- Mit akarsz? - kérdeztem tőle.
- Amy, hol marad a régi kedvességed? Amikor úgy köszöntöttél, hogy a nyakamba ugrottál és megcsókoltál? - nyalta meg az alsó ajkát Jake.
- Az régen volt. Mondd már mit akarsz - sürgettem.
- A feladatodról van szó...
- Mondtam már, hogy nem teszem meg.
- Cccc... Ez nem így megy, Édesem. Amit elvállaltál végre is kell hajtanod. Amúgy is ha nem teszed meg, akkor majd más végez vele.
- Nem! - emeltem fel a hangom.
- Így mennek a dolgok, Kicsi lány - és rám mosolygott.
Ilyenkor tudatosult bennem, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetem ŐT, de én ezt nem hagyhatom, hogy megtörténjen.
- És mégis miért kell ezt? Mit tett ő? - kérdeztem felháborodottan.
- A megbízónk nem kötötte az orrunkra, csak azt, hogy tegyük meg.
- De ez nem történhet meg, én szeretem őt!
- Nem volt elég a múltkori? Most miért kellett beleszeretned egy másikba? - vágta a fejemhez a múltbéli hibámat.
Azóta is bánom, hogy összejöttem vele. Jake egy mocskos állat, soha sem szeretett engem.
Azóta is bánom, hogy összejöttem vele. Jake egy mocskos állat, soha sem szeretett engem.
- Neked ehhez semmi közöd! Már nem vagy az életem része - szinte már kiabáltam.
- Hidd el Kicsi lány én az életed része maradok, ha tetszik, hanem. Amúgy is vigyázz a pasidra, nem sok ideje van hátra.
- NE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése