2x18: Szilveszter

*kb. 1,5 hónappal később, december 31, szilveszter*

Mint a legtöbb ember mi is bulival ünnepeljük meg ezt a napot. A fiúk kibéreltek egy szórakozóhelyet, ahol mi, a 1D-s srácok, barátnők, haverok és plusz szerencsés fan van. Mi már itt vagyunk a fanok is, de még egy páran nem érkeztek meg.

- Reméljük könnyebb év elé nézünk - kezdte el simogatni Nathan a combom.

- Én is - mosolyogtam rá.

- Olyan mazlistanak érzem magam, hogy rád találtam. Mindenkinél jobban szeretlek, Kicsim.

- Én is szeretlek - váltottunk egy apró csókot.

- Egy hónap és napi 24 órában elviselhetsz engem - mosolyodott el szélesen.

Hát igen, holnap után 1-jén mennek. Egy hónap amerikai turné és végeztek egyenlőre.

- Nagyon vicces vagy. Téged nem kell elviselni. Inkább neked kell engem - mondtam.

- Ne butáskodj ne mond ilyeneket - nyomott egy puszit az arcomra.

- Sziasztok! - termett az asztalunknál Harry.

- Csá! - köszönt Nath.

- Szia! - álltam fel.

Megöleltem és 3 puszit nyomtam az arcára, majd visszaültem.

- Nem is zavarok, további jó estét - köszönt el Hazza.

Még egy puszit nyomott az arcomra és odébb állt. Nathan-t meg, ha jól láttam elöntötte a féltékenység. Pedig tudja, hogy csak barátok vagyunk. Azt hiszem egy kicsit félt Harry-től, de nem értem miért hisz tudja, hogy őt szeretem.

- Azt hiszem most odamegyek a többiekhez - szorított egyet a kezemen és felállt.

Majd odasétált a srácokhoz. Mellém pedig nem sokkal később leült Adam.

- Tudnál nekem egy kicsit segíteni? - ült közelebb hozzám.

- Aham. Mond miben? - kérdeztem kedvesen.

- Mit csináljak, hogy Nathan jobban kedveljen? - kérte a tanácsom.

- Légy önmagad úgy is elfog fogadni, ha meg nem akkor majd én beszélek a fejével - mondtam biztató szavaim.

- Remélem is. Amúgy mizu veletek? Hogy bírjátok a távkapcsolatot? - érdeklődött.

- Meglehetősen jól, azt hittem nehezebb lesz.

- Na, az jó. Látszik rajtatok, hogy nagyon szeretitek egymást. Mióta is vagytok együtt?

- Lassan 4 hónapja, újra - mondtam mosolyogva.

- Lesz még belőle 100x ennyi, titeket elnézve.

- Remélem. Jó is lenne.

Majd még tovább beszélgettünk Adam-mel. Mikor egyszer csak Nathan lehuppant mellém 2 pohár pezsgővel. Adam pedig itt hagyott minket.

- Pár perc és éjfél - adta a kezembe a pezsgőt.

Ő már szerintem nem józan. A fiúk biztos itattak vele pár pohárral.

- Mennyit ittál? - kérdeztem.

- Ööö... Nem sokat - pislogott nagyokat.

- Ha te mondod - mondtam szarkasztikusan.

- Már csak egy perc van hátra! - kiabálta el magát Max.

Nathan kivette a kezemből a poharat és letette az asztalra a sajátjával együtt.

- Hogy jól záródjon és kezdődjön az évünk! - vette a kezébe az arcomat.

- 10... 9... 8... 7... 6... 5... 4... 3... 2... 1... - számoltunk vissza.

És egy hosszú gyengéd csókot váltottunk. Majd koccintottunk az idei évre. Soha nem tettem fogadalmakat most se hisz úgyse tartanám be. Tényleg csak annyit szeretnék, hogy menjen minden jól Nathan-nel és a sulival is. Igaz, hogy nem az én tervemet választották, így Cara nem viselte a ruhám, de nem adom fel. Ez még csak a kezdett, nem fogom az első akadálynál feladni. Hiszem, hogy lehetek valaki az életben csak egy kis érőfeszítés kell. Majd Nathan odament a fanokhoz én meg a lányokhoz.

- Mizujs csajok? - ültem le közéjük.

- Képzeljétek el Niall újév alkalmából vett egy új házat kettőnknek - mesélte Betty széles mosollyal.

- De jó nektek, majd megyünk megnézni - mondta Kelsey.

- Jaja - helyeseltem.

Majd oldalra pillantottam és néztem Nathan-t milyen kedves a fanokkal. Viszont a.szám tárva maradt, amikor az egyiküknek egy szájra puszit adott.

- Jól láttam, hogy Nathan szájra puszit adott az egyik fannak? - kérdezte meglepetten Lucy.

Én csak vállat rándítottam. Lehet félre néztem. Valószínű csak a szája sarkába kapta. Bizonygattam magamnak, de nem hittem el.

- Hölgyem szabad egy táncra? - kérdezte udvariasan előttem Harry.

- Persze - válaszoltam mosolyogva.

Felálltam. Arrébb mentünk. Megfogtam mindkét kezét és elkezdtünk táncolni. Közben pedig Nathan-t néztem, hogy egyre több fannak add szájra puszit. Nem fogom felhúzni magam ezen. Ezek csak puszik, kicsit ivott már biztos annak tudható be. Engem szeret és soha nem csalna meg, tudom.

- Nathan csak egy kicsit részeg azért csinálja ezt - mondta Harry.

- Tudom - ráztam a fejem, de azért fáj.

- Én sose csinálnék ilyet, ha egy ilyen lány lenne a barátnőm. Én minden szabad percemet csak is veled szeretném tölteni - mosolygott rám.

Már megint kezdi. Mindig mondja a cukiságait amivel szinte zavarba hozz.

- Jah és még nem is mondtam. Gyönyörűen nézel ki - bókolt tovább

.

Nem hiszem el még ezzel is rátesz egy lapáttal. Olyan kedves velem, túl kedves.

- Köszi, Hazz! - kulcsoltam össze a kezem a nyakánál és egy puszit nyomtam az arcára.

Majd a kezét a derekamra tette és így táncoltunk tovább.

- Tettél valami újévi fogadalmat? - kérdeztem rá.

- Igen. Azt hogy mostantól kitartóbb és türelmesebb leszek - válaszolta.

- Az jó.

- Te? - kérdezett vissza.

Ráztam a fejem, hogy nem...

- Miért vagy ilyen elérhetetlen számomra? - nézett a szemembe és egy kósza tincset a fülem mögé rakott.

Majd közelebb hajolt. Azt hiszem megakar csókolni...

- Ti meg mit csináltok? - kérdezte Nathan Harry meg eltávolodott tőlem.

- Csak táncoltunk - válaszoltam.

- Tánc mi? Majdnem smároltatok - mondta és a szemei már vérben forogtak.

- Nathan bocsi én akartam nem bírtam neki ellenállni - vallotta be Harry, hogy tényleg megakart csókolni.

Egy kicsit meglepődtem ezen... Azt hittem Harry csak barátként tekint rám.

- De tudod, hogy foglalt. Te meg - fordult felém. - Képes lettél volna megtenni?

Ez egy jó kérdés tényleg nem tudom mi történt volna ha Nathan nem jön... Csak némán álltam és nem válaszoltam a kérdésre.

- Szép barátnő vagy te is. Jobb lett volna, ha otthon maradsz - fordított hátát és elment.

De jó jól kezdődik ez az év is. Megint összekaptunk, mert féltékeny. De nincs rá oka, mert én őt szeretem.

- Levegőzünk egyet? - kérdeztem.

Harry rázta a fejét, hogy igen és kimentünk.

- Hogy értetted azt, hogy elérhetetlen vagyok számodra? - kérdeztem rá a lényegre.

- Úgy, hogy neked ott van Nath és őt szereted - hajtotta le a fejét. - Szeretlek, de nem úgy mint egy barátot - nézett a szemembe.

Én meg megöleltem és simogattam a hátát.

- Sajnálom, de én ezt nem bírom viszonozni.

- Tudom. Nekem az is elég, ha csak a barátom vagy - mondta és szorosabban megölelt.

*délután 4 óra*

Az estét Liam-nál töltöttem. Ezek után nem bírtam volna otthon aludni. Tudom, hogy csak újra veszekedtünk volna Nathan-nel. Talán most már lenyugodott. Így hazamentem. Elég kihalt volt a ház szerintem mindenki punnyadt a tegnapi buli után. Felmentem az emeletre. Megálltam az ajtó előtt. Vettem egy mély levegőt és benyitottam. Nathan az ágyon feküdt és telefonozott.

- Jó volt az estéd jól szórakoztál Harry-vel? - ült fel az ágyon.

- Liam-nál aludtam - válaszoltam higgadtan.

- Lehet, hogy más beveszi, de nekem ne hazudj! - állt fel.