se panaszkodhatsz...

- Pasizni jöttünk, nem? - kérdeztem mosolyogva.

- De - karolt belém és elindultunk a bejárathoz.

Imádom ezt a helyet... Semmi paparazzi... A közelben nincs wifi... És bent nincs térérő... Mellesleg jóban vagyunk a biztiboy-al... Így betudunk jutni, mert amúgy meg nincs klubtagságunk... Kivártuk a sort és Ret a biztonsági őr beengedett minket...

- Nem is mondtad, hogy itt van Harry! - mondta Car és dögösen odasétált Hazza-hoz.

Úgy érzem Harry-nek jó éjszakája lesz... Majd Liam mellé a pulthoz...

- Egy kólát - rendeltem.

- Ez most komoly? Csak egy kóla? - kérdezte Liam.

- Pia nélkül is tudok bulizni - válaszoltam.

- Uram. Az a szép hölgy ott a sarokban ezt magának küldi - mondta a pultos a sarokba mutatva és egy sört tolt Liam elé, elém meg a kólám.

- Menjél oda hozzá! - mondtam.

- Nem. Nem hagylak itt egyedül... - akaratoskodott.

- Oda mész és ezt is viszed neki - toltam elé a kólám.

- Biztos megleszel egyedül? - bizonytalankodott.

- Adj egy kis pénzt és minden okés lesz.

- Rendben - adott pénzt, ami elraktam a melltartómba. - Vigyázz magadra! - nyomott egy puszit az arcomra és elindult a lány elé.

- Még egy kólát - rendeltem megint.

Szép lassan megfog telni a hely... Én csak ülök a pultnál és iszogatom a kólácskámat...

- Meglepetés! - ült le mellém Kelsey, mellé meg Tom.

- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva. - Ti hogy-hogy itt? - kérdeztem meg.

- Liam hívott - mondta Tom.

Hogy az a hülye mindenkit hív...

- És amúgy te meg hogy-hogy egyedül üldögélsz itt? - kérdezte Kels.

- Egy sört - ült le a másik oldalamra Nathan.

- Amúgy azért, mert Liam becsajozott... Caroline meg Harry-vel szórakozik - válaszoltam a kérdésre figyelmen kívül hagyva Nathan-t.

- Tuti szikur lesz - kortyolt bele az italába Nath.

- A számból vetted ki tesó - mondta Tom lazán.

Nathan-nek is minek kell itt lennie... Nem hiszem el, hogy Becca elengedte... Ez az egész Liam hibája, minek szólt Tom-nak, hogy jövünk bulizni... Majd szó nélkül felálltam és bevetettem magam a tömegbe...

- Azt hitted, hogy keresztül nézhetsz rajtam? - fordított maga felé Nathan.

- És, ha azt mondom igen? - suttogtam bele a fülébe és odébb álltam.

- Nem rázhatsz le ennyivel - ölelt meg hátulról.

- Tudom - fordultam vele szembe és a kezem a nyaka köre fontam.

- Igazad van. Táncoljunk először - rakta a kezét a derekamra.

És így mozogtunk a ritmusra...

- Ebben a sokat takaró ruhában észveszejtően festesz - mondta Nathan.

- Kösz - intéztem el ennyivel.

- Liam helyében nem engedtelek volna el ebben a ruhában... Ki tudja milyen perverz állat szemelt ki téged.

Ez most Harry-re célzott? Nem tudom, de inkább nem kérdezem meg...

- Tudod abból az estéből emlékszem valamire - fordított háttal magának. - Akkor ezt engedted - húzta végig a mutatóujját a melleim közt.

És igen, megint engedtem... Még jó, hogy csak erre emlékszik...

- Miért csinálod ezt? - fordultam vele szembe.

- Mit? - játszotta a hülyét, ami könnyen megy neki.

- Ezt az egészet...

Nathan csak vállat rándított, nem válaszolt... Pár percig táncoltunk szótlanul... Mikor hátulról valaki meglökött én meg Nathan karjaiba omoltam, aki szorosan tartott...

- Hé nem látsz a szemedtől? - fogta meg a srác pólóját Nathan és visszarántotta.

Közben meg ugyanúgy ölelt engem.

- Valami baj van? - kérdezte flegmán a srác.

- Igen. Nem kéne fellökni az embereket - mondta védelmezően és végig simított a hátamon. - Most kérj tőle bocsánatot! - a szemei szinte már szikrákat szórtak.

Ez egy kicsit megrémített... Ilyennek még sose láttam őt... Ennyire agresszívnek.

- Nathan! Nincs semmi baj. Nem ér annyit... - vettem a kezembe az arcát és magam felé fordítottam.

- De senki nem bánhat így veled! - mondta egy picit felháborodottan.

Szorosan magához ölelt... Bal oldalról a hajamat elsöpörte, majd egy puszit nyomott a nyakamra... Forró csókja égett a bőrömön... 

- De én féltelek - suttogta a fülembe.

Majd újra a szembe nézett. Megsimogatta az arcomat... És egy gyengéd, érzelmes csókot váltottunk...


- Nem megyünk el egy nyugodtabb helyre? - kérdezte és a homlokát a homlokomnak döntötte.

Ilyen nem történhet velem... Ekkora ribanc én se lehetek, hogy olyan pasi tetszik akinek barátnője van... Most meg tudom, hogy meg akar fektetni... Nem tudom mi tevő legyek, valakinek a segítsége kell...

- Mindjárt jövök. Addig ülj le a bárpulthoz csak megigazítom a sminkem.

- Rendben - nyomott egy puszit a számra.

A wc felé vettem az irányt és közben Kelsey-t kiragadtam Tom karjaiból és magam után húztam be a női mosdóba.

- Mi a baj? - kérdezte Kelsey.

- Minden! - dőltem neki a csempének háttal.

- Komolyan mi történt? - aggódott.

- Nathan többet akar, mint egy szimpla csók.

- Most jól hallottam? Csókolóztatok és most meg akar fektetni? - láttam Kelsey tekintetében a meglepődöttséget..

- Igen! - mondtam a földet bámulva.

- Ne hogy elmenj vele! - már szinte parancsolta.

- Kelsey te ezt könnyen mondod. Neked könnyű neki nemet mondani, nem úgy, mint nekem.

- Fogd fel neki ott van Becca és őt szereti. Téged csak ki akar használni. Ennyire naiv te se lehetsz - oktatott ki.

- Nem vagyok naiv... Csak azt hiszem még mindig szeretem - vallottam be saját magamnak is ezt a tényt.

Kelsey csak döbbenten nézett rám a kijelentésem után...

- Nem mész a közelébe! Most kimegyünk és felszedsz valami másik pasit!

- De nekem csak ő kell...

- Nincs rinya. Kifele! - lökdösött ki az ajtón Kelsey.


Nathan szemszöge


Bent telefonozok a szobámba, mikor kopognak az ajtón.

- Gyere! - mondtam és Tom jött be.

- Becca itt van? - kérdezte.

- Ő most nincs itthon - válaszoltam.

- Oké. Akkor most beszéljünk az estéről - pattant le mellém az ágyra. - Megyünk bulizni! - jelentette ki.

- Becca-val? - kérdeztem meglepetten.

- Dehogy! Ő nem jön - mondta a tényt.

- De én nélküle nem mehetek...

- Jön Amy is - mondta félvállról.

A neve hallatára egyből felcsillant a szemem.

- Tényleg? - kérdeztem mosolyogva. - Tálán kitudok szökni.

- Tudtam, hogy ezzel rátudlak venni. Kiszámítható vagy Baby Nath.

Tom-nak egyáltalán nincs igaza! Nem is vagyok kiszámítható...

- Legyél kész 10-re akkor indulunk! - veregetett hátba Tom és kiment az ajtón.

Akkor ha minden igaz ma találkozók Amy-vel... 19 óra van... Szóval még van egy kis időm... A fürdőszobába kivittem minden cuccom: spray, a ruha, iratok, pénz, kulcs... Letusoltam, azért ne legyek büdös... Belőttem a hajam... Felkaptam egy tiszta alsót és visszamentem a szobába... Becca már bent volt.

- Szia! - köszöntem.

- Szia! - köszönt vissza.

Leültem az ágyra és elkezdtünk filmet nézni... 21:40-kor pedig megszólaltam:

- Becca nagyon csikar a hasam... Szerintem elmegyek wc-re - álltam fel. - Utána meg megyek teát csinálni, majd fürödni... Te addig nyugodtan nézd a filmet.

- Menjél nyugodtan, Drágám - mondta én meg kimentem.

Bementem a fürdőbe... Felvettem a 'Game Over'-es felsőm, egy kék ülepes nacit, meg egy fehér supra cipőt. A hajam még egyszer megigazítottam és elraktam az iratokat, a kulcsot meg a pénzt. A telefonomat kikapcsoltam és eldugtam a fürdőszobába. Majd kimentem a bejárati ajtón. Kelsey-ék már vártak rám. Beültünk egy taxiba és elmentünk a szórakozóhelyre... Bementünk...

- Mindjárt jövök! - mondtam és elmentem a budiba.

Megnéztem még egyszer, hogy a hajam tökéletesen áll-e. Majd kijöttem...

- Egy sört - ültem le Amy mellé.

- Amúgy azért, mert Liam becsajozott... Caroline meg Harry-vel szórakozik - mondta Amy és nem nézett rám.

- Tuti szikur lesz - kortyoltam bele az italomba.

- A számból vetted ki tesó - mondta Tom lazán.

Amy szó nélkül felállt és bevetette magát a tömegbe... Én is egyből felálltam és utána mentem.

- Azt hitted, hogy keresztül nézhetsz rajtam? - fordítottam magam felé.

- És, ha azt mondom igen? - suttogta bele a fülembe és odébb állt.

- Nem rázhatsz le ennyivel - öleltem meg hátulról.

- Tudom - fordult velem szembe és a kezét a nyakam köre fonta.

- Igazad van. Táncoljunk először - raktam a kezem a derekára.

És így mozogtunk a ritmusra...

- Ebben a sokat takaró ruhában észveszejtően festesz - bókoltam.

- Kösz - intézte el ennyivel.

- Liam helyében nem engedtelek volna el ebben a ruhában... Ki tudja milyen perverz állat szemelt ki téged.

Most gondoltam magamra... Mert eléggé beindult a fantáziám.

- Tudod abból az estéből emlékszem valamire - fordítottam háttal magamnak. - Akkor ezt engedted - húztam végig a mutatóujjam a mellei közt.

- Miért csinálod ezt? - fordult velem szembe.

- Mit? - játszottam a hülyét.

Mégis mit mondtam volna neki. 'Szia! Eljössz velem egy körre?'

- Ezt az egészet...

Csak vállat rándítottam nem válaszoltam... Pár percig táncoltunk szótlanul... Mikor hátulról valaki meglökte Amy-t, aki a  karjaimba omolt én meg szorosan tartottam őt...

- Hé nem látsz a szemedtől? - fogtam meg a srác pólóját  és visszarántottam.

Közben meg ugyanúgy öleltem Amy-t.

- Valami baj van? - kérdezte flegmán a srác.

- Igen. Nem kéne fellökni az embereket - mondtam védelmezően és végig simítottam Amy hátán. - Most kérj tőle bocsánatot! - a szemeim szinte már szikrákat szórtak.

Nagyon felhúztam magam ezen..

- Nathan! Nincs semmi baj. Nem ér annyit... - vette a kezébe az arcom és maga felé fordította.

Amint a szemeibe néztem egy kicsit lenyugodtam.

- De senki nem bánhat így veled! - mondtam egy picit felháborodottan.

Szorosan magamhoz öleltem... Bal oldalról a haját elsöpörtem, majd egy puszit nyomtam a nyakára... 

- De én féltelek - suttogtam a fülébe.

Majd újra a szemébe néztem. Megsimogattam az arcát... És egy gyengéd, érzelmes csókot váltottunk...

- Nem megyünk el egy nyugodtabb helyre? - kérdeztem és a homlokom a homlokának döntöttem.

- Mindjárt jövök. Addig ülj le a bárpulthoz csak megigazítom a sminkem.

- Rendben - nyomtam egy puszit a szájára.

Majd leültem a bárpulthoz... Úgy tűnik sínen van minden... Nem hittem, hogy Amy-t ilyen könnyű lesz az ujjaim köré csavarni... Még jó, hogy hoztam magammal óvszert... Egy jó éjszaka elé nézünk. És az a ruha, amit felvett az nekem előny... Majd láttam, hogy Amy kijött a wc-ből, de nem jött ide, hanem ment táncolni egy másik pasival... Most meg mi baja lett? Valamit elrontottam? Gondolhattam volna, hogy nem lesz ilyen egyszerű megszerezni őt. De legalább tudnám mi a baj... Biztos nem vagyok neki elég jó... Smárolnak is... Nem bírtam őket nézni valahogy undorodtam tőlük... Egy különös érzés járta át a testem magam se tudom mi... Már nem volt bennem az a vágy, hogy lefektessem Amy-t... Valami mást éreztem... Ami kezdett felemészteni belülről... Felálltam és feléjük vettem az irányt... Csak a félelem hajtott, az hogy bárki elveheti tőlem Amy-t... Megkocogtattam a koma vállat, ő hátra nézett.

- Szállj le a barátnőmről - löktem meg.

- Te akarsz ki kezdeni velem? - nevetett ki, én meg meglöktem még egyszer. - Alítsd már le magad tökmag - lökött rajtam egyet.

Nem tudom mi ütött belém, de elborult az agyam... Már emeltem a jobb öklömet, hogy bemosok neki... De amikor lendíteni akartam Amy megfogta az öklöm... Tom meg lefogott hátulról...

- Nathan, állj már le! - ordibálta le a fejem Amy és kaptam tőle egy pofont.

- Valami baj van? - jött ide asszem a biztonsági őr.

- Az a kis féreg nekem jött - mondta utalva rám a pasi.

Megfogta a karom a biztonsági őr.

- Na kifele!

- Ret, nem történt semmi! - állt ki mellettem Amy.

- Biztos? - kérdezte Ret.

- Igen - válaszolt Amy.

- Gyere haver menjünk levegőzni - mondta Tom.

Kimentünk a szórakozóhelyről és leültünk az egyik padra.

- Mi volt ez? - kérdezte meg TomTom.

- Nem tudom...


- Ok nélkül nem mentél volna neki a gyereknek.

- Magam se tudom miért csináltam...

- Menj be... Kérj Amy-től bocsánatot és inkább menj haza