2x11: Azonnal befele!

"Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, amikor melletted, ül, de tudod, hogy már semmi nem a régi... - Nathan Sykes."
 

Amy szemszöge

Adtam egy fürdőrucit Betty-nek és én is magamra kaptam egyet... Mikor kopogtattak az ajtómon...

- Gyere be! - szóltam.

Kinyitódott az ajtó és Liam lépett be rajta...

- Liam! - ugrottam rögtön a nyakába.

Olyan rég láttam és már hiányzott nekem... Amíg öleltem Liam-ot láttam, hogy Betty kiment és becsukta az ajtót. Mi pedig Liam-mal leültünk az ágyra...

- De örülök, hogy jól vagy - nyomott egy puszit a homlokomra. - De mondd mit csináltál eddig?

És elmeséltem Liam-nak mindent... Attól, hogy elmentem egészen addig, hogy ma elmentünk a rendőrségre.

- Jézusom! Meg is halhattál volna! - aggódott.

- De itt vagyok... És most már rendőrök is vigyáznak rám - magyaráztam.

- Reméljük, elkapják Jake-et és minden rendben lesz - ölelt meg.

- De most már menjünk le... Szeretnék napozni - mosolyogtam rá.

Majd lementünk az udvarra én meg leültem a Betty melletti napozó ágyra... Majdnem mindenki a vízben volt vagy épp csúsztak le a tetőről jövő csúszdáról... Én is ott lennék velük, de nem tehetem meg a vágások miatt a csuklómon... De azért látom, hogy Nunu meg Siva grilleznek, tehát lesz kaja is...

- Mizu? - kérdezte meg Betty.

- Semmi. Veled?

- Azon gondolkoztam, hogy a The Wanted-ból kinek van a legnagyobb... Szerintem Max-nek... És szerinted?

- Tom!

- Nézd Nathan nadrágját... Elég furán áll - mondta nevetve.

Odanéztem... Viszont én nem láttam semmi furát...

- Igazán segíthetnél rajta - bökött oldalba Betty.

- Haha... Vicces vagy... Amúgy egy kicsit nem feltűnő, hogy mind a ketten őt nézzük? - kérdeztem.

- De! - és mind a ketten elkaptuk onnan a tekintetünk. - És a One Directon-ből kinek van a legnagyobb?

- Harry! - vágtam rá egyből.

- Szerintem meg Liam-nak...

- Fúj a bátyjámról beszélsz! - szóltam le.

- Gyatya-matyi 10 óránál - mondta nevetve Betty.

Ettől a megszólalásától nekem is muszáj volt nevetnem... Hogy lehet ilyen hülye, hogy ilyet talál ki?

- Mizu csajok? - kérdezte Nathan.

A szemem egyből a nadrágjára tévedt és hatalmas nevetésben törtem ki... Majd Betty is...

- Valami fura van rajtam? - kérdezte értetlenül Nathan.

- Csak az, hogy kanos vagy! - nyögte ki Betty.

- Már megint ez a téma? - háborodott fel Nathan és itt hagyott minket.

- Nathan-nek mi baja van? - jött ide Jay.

- Semmi... Csak... Ööö... - dadogtam.

- Nem tudom mit csináltatok, de örülhettek... Végre boldog volt ti meg... Áhh...Hagyjuk... Úgyse értitek - ment el Jay.

Igaza van... Egy kicsit túl messzire mentünk... És ha kanos, akkor mi van? Férfiből van...

- Bemegyek bocsánatot kérni - mondtam Betty-nek.

Felálltam és bementem a házba, a földszintem nem volt... Így gondolom, fent van a szobájába...

- Nathan! - próbáltam bemenni a szobába, de be volt zárva. - Sajnálom, hogy piszkáltunk... Engedj be...

Semmi válasz...

- Légyszi, legalább menjünk vissza a többiekhez - könyörögtem tovább.

Ekkor hallottam, hogy kattant a zár. Kinyitottam az ajtót, a szobában tök sötét volt... Még a redőnyök is le voltak húzva... Majd becsuktam az ajtót...

- Nath merre vagy? - kérdeztem, mert még az orromig se láttam el.

Majd egy kéz fonódott a derekam köre és Nathan ölelt meg hátulról...

- Tényleg bocsi - kértem tőle még egyszer bocsánatot.

Nathan maga felé fordított, a kezét összekulcsolta a derekamnál... Én meg a kezem a tarkójánál kulcsoltam össze... Majd közeledtünk egymáshoz egészen addig, amíg szánk össze nem ért... Még közelebb húzott magához... Testem teljesen hozzá simult az övéhez... Csókja gyengéd és érzelemmel teli volt... Majd mikor elváltak ajkaink... A kezem a mellkasára tettem és hozzá bújtam... Így álltunk egészen addig amíg Nathan hasa nem jelzett, hogy éhes...

- Menjünk enni? - kérdeztem meg.

- Igen - nyomott egy puszit a számra és elindultunk.

Kéz a kézben sétáltunk le a lépcsőn és kimentünk az udvarra, már kezdett sötétedni... Majd odamentünk Nareesha-ékhoz... Ilyenkor Nath elengedte a kezem...

- Mit kértek? - kérdezte Siva.

- Én egy hambit akarok... Mindennel - mondta Nathan.

- Az nekem is jó lesz! - mondtam.

- Pár perc és kész - Nunu.

- Rendben! - Nath.

Közben láttam, hogy a fiúk tüzet raknak a tűzrakóhelynél... Jah annál a fura tűzrakóhelynél, ahol van 2 kanapé... Majd Nareesha megcsinálta a hamburgereket... Mi Nathan-nel meg leültünk egy-egy székre... És neki láttunk elfogyasztani a hambit... Mikor végeztem bementem a házba felöltözni, mert fáztam... Felvettem egy pólót meg egy rövidnacit... Miközben öltöztem nagy visongatásokra lettem figyelmes... Kinéztem az ablakon és láttam, hogy a többiek a tűzrakóhelynél vannak és lökdösik egymást, hogy le tudjanak ülni... Az biztos, hogy széken fogok ülni, mert nem lesz helyem... Mivel kint egy kicsit hidegebb van... Így előkotortam pár plédet... És kimentem a házból, majd elindultam a többiek felé... Amint láttam csak Zayn meg Liam ültek széken... A többiek a kanapén vagy valaki ölébe...

- Valakinek kell pléd? - kérdeztem meg.

- Nekünk kell! - kért Nareesha és odaadtam neki.

- Ide is dobhatsz egyet! - mondta Tom és odadobtam.

- Nekem is kell! - vette ki a kezemből egyet Jess.

Ha így haladunk nekem nem fog maradni... Úgy döntöttem, hogy én nem fogok széken ülni... Kényelmesebb lesz Nathan ölébe... Így Nathan-höz vágtam egy plédet, az lesz a miénk... Már csak 2 db maradt...

- Nekünk is dobsz egyet? - kérdezte Betty és odadobtam hozzá.

- Az utolsó meg az enyém! - vette ki a kezemből Zayn.

Én odamentem Nathan-höz... A kezembe vettem a plédet. Majd bele ültem az ölébe féloldalasan és magunkra terítettem a plédet... Nathan a hasamnál összekulcsolta a kezét... Én meg a kezem a nyaka köré fontam... 

- Én is így gondoltam, hogy ide ülsz - suttogta a fülembe Nathan.

Majd elseperte a jobb fülemtől a hajam...

- Neked tetkód van? - mondta ki hangosan Nathan.

- Hol? - kérdezte mellettünk Harry.

- Igen. És? - sepertem vissza a hajam.

- És mit ábrázol? - kérdezte Harry.

- Egy N betűt - mondtam halkan.

- Ohh... Értem - szontyolodott el Harry és folytatta tovább a beszélgetést a többiekkel.

- Hát ennek meg mi baja? - kérdezte Nathan.

Mintha nekem tudnom kéne...

- Nem tudom - válaszoltam.

- Amúgy tetszik a tetkód - húzott egy kicsit közelebb magához.

Ki gondolta volna, hogy neked nem fog tetszeni...

- Oké - mondtam.

- Amy egy feltehetnék egy kérdést? Már egy jó ideje a nyelvemen van...

Talán észbe kapott és megkéri, hogy legyek újra a barátnője...

- Aham - mosolyogtam rá.

- Hogy is kérdezzem... Hmm... A cickóid hány mérettel lettek nagyobbak? Én 2-re tippelek.

Ezt nem hiszem el! Komoly ezt a szar kérdést tette fel?

- Elmegyek wc-re - álltam fel.

- De utána elmondod, ugye? - kérdezte Nath.

- Persze - ejtettem egy mű mosolyt.

Majd elindultam be a házba... Álmodozzál arról, hogy el fogom mondani... Nathan-nek lehet csak ennyi esze, hogy ilyen kérdést tesz fel... Majd gyors elmentem budira... És sétáltam vissza lassan a többiekhez... Elvettem Nathan-től a plédem és leültem a földre...

- Amy valami baj van? - kérdezte Nathan.

Én meg úgy tettem mintha meg se hallottam volna...

- Hallottátok ezt? - kérdezte Kelsey kétségbeesetten.

- Mit? - kérdezte Tom.

- Mintha valaki felborított volna valamit - Kels.

Ezután csöndbe maradtunk és füleltünk... Én nem hallottam semmit... Vagy mégis... Olyan volt, mintha valaki kibiztosított volna egy fegyvert... Majd az illető ment tovább, mert lehetett hallani, hogy ropognak a falevelek a lába alatt... Basszus!

- Azonnal befele! - zökkentett ki Randy. - Kint valami gyanúsat észleltem. Befele a házba!

Mi rögtön felálltunk és gyors lépéssel bementünk a házba... Majd bezártuk az ajtókat...

- Most mi lesz? - pánikolt Liam.

- Mindenki nyugodjon meg! - és ekkor csöngettek a rendőr meg ugrott egyet. - Megnézem ki az! - mondta nehezen véve a levegőt.

A csengőtől egy kicsit én is megijedtem így a legközelebbi emberhez bújtam... Nathan-höz... De aztán gyors elmentem tőle és inkább Jay-hez bújtam... A rendőr pedig óvatosan kinyitotta az ajtót... Egyre nehezebben vettem a levegőt, féltem... De egy kicsit megnyugodtam mikor megláttam, hogy csak egy hajléktalan áll az ajtóba...

- Mit akar? - nyomta oda a rendőr a csövest a falnak.

Én... Mintha már láttam volna valahol... De, hogy hol az nem ugrik be...

- Én csak jöttem kenyeret kérni, mert éhes vagyok - dadogta.

- Jah - engedte el a zsaru. - És, hogy jutott be?

- Ki volt nyitva a kapu...

- Nehogy már higgyen neki! Egy Rolex óra van a kézen - világosította fel Kelsey.

- Igaza van - nézte meg jobban az órát a kézen a rendőr. - Önök maradjanak itt és zárjanak be minden ajtót. Én meg elintéztem őt - mondta a rendőr és elvezette a csövest.

Harry pedig egyből bezárta az ajtót... Becsuktunk minden ablakot és elmentünk aludni...

*2 nap múlva, szeptember 5. péntek este 7:30*

Nathan szemszöge

Amy-vel szerda óta nem nagyon beszéltem mindig lerázott... Azt hiszem az egész a kérdés miatt van, amit feltettem neki... Ma a fiúkkal elterveztük, hogy bulit rendezünk... Már mindent elő készítettünk csak a vendégeket várjuk... Én felmentem a szobámba és kiválasztottam, hogy mit veszek fel... A döntésem egy fekete ülepes nacira, egy fekete-piros trikóra, egy fekete-piros full cap-re és egy fekete supra cipőre esett... Azért választottam ezt az összeállítást, mert Amy szerint, ha így vagyok felöltözve akkor nagyon sexy vagyok... És szerintem is... Megigazítottam a göncöket magamon és kimentem az ajtón... Majd bekopogtam Amy szobájába. Beszélni akarok vele, nem akarok úgy bulizni, hogy nincs minden rendben köztünk...

- Amy, Nathan vagyok! - nyitottam volna be a szobába, de zárva volt. - Amy! - kopogtam tovább.

De semmi... Jól van, akkor megvárom... És leültem az ajtaja elé... Vártam... És vártam... Egyre többen jöttek, már a buli is elindult....De Amy még mindig sehol...

- Te meg mit csinálsz? - állt meg előttem Jessica.

- Várom Amy-t - válaszoltam.

- Rendben. Amúgy nagyon kicsípted magad. Kurva jól nézel ki - dicsért meg a húgom.

- Köszi... Te is jól nézel ki... De azért a ruha lehetne egy kicsivel hosszabb...

- Szerintem így jó!

- Jah és ne igyál... Sokat! Szóval menj mielőtt még azt is megtiltom, hogy bulizz...

- Megyek is... De amúgy Amy már rég lent van - mosolygott rám Jessica és lerobogott a lépcsőn.

De jó, hogy ilyenkor szól... Én hülye meg itt vártam rá... Egyből felálltam és lementem az emeletről... A szememmel Amy-t kerestem... Meg is akadt rajta a tekintettem, miközben egy sráccal flörtölgetett... Na ennyit erről, hogy ma beszéljek vele... Soha nem kelhetek versenybe egy ilyen kigyúrt gyerekkel... Nem tudom, mit eszik rajta... Én tökéletes vagyok számára, mindent megadok neki, amit csak akar... És ehelyett meg azzal enyeleg... Nem bírom őket tovább nézni inkább leültem a punnyadó brigádhoz... Ami Tom-ból, Kelsey-ből, Betty-ből, Niall-ből és Jay-ből állt...

- Wow, Nathan! - mondta nyál csorgatva Kelsey.

- Mi van? - kérdeztem szomorkásan.

- Sexy vagy - mondta mosolyogva Kels.

- Kösz - mondtam "nagy" életkedvvel.

Mert igen nekem Amy az életem, de ő most mással van...

- Baby Nath, neked mi bajod? - kérdezte Jay.

- Amy... - kezdtem bele.

De nem bírtam tovább mondani, mert eszembe jutott minden és egy gombóc lett a torkomon.

- Ott áll beszélj vele - mutatott Niall, amerre Ő állt.

Odanéztem... Majd sóhajtva visszafordultam a többiekhez...

- Nehogy azt mond, hogy azon akadtál ki, hogy Jackson-nal beszél?! Mert, ha igen ő csak Amy haverja... Az már más tészta, hogy az exe... De már régóta nincs köztük semmi, főleg mióta megismerkedett veled - mondta Betty.

A mondtad első felén megnyugodtam... De meghallottam, hogy az exe... Ezáltal a pulzusom megint az egekbe szökött...

- Szóval az exe - mondtam nyomatékosan.