1x33: Fogd meg!

- Sziasztok, lányok! - köszönt nekünk is.

- Szia! - köszönt Kelsey meg Nunu.

- Hali! - mondtam.

Basszus csak én mondtam halit... Upsz...

- Bizonyára te vagy Amy... - mérte fel a helyzetet még mindig érzelem mentes arccal.

- Jah - mondta nevetés visszafojtva, mert kurva vicces a feje.

- Valami baj van? - kérdezte és az egyik szemöldöke feljebb ugrott.

- Nincs semmi - nevettem el magam nem bírtam tovább.

- Jól van beszélek ezekkel... Utána te és én folytatunk kint egy kis eszmecserét...

- Vettem Sco...

- ...ter - tette hozzá Nathan.

- Jaj, de viccesek vagytok - csapott rá az asztalra - Ma kiváló koncertet kell adnotok, mint mindig... Mert hosszú ideig nem lesz ilyen nagy koncertetek, mivel megyünk a stúdióba dolgozni az új lemezen...

Ekkor megszólalt a telefonom: Liam hív vedd fel! Liam hív vedd fel! Liam hív vedd fel!

- Ja ez az én telefonom - kapcsoltam és felvettem - Mi van?

- Neked is szia! Nem zavarok?

- Dehogy zavarsz, mond mi van... - mondtam tök nyugodtan.

- Nagy baj van... Sykes... - nem hallottam tovább mit mond, mert Nathan kivette a telefont a kezemből és kinyomta.

- Nekem elegem van ebből... Holnap megbeszélünk mindent az irodába... Te meg gyere - húzta fel az agyát Scooter.

Kivettem Nath kezéből a telefonom és elindultam Sco után... Bementünk valami iroda féleségbe én meg levágódtam a legkényelmesebb helyre...

- Mit képzelsz te magadról? - mondta azzal a semmit mondó fejével.

- Eleget ahhoz, hogy magabiztos legyek...

- Visszavehetnél egy kicsit az arcodból! Attól, mert te Nathan barátnője vagy ez nem megengedett viselkedés... - osztott ki.

- Oké... - mondtam félvállról - Lehet egy kérdésem?

- Nem!

- Miért vagy ilyen szigorú a fiúkkal?  - tettem fel még is a kérdést.

- Kordában kell tartani őket... Mert különben úgy végzik, mint a 1D... - lett higgadtabb.

- Hé, a bátyámról beszélsz... De amúgy van benne valami...

- Amúgy Amy csak azt szerettem volna, mondani tetszik, hogy ilyen laza vagy... Jó hatással vagy Baby Sykes-ra... - mondta kedvesen és a végén, ha jól láttam ejtett egy halvány mosolyt, de lehet, hogy csak képzelődtem...

- Jó hatással? Szerintem inkább elrontom - nevettem el magam.

- Tudod, mit én azt mondom sokáig. De most menjél, mert a fiúk azt fogják hinni, hogy megettelek...

- Rendben. Hali! - köszöntem el és kimentem.

Visszasétáltam az öltözőhöz és bementem. Néma csend volt mindenki engem nézett...

- Mi volt? - tette fel a kérdést egyből Nathan.

- Áldását adta a kapcsolatunkra... Azt mondta, hogy bírja a burám, meg, hogy jó hatással vagyok rád... - ültem le.

- Hu, ez nagy megkönnyebbülés... Már azt hittem, hogy azt mondja, soha többet nem mutatkozhatunk nyilvánosság előtt és nem lehet normális életünk - ölelt meg és egy puszit nyomott az arcomra.

Majd bejött valami koma szólni, hogy pár perc és kezdés... És mindannyian elindultunk a színpad felé... A fiúk felmentek a színpadra, mi lányok meg oldalt álltunk... Lement pár szám, majd éhes lettem ezért elmentem a büfébe chipsért... És visszasétáltam... Nagyban eszek... Mikor idejön Jay...

- Kösz Amy! - nyomott egy puszit arcomra Jay, kivette a chipset a kezemből és visszament a színpadra - Fiúk, Amy hozott nekünk kaját!

- Vagyis nekem - vette ki a kezéből Nathan a chipset és idefutott - Tessék - nyújtotta a chipset, de előtte egy maroknyit a szájába tömött.

- Nyugodtan edd meg... Úgy is nektek vettem - mondtam szarkasztikusan.

- Jaj, de aranyos vagy... Én is szeretlek - nyomott egy puszit a számra és visszament a színpadra.

Majd énekeltek még pár zenét...

- Most jöjjön a Heart Vacancy, de előtte szeretném megkérni, hogy jöjjön fel a színpadra Nunu, Jessica, Kelsey és Amy... - mondta Siva.

- Gyertek csajok - indult el Nareesha.

Utána ment Kelsey később Jess... Már csak én maradtam, de én nem akarok kimenni... Ezért még beljebb mentem... Úgy, hogy ne lássanak a többiek...

- Amy! - mondta a mikrofonba Nathan.

Akkor se megyek ki, ha ő hív... Túl sokan vannak kint... És, mint mondtam én a háttérbe akarok szorulni... Meg hogy néznének rám... Egy The Wanted koncerten Liam Payne húga...

- Nath nézd, meg csajodat mi van vele... Mert Jay-el nem akarjuk odaadni Jessica-t - mondta Max.

Nem sokkal később hallottam Nathan hangját, hogy szólít...

- Igen? - léptem egyet előre.

- Miért nem jössz fel? - fogta meg a kezem.

- Félek a közönség reakciójától... - babráltam Nathan kezével.

- Jaj, egyelek meg - ölelt magához - De létszi gyere ki - suttogta a fülembe.

Mégis, hogy tudnék neki nemet mondani...?

- De...

- Nincs semmi de... - kezdett el a színpad felé húzni.

Úristenem mire vállalkoztam én... Azta de sokan vannak... Mikor észrevettek mindenki elhallgatott... Már csak ez hiányzott... Biztos kifognak fújolni...

- Végre megjött a hercegnőm! - rohant ide piruettezve Jay és meg fogta a másik kezem és megcsókolta.

Ez se normális... Majd elindult a zene... Jay itt sündörgött körülöttünk... Már idegesít... Ekkor éreztem, hogy a kezét a derekamra rakta... Én meg rávágtam egy nagyot, hogy vigye innen... És inkább odabújtam Nathan-höz... Aki szorosan magához ölelt és egy puszit nyomott a fejem búbjára... Majd tovább táncolgattunk és mikor vége lett a zenének lementünk a csajokkal a backstage-be... Nem sokkal később a fiúk is lejöttek és bementünk az öltözőbe... Én meg Nathan leültünk az asztalhoz... Felkönyökölt az asztalra és furcsán méregetett engem... Ebbe is mi ütött?

- Nagyon akarlak! - suttogta a fülembe.

Kicsit elmosolyodtam, de nem vettem erről tudomást. De hirtelen megéreztem a forró kezét a combomon, és simogatni kezdett. Rászegezem a tekintetem, jelezvén, hogy hagyja abba. De folytatja. Keze a szoknyám alá csúszik. Közelebb ülök hozzá és megmarkolom a nadrágján keresztül a férfiasságát.

- Fejezd be! - szólok rá.

Kaján vigyorral rám néz. Elveszem a kezem, és abban reménykedek, hogy abbahagyja. De még mindig simogat.

- Nathan! - szólok rá újra. 

De semmi. Mintha meg se hallotta volna. Nem bírom tovább.  Felállok és a fejemmel meg a szememmel jelzem, hogy jöjjön utánam. Követ engem. A férfimosdó előtt álltam meg.

- Nathan! Bírd ki! Ne itt csináljuk, nemsokára indulunk haza és majd otthon - próbáltam meggyőzni.

Bevallom, hogy én is akartam őt, de nem itt. Sok helyen csináltuk már, de itt nem akartam.

- De én, most akarlak - húzott közelebb magához.

Próbálom eltolni, de a nyakamat elkezdte csókolgatni. Végre sikerült eltolnom, de a szemeimbe néz és látom a vággyal teli tekintetét. Fenekembe markol, mire én felnyögök. Ajkát az enyémre tapasztja, mire hosszú csókcsatába kezdünk. Alsó ajkamat megharapja. Ha így akar játszani, akkor, legyen! Hátam mögött a kezemmel megkerestem a kilincset és kinyitom a férfi vécéjének az ajtaját. Megfogom a mellkasánál a pólóját, és behúzom a helyiségbe, majd az egyik fülkébe és bezárom az ajtót. Leültetem a lehajtott fedelű vécére, majd terpeszben az ölébe ülök. Kezemet a nyakára fonom, és szenvedélyesen csókolni kezdem.

- És még te mondod, hogy ne itt csináljuk - mondta szexi hangján két csók között.

Simogatni kezdte a hátamat, majd egyre feljebb húzta a pólómat. Vettem a lapot, és egy pillanatra abbahagytuk a csókcsatát és levette a pólómat. Aztán egyre lejjebb haladt, a nyakamat, majd a kulcscsontomat csókolgatta. Ekkor hallottuk, hogy nyitódott a wc ajtaja. Gyors felvettem a földről a felsőm és a lábam is felemeltem... És Nathan tüsszentett egyet...

- Van itt valaki? - hallottam egy ismerős hangot.

- Bazd meg ez Scooter - suttogta Nath - Csak én vagyok.

- Te mit keresel itt? A többiekkel kéne lenned!

- Tudom... - válaszolta a pasim.

- Mindegy Nathan... Minél hamarabb told vissza a segged! Meg holnap beszélnünk kell erről a barátnő témáról - mondta és bevágta maga mögött az ajtót.

- Rosszat sejtek... De mindegy az holnap lesz - és letámadta az ajkaim.

- Nathan bocsi, de elment a kedvem - álltam fel és felvettem a felsőm. 

- Ne csináld már... - rántott vissza.

- Bocs - nyomtam egy csókot a szájára és kimentem a fülkéből.

A tükörbe megigazítottam a hajam meg a sminkem és kimentem... Az irányt az öltöző felé vettem... Már csak a csajok voltak bent... És leültem a kanapéra... Kelsey leült mellém és bocsánatot kért, én persze megbocsájtottam... A csajokkal azt is megbeszéltük, hogy holnap csajos napot tartunk...

- Ki jön velem bulizni? - nyitott be Max az ajtón.

- Amy-vel mi nem megyünk - jött be mögötte Nathan a többiekkel.

De jó, hogy ő eldöntötte helyettem... Tom, Max, Kelsey, Nano és Jay mentek bulizni... Jessica, Nareesha, Siva, Nathan és én pedig mentünk haza... Nathan futott előre és lefoglalta az utolsó sort számunkra... Nem tudom, mit akar ott, de én leültem a legtávolabb tőle a sorban... És elindultunk...

- Amy?! - dőlt el Nathan és a fejét az ölembe rakta.

- Igen, mondjad - túrtam bele a hajába.

- Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? - kérdezte mosolyogva.

- Ma még nem...

- Akkor most mondom: gyönyörű vagy... - és egy puszit nyomott a hasamra.

- Mit csináltok ti? - fordult hátra Jessica.

- Semmit - ült fel Nathan. - Meg adod anyádék számát? Meg akarom köszönni, hogy egy ilyen angyalt teremtettek... - mondta és próbált a szemembe nézni, de lefele pillantgatott.

- Kanos vagy Drága? - tettem a kezem a combjára.

- Nem - rázta a fejét, de viszont beharapta az alsó ajkát és kezdte a furcsa méregetést.

- Aham... - mozdítottam feljebb a kezem a combján.

- Na, jó talán egy kicsit - tolta el a kezem.

És a nyakamat kezdte el csókolgatni, majd haladt egyre lejjebb...

- Nathan! - toltam el.

- Na de csak egy kicsit - húzta feljebb a szoknyámat.

- Nem...! - húztam vissza a szoknyát.

- De megmutatod, milyen bugyi van rajtad vagy én nézzem meg? - kérdezte kaján vigyorral az arcán.

Jaj, de bírom, a fejét mikor nem kapja meg azt, amit akar, és még jobban teper utána...

- Hagyjál...! Lehet, jobban járok, ha odaülök Jess mögé...

- Ne hagy itt minket! - beszélt már többes számban magáról.

- Az lesz, ha nem állítod le magad... - fenyegetőztem.

- Jó-jó... - mondta, de azért a kezét rá rakta a combomra.

Pár perc múlva...

- Amy... Hiányoznak! - mondta lebiggyesztett ajkakkal.

- Kik? - néztem rá értetlenül.

- Azok - mutatott a melleimre.

- Legyen - adtam be a derekam és terpeszben az ölébe ültem.

- Ohh... Ezt már szeretem... - mondta önelégült vigyorral - Ezt most szépen lejjebb húzzuk - húzta lejjebb a felsőmet a melltartóm aljáig - Sykes bácsi most kezelésbe vesz titeket - húzta le mindkét oldalt a melltartó pántomat.

- Oké ennyi volt a műsor - húztam vissza a felsőm - Otthon folytatjuk! - mondtam és kiszálltam az öléből.

- Jó... - mondta Nath és elment a sor másik végébe.

- Most haragszol? - kérdeztem.

Nem válaszolt semmit csak megrándította a vállát és nézett ki az ablakon... Tehát megsértődött, szűrtem le...  Elővettem a telefonom... És hirtelen felindulásból beírtam a google képkeresőbe, hogy "Nathan Sykes"... Rámentem az egyik félmeztelen képre...

- De cuki vagy... Milyen szerencsés az a lány, aki a barátnőd lehet... - húztam végig a képernyőn az ujjam - De édes pofid van - nagyítottam rá... Majd húztam lejjebb a képernyőt - Ez a nadrág egy kicsit szűk... - hergeltem Nathan-t saját magával.

- Nem nézel, más pasit csak engem nézhetsz - kapta ki a kezemből a telefont és a képre nézett - Tényleg cuki... - aztán nyomkodott valamit és visszaadta a telót.

És látom, hogy beállította a képet háttérnek.

- Amy - csusszant mellém - Nem gondoltad meg magad?

- Nathan! - fordultam felé - Nem! - tettem rá a kezem a kicsikéjére.

- Te direkt csinálod ezt velem... - leesett neki is még időben - Érzed, mennyire kívánlak? - tette a kezét az enyémre és megmarkoltatta azt.

Mit ne mondjak tényleg kemény volt...

- Igen érzem, de ezen most nem tudok segíteni... Itt...

- Tudom, majd otthon - mondta szomorúan.

Istenem... Nathan... Ha te nem lennél ki kéne találni...

- Nathan! - szóltam neki.

- Igen? - fordult felém.

És a pólójánál fogva magamra húztam... Majd megcsókoltam... Nathan pedig bele mosolygott a csókunkba... Élvezte, hogy elérte a célját...

- Kínzol... - suttogta a fülembe a csók után és megharapta a fülcimpám - Fogd meg! - mondta és bele harapott a nyakamba.

Én úgy tettem meg fogtam neki nadrágon keresztül... És elkezdtem simogatni...

- Megérkeztünk Nath....annnnn - nézett ránk nagy szemekkel BigKev.

Gyors elvettem a kezem... Nath felült... Én meg a lábam az ölébe raktam...

- Tessék Jessica itt a kulcs - dobta oda neki Nathan.

- Te nem jössz? - kérdezte Jess.

- Nem... Még hazakísérem Amy-t...

- Jah, oké - mondta Jessica és kiszállt és indultunk tovább.

Közelebb húzódtam Nathan-höz és a kezem összekulcsoltam a nyaka körül ő meg a kezét a derekamra tette...

- Baby Nath, nem is olyan pelenkás - szólalt meg BigKev.

- Ezt hogy érted? - kérdezte Siva.

- Nézz rájuk... - mondta Kevin.

Ránk nézett Siva... És elkezdett vigyorogni...

- Mit csináltatok ti ott hátul? - kérdezte Seev.

- Semmit - rándított vállát Nathan.

- Ha te azt semminek nevezed, hogy... - kezdte a mondandóját BigKev.

- Kuss! - szóltam közbe.

- Azt ne mondjátok, hogy... Uhhh... Fúj!! Mi Siva soha többet nem ülünk oda... Miért nem tudjátok visszafogni magatokat? Mindjárt otthon vagyunk... - akadt ki egy kicsit Nunu.

- Mit képzeltek ti rólam... rólunk? Az ágyi teendőinket nem itt végezzük el... Főleg, hogy a húgom is itt volt... Nem vagyok ilyen - mondta és a fejét a nyakamba fúrta és éreztem, hogy kuncog.

- Siva, Nunu megérkeztünk! - szólt BigKev.

- Sziasztok! - integettem.

- Jó hancúrozást estére - köszönt el Siva és kilépett a kocsiból Nunu-val.

- Meglesz - mondta Nath és rám vigyorgott.

- Vagy nem... - húztam az agyát.

- Na... Neked is jó lesz... Teljesítem minden kívánságod... Bármit megteszek... Csak kérlek had töltsem veled az estét... És melletted ébredve lesz a legcsodálatosabb a reggel... - nézett rám cukin.

Utálom ezt a nézését... Ezzel mindenre rá tud venni...

- Ez egy elgondoltató ajánlat... Amire hülyeség lenne nemet mondani... - mosolyodtam rá kajánul.

- Ez az én barátnőm - ölelt szorosan magához - Szeretlek Kicsim... Akárhányszor kimondom ezt a szót, nem tudom veled éreztetni azt, amit itt érzek bent - tette a kezem a szívére - Ezek után az életemet nem tudom nélküled elképzelni... Nem most, de egyszer tudom, hogy ott fogunk állni az oltár előtt... És te a feleségem leszel...

- Nathan! - gyűlt meg a szemem könnyel a hallottak után - Én is szeretlek! - gördült le egy könnycsepp az arcomon.

Nathan letörölte a könnycseppet az arcomról és megcsókolt... A csókja gyengéd és érzéki volt... Közben a szoknyám végével babrált... És óvatosan megharapta az alsó ajkam...

- Itt vagyunk... - mondta BigKev vigyorogva.

Kiszálltunk a kocsiból és elköszöntünk tőlük... Majd bementünk a lépcsőházba... És megnéztem a postaládát... Nem volt benne semmi...

- Menjünk már... - jött közelebb.

- Jól van Baby Nath... Gyere! - fogtam meg a pólójánál és húztam fel az emeletre.

A lépcsőfordulónál megtorpantam... Miért van nyitva az ajtónk?

- Mi van Kicsim? - kérdezte már nyugtalankodva.

- Szerintem jobb, ha hazamész... - mondtam komolyan.

- Mi? - nézett rám meglépődve.

- Azt mondtam, hogy most létszi menny innen...

- De most miért? - kérdezte értetlenül.

- Létszi menj - toltam lejjebb, hogy véletlenül se lássa meg a kinyitott ajtót.

- Most mit csináltam? Mi történt? Rosszat tettem? Vagy mi van?

- Nyugi Nath semmi... Csak most menj... - néztem rá kérlelően.

- Hát jó... - mondta Nathan és elindult.

Muszáj volt ezt tennem... Kitudja, mi van ott bent... Nem akarom, hogy valami baja essen... Megvártam, míg becsukódik a lépcsőház ajtó és elindultam felfele... Az ajtót óvatosan kijjebb nyitottam és beléptem rajta... Majd felkapcsoltam a villanyt... Jézusom!... Minden szanaszét... Csak az a furcsa, hogy minden meg van, mintha kerestek volna valamit... És ekkor leesett... A szobám felé vettem rögtön az irányt... Odamentem a szekrényemhez... A felső polcon kerestem a régi naplómat... Vámpírnaplós borításban...  Nem volt meg... Basszus... És az ott maradt könyveket lesöpörtem idegességembe... Kinek kell egy hülye, öreg napló? Két lehetőség járt a fejembe... De valószínűbb, hogy Jake volt az... De nem értem minek kell neki... A régi életem van leírva meg a buzi listám... Igen a listám, amire azoknak a neve van felírva, akikkel lefeküdtem... És higgyétek el nem olyan hosszú... Alig van rajta 10 ember... Nem vagyok egy akkora nagy ribanc, mint aminek gondolnak az emberek... Majd neki kezdtem a rendrakásnak... Mert mégis Becca mit szólna ehhez... Egész este pakoltam és olyan hajnal 4 fele lefeküdtem...