2x12: Leszel-e a barátnőm?

"Sosem ismertem olyat, aki megtudta változtatni a kedvemet egyetlen szavával. Sosem ismertem olyat, aki nélkül nem tudok élni. Sosem ismertem olyat, aki elalvás előtt is az eszembe volt és reggel rá gondoltam először. Sosem ismertem olyat, akiért mindent megtennék, akiért az életemet is odaadnám. Sosem ismertem olyat, akibe ennyire szerelmes tudtam volna lenni... amíg RÁD nem találtam. - Nathan Sykes"

Nathan szemszöge

- Szóval az exe - mondtam nyomatékosan.

Felálltam és feléjük vettem az irányt...

- Sziasztok! - álltam meg előttük és vigyorogtam.

- Ööö... Amy most nekem mennem kell. Sziasztok! - nyomott egy puszit Jackson Amy arcára és odébb állt.

- Ez mit akart? - vontam kérdőre Amy-t.

- Csak beszélgettünk.

- Jah az exeddel... - forgattam a szemem és leültem mellé.

- Most mi bajod van? Te is az exem vagy mégis jóban vagyok veled!

Jah, hogy számára csak egy ex vagyok...

- Azt hittem többet jelentek számodra... - mondtam és ott hagytam.

Ez elég szarul esett... Az is lehet, hogy ő már nem akar tőlem semmit se... Valószínűleg a csók se jelentett számára semmit. Innom kell valamit... Odasétáltam a bárpulthoz...

- Adj valami erőset - szóltam a pultosnak.

- Sajnálom, neked nem adhatok ki piát!

A franca, elfelejtettem! A fiúk megtiltották, hogy igyak, mert akkor mindig valami rosszat csinálok. Majd elmentem innen és leültem az egyik fotelba. Ez életem legrosszabb bulija! Se pia, se csaj... Borzalmas! De azért se fogok itt unatkozni... Ha Amy-nek nem kellek, akkor nekem se kell ő... Bármelyik csajt fel tudom szedni... Nem Nathan te nem ilyen vagy... De most igen! Körbe néztem valami jó kis csaj után... És ki is szúrtam a legjobbat... A nevére már nem emlékszem, de tudom, hogy Amy-vel járt egy suliba... Nagyon dögös... És pont felém tart...

- Hé! - kaptam el a kezét miközben elsétált előttem.

- Igen? - mosolygott rám.

- Meg iszunk valamit? - kérdeztem.

- Persze. Mindjárt hozok is valamit - kacsintott rám és elment.

Na ez a csaj jó lesz... Úgy érzem jó éjszakám lesz... Nathan te nagyon hülye vagy, te Amy-t szereted. Nem szabad ilyet csinálnod! De igen, mert ő nem szeret.

- Megjöttem! - jött ide a csaj egy üveg vodkával a kezében.

- Ülj csak le - ütögettem meg a lábam, jelezve, hogy ide.

Ő pedig beleült az ölembe. Egyből kinyitottam az üveget és meghúztam... Végre egy kis pia, majd a lány is követte a példám...

- Hogy is hívnak? - simítottam végig a combján.

- Jessica vagyok. És te? - harapott bele az alsó ajkába.

- Nathan - csókoltam meg.

Ez nem szabadott volna... A csók közben is Amy-re gondoltam... De leszarom őt, úgy ahogy ő is engem... Majd újra meghúztam az üveget...

- Cuki vagy - mosolygott rám és egy puszit nyomott az arcomra.

- Te meg sexy - néztem le a melleire.

- Köszi...

- Nincs kedved elmenni egy nyugodtabb helyre? - csúsztattam a kezem a pólója alá.

- Menjünk - csókolt meg.

Hát mit ne mondjak, szarul smárol... De egy menetre jó lesz, úgyis rég voltam nővel... Felálltunk. Megfogtam a kezét és felvezettem a hálószobámba. Egyből neki estem és heves csókolózásba kezdtünk... Hanyatt feküdtem az ágyon, ő pedig lovagló ülésben rám ült... A kezem újra a pólója alá csúszott és a melleit kezdtem markolászni.

- Nathan, ne csikizd már a lábam - lihegte Jess.

- De én nem csinálok semmit.

Abba hagytuk, amit csináltunk és lepillantottunk. Egy egér mászott Jessica lábán.

- Úristenem! Ááá - szállt le egyből rólam és kifutott a szobából.

Na, de jó... Itt hagyott felizgulva... Amy biztos nem ezt csinálta volna... De már megint minek gondolok rá? Azért, mert szereted őt...

- Hát itt vagy Marcel - jött be Jay a szobába és megfogta az egeret.

- Ezt direkt csináltad? - kérdeztem felháborodottan.

- Igen, direkt csináltuk - jött be Tom az ajtón.

- És miért?

- Mert neked ott van Amy - válaszolta Jay.

- De neki nem kellek... - lettem szomorú.

- Dehogy nem. Kelsey-től tudom, hogy most azért haragszik rád egy kicsit, mert azt hitte, hogy te azt fogod kérdezni tőle, hogy: Leszel-e a barátnőm... - mesélte Tom.

- Tényleg? - csillantak fel a szemeim.

- Igen - veregetett hátba Tom.

- Ugye nem mondjátok el senkinek, hogy mi történt itt? - kaptam észbe mekkora nagy hülyeséget csináltam.

- Nem fogjuk, ne aggódj - nyugtatgatott Jay.

- Köszi-köszi...

- De most már menjél - lökdösött ki a szobából Tom.

Megigazítottam a ruhát magamon és belőttem a hajam. Majd lesétáltam az emeletről... A szememmel Amy-t kerestem... Nem láttam sehol, így mentem a konyhába. Ott se volt... Majd megpillantottam, miközben Kelsey-vel és Betty-vel táncol... Most menjek oda és zavarjam meg? Olyan boldognak látszik most...

- Sexin táncolnak, mi? - jött mellém Niall.

- Aha - ráztam a fejem.

És úgy döntöttem, hogy odamegyek hozzá... Átverekedtem magam a tömegen és megálltam mögötte... Most meg mit csináljak? Húzzam, el innen vagy csak öleljem meg? Ekkor Kelsey-vel összeakadt a tekintetünk... Rám mosolygott és egy mozdulattal nekem lökte Amy-t... Én meg magamhoz öleltem...

- Sajnálom - súgtam a fülébe.

Majd Amy megfordult és a kezét összekulcsolta a nyakam körül. Én meg a kezem a derekára raktam.

- Mégis mit? - kezdtünk el táncolni.

- Mindent, amit elbasztam...

- Semmi baj - nyomott egy puszit az arcomra.

- Amy! - húztam közelebb.

- Igen? - kérdezte a gyönyörű mosolyával.

- Holnap eljössz velem randizni? - kérdeztem.

- Hogy mi? Nem hallottam a zenétől.

- Holnap eljössz velem randizni? - kérdeztem hangosabban.

- Bocsi, de megint nem hallottam - nézett rám a nagy szemeivel.

- Holnap eljössz velem randizni? - már szinte kiabáltam és akkor pont zeneváltás volt.

Mindenki elhalkult és minket néztek. Hát úgy tűnik mindenki hallotta... Egy kicsit gáz... De Amy-ért mindent.

- Igen - mosolygott és egy puszit nyomott a szám sarkába.

Majd táncoltunk tovább. Ez az! Olyan randit találok ki, amilyenen még biztos nem volt. És újra a barátnőm lesz. Tánc közben a kezem lejjebb csúszott a fenekére, de Amy visszarakta őket a derekára.

- Na, de most miért? - kérdeztem kisfiúsan.

Ő nem válaszolt csak mosolygott... Áhh ezzel megőrjít... Majd egyszer csak elhalkult a zene...

- Vége a bulinak. Mindenki menjen haza! - szólt bele a mikrofonba Scooter.

Jézusom, Scooter mit keres itt? Ebből még baj lesz. És az a sok ember mind elindult kifele. Minket meg Amy-vel majdnem összenyomtak, így inkább kimentünk a konyhába. Ott volt még Max, Jay, Tom és Kelsey is.

- Baj lesz - szólaltam meg.

- Tudjuk - mondta Max.

Majd mikor már mindenki elment... Mi a konyhába vártuk Scooter-t és a lebaszását...

- Nagyon le fog minket szidni? - kérdezte Amy.

- Igen - mondtam és a kezem átraktam a válla felett és magamhoz öleltem.

És nem sokkal később megjelent az emlegetett sárkány.

- Ti nem vagytok normálisak! Ilyenkor bulit rendezni? Életveszélyben vagytok ti hülyék! Meg kéne húznotok magatokat, nem bulit rendezni! Nem akarok most egyikőtökkel se beszélni. Húzzatok fel aludni! Örüljetek, hogy nem esett semmi bajotok! - szidott le Sco és itt hagyott minket.

- Nem volt olyan nagy szidás - mondta Siva és elment Nareesha-val.

Majd mindannyian felmentünk a szobánkba. Levetkőztem boxerra és kopogtattak az ajtómon.

- Gyere! - mondtam.

Amy lépett be rajta. Egyből idejött hozzám és megölelt.

- Mi a baj? - simogattam a hátát.

- Mindennek én vagyok az oka. Miattam vagytok életveszélyben - hibáztatta magát.

- Ez nem igaz. Mi is hibásak vagyunk.

- De, ha én nem lennék, akkor nem lenne baj.

- Ha te nem lennél, abba én halnék bele!

Amy felnézett rám és láttam, hogy már könnyes a szeme.

- Jó éjt, Nathan! - nyomott egy puszit az arcomra.

- Neked is, Kicsim! - adtam én is egy puszit az arcára.

Majd Amy fogta magát és kiment. Én meg lefeküdtem aludni.

/Sziasztok! :)
Nagyon örülök a 31.000 klikknek <3 remélem ez a rész is tetszett, igaz nem lett valami hosszú, de azt garantálom, hogy a következő rész az sokkal jobb lesz :D. Addig is olvassátok a másik blogomat: http://i-quit-the-wanted.blogspot.com/ . Köszönöm, hogy vagytok nekem :) <3