1x08: Ez egy jó alku mindkettőnk számára!

/ Remélem ez a rész is tetszeni fog :D tudom, hogy nem a leghosszabb...
Azt se tudom megígérni, hogy a következő rész az fent lesz-e hétfőn, mert az igazat megvallva csúszásban vagyok az írással/

2 nap múlva

*hétfő* július 1.

Amy szemszöge

- Szia Amy! A szokásosat? - kérdezte tőlem Judith a recepciós.

- Igen! - válaszoltam.

- Rendben akkor intézem - mondta és már ment is a dolgára.

Én meg az öltöző felé vettem az irányt. Bementem és átöltöztem... Majd mentem is ki az edzőterembe. Odasétáltam Frank-hez és átvettem a bokszkesztyűimet 

és az utam a bokszzsákhoz vezetett. Itt szoktam levezetni a felesleges feszültséget. Most úgy is rám fér az utóbbi két nap történései miatt...

Ezt Betty-nek és beleütöttem egyet a bokszzsákba... Már várom, hogy mivel fog visszavágni azok után, amit ellene tettem...

Ezt Danielle-nek és beleütöttem még egyet... Remélem, ha kiderül, hogy mit csinál Liam háta mögött, akkor az egész világ utálni fogja...

Ezt Jessica-nak és beleütöttem még egyet... Büdös kurva...

Ezt Nathan-nek és beleütöttem még egyet... Igen is megmutattam neki, hogy egy kurva vagyok... Remélem, többet nem fogom látni... De minden nap hív és ír sms-t... És én hülye még mindig hordom a karkötőjét, de minek!? Magam se tudom... Ez a hülye karkötő miatt is címlapra kerültem... Hogy talán én vagyok az a csaj, aki Nathan Sykes-al ott volt Ibizán? Meg hogy én biztos a barátnője vagyok... De Nathan nyilatkozott és azt mondta, hogy az egyik nagyon jó barátja vagyok, de fél, hogy már elveszített... Ezt jól érzi, amit mondott azok után nem akarok többet egy légtérben vele lenni... Nem is az fáj, amit mondott, hanem inkább csalódott vagyok...

Ezt PJ-nek és beleütöttem rúgtam egyet... 

Nem azért ültem be mellé, mert féltem, hogy beköp Jake-nél, hanem Nath miatt... De ha PJ azok után elmondja Jake-nek, hogy itt vagyok a környéken... Eskü kicsinálom...

És tovább bokszoltam... 15:00-kor mentem be az öltözőbe összeszedtem a cuccaimat és indultam az edzésre.

- Szia Judith! - mentem el a recepciós pult előtt.

- Viszlát Amy! - köszönt el.

Kiléptem az ajtón és sétáltam a sulihoz...

Azt viszont furcsának tartottam, hogy Liam nem kérdezett semmit se Nathan felől, sőt inkább kedvesebb lett velem. Tegnap is reggelivel ébresztett fel... Ezt is csak a szülinapomkor csinálja... Jah tényleg az is most pénteken lesz, remélem Liam valami jó kis ajándékot fog venni... Számomra az lenne a legjobb ajándék, ha anyáék felhívnának és felköszöntenének... Pedig tudom, hogy ez soha nem fog bekövetkezni... Álmodik a nyomor...

Megérkeztem a sulihoz... A fociedzést most hamar letudtuk... Épp indulnék haza... Mikor beleütközök valakibe...

- Szia Amy! Pont téged kerestelek. Beszélnünk kéne! - mondta Danielle egy mosoly keretében. Ez minek mosolyog?

- Nekünk nincs miről beszélnünk! - mondtam határozottan.

- De van. Köszönöm, hogy eddig nem szóltál Liam-nak. Én szeretem őt és Tom csak egy véletlen félre lépés volt, iránta nem érzek semmit... Meg, ha te se köpsz be, akkor én se szólok semmit rólad meg a The Wanted-ról.  - próbált engem meggyőzni.

- Engem nem érdekel, hogy te mit mondasz Liam-nak. Úgy is elérem, hogy lebukj - és ördögien rámosolyogtam.

- Jó, akkor ne lépődj meg, ha holnap az újságok címlapján találod magad úgy, mint Liam Payne eltitkolt testvére... - fenyegetőzött.

- Nem csinálnád ezt...

- De! Igen! Bármit azért, hogy Liam az enyém maradjon...

Szép lassan leraktam azt, ami a kezembe volt... Eddig is ideges voltam Nathan miatt, most meg ez idejött... És még jobban felbaszta az agyam... Ha nem ért a szép szóból, akkor... és rávetettem magam Danira. Téptem a haját, ütöttem az arcát csak is azért, hogy látszódjon, hogy valaki megverte... Ő gyenge volt és nem bírt visszaütni...

- Nem lesz semmilyen alku... És hagy engem békén meg Liam-ot is amilyen gyorsan csak lehet - suttogtam a fülébe.

Ő csak bólintott egyet. Szépen elintéztem... Folyik az orrából a vér, szerintem eltörtem. És ahogy elnézem holnap lesz egy kis monoklija is... Tudom, hogy egy szörnyeteg vagyok, de ez a ocsmányság megérdemelte...

És sétáltam haza mintha misem történt volna...

- Amy! - kiabálta valaki utánam.

Megálltam és hátranéztem. Becca volt az, remélhetőleg nem látta mit műveltem Danival...

- Szia! - mondtam és megöleltem.

- Van egy nagyon jó hírem! - mondta feledtén jó kedvvel Becca és tovább sétáltunk.

- Ma még kinyögöd? - kérdeztem, talán felvidít engem.

- Te, én, Max, Tom, Jay, Siva és a barátnője holnap elmegyünk a The Wanted üdülőjébe, ami a parton van, 2 napra - már szinte ugrált örömében.

- Rendben ez jól hangzik, úgyis rám fér a kikapcsolódás... De Nathan miért nem jön? - azért mégis érdekelt, hogy miért nem jön.

- Ő hazautazott ma a családjához és csak csütörtökön jön haza - magyarázta.

- Jah oké - mondtam.

*kedd* július 2.

Reggel 9:45 van és lent ülök a nappaliban és tv-zek Liam-mal. Becca 10-re jön értem. Már várom, hogy mik fognak történni.

Csöngettek Liam ment kinyitni az ajtót.

- Jézusom Danielle! Veled meg mi történt? Ki tette ezt veled? - kérdezgette Liam.

Danielle válaszát sajnos nem hallottam. Ha okos kitalált valami ütős fedő sztorit.

- Amy! - trappol be Liam a nappaliba, én meg felálltam a helyemről - Te normális vagy? Megvered Danielle-t? - hát mégse talált ki semmi jót.

- De csak azért, mert megcsal téged! - ismertem be a vádat.

- Ne találj ki ilyen baromságokat - tudtam, hogy nem fog hinni nekem - Te tényleg nem vagy eszednél... Nézz rá mit műveltél vele - ránéztem Danira, a jobb szeménél egy monokli és igen az orrát is eltörtem - Te egy állat vagy! Orvoshoz kéne menned! Most rád se tudok nézni, menj fel és egyelőre 2 hét szobafogság! - parancsolta nekem.

- De Liam...

- Örülj annak, hogy nem teszlek ki a házamból. Szóval fel az emeletre! Azonnal! - ordibált velem Liam.

És azt tettem amit mondott. Felmentem a szobámba... A bőröndöm ott volt a sarokba... Így hogy fogok elmenni? És megszólalt a telefonom. Becca volt az. Felvettem.

- Szia! - szóltam bele.

- Hali! Itt vagyok, a ház előtt jöhetsz.

- Van egy kis baj... Tegnap csináltam valamit és most Liam szobafogságra ítélt...

- Muszáj jönnöd! Nem tudsz valahogy köszönni? - kérdezte.

- Várjál, de az ablakon. Gyere ide az ablakomhoz!

- Rendben sietek! - és bontottam a vonalat.

Kinyitottam az ablakot. Becca is megérkezett. Ledobtam a bőröndömet hangosat koppant és mutattam Becca-nak, hogy vigye el. Ekkor lépteket hallottam a folyosóról, basszus Liam meghallotta. Kiléptem a tető részre.

- Amy azonnal gyere vissza! - kiabálta Liam.

Nem foglalkoztam vele és leugrottam. Felálltam és leporoltam a ruhám.

- Amy! - üvöltötte Liam.

Odafutottam Becca kocsijához és beszálltam.

- Indulj! Indulj! - sürgettem őt.

És elindultunk.

- Huu ebből még baj lesz - amint kimondtam ezt megszólalt a telefonom.

Liam az, föl nem veszem és visszaraktam a zsebembe.

- Mit csináltál tegnap, hogy szobafogságot kaptál? - kérdezte tőlem Becca.

- Tegnap Danielle-vel edzés után összefutottam és alkut ajánlott. Ő nem szól Liam-nak arról, hogy én ismerem a The Wanted-ot és, hogy én se szóljak arról, hogy ő meg megcsalja a bátyámat. Persze nem mentem bele. Ez után azzal fenyegetőzött, hogy a másnapi újság címlapján leszek úgy, hogy Liam Payne eltitkolt testvére. Már az elején ideges voltam még mindig attól, amit Nathan mondott - felidéztem, ahogy kimondta azt a mondatot "Megértem miért tagadod le. Én is azt tenném, ha a húgom egy kurva lenne" - Dani meg még jobban felhúzta az agyam... Szóval neki rontottam, megvertem... Ma reggel meg jön Liam-hoz és elmondta neki, hogy én vertem meg... Így kaptam szobafogságot... - mondtam azt, amit tettem és büszkén vállalom, nem bántam meg.

- Megérdemelte! Nehogy bűntudatod legyen! - állt mellettem B.

- Ne aggódj nem lesz - mosolyodtam el.

Mentünk tovább és kb. 1 óra múlva megálltunk egy nyaraló előtt. Jó nagy ház volt, de a legjobb az, hogy itt a part mellette. Kiszálltunk a kocsiból és kivettük a csomagtartóból a bőröndünket. Indultunk be a házba, Becca kinyitotta az ajtót és beléptünk.

- Megjöttünk! - kiabálta Becca.

- Sziasztok, lányok! - futott le az emeletről Max.

- Szia, bátyus! - és Becca megölelte őt.

- Szia Amy! - köszönt nekem Max és megölelt.

Majd felmentünk az emeletre.

- Válasz szobát! - mondta nekem Becca.

- Az? - mutattam félénken arra a szobára, amire az volt írva, hogy belépni tilos.

- Az Siva-jéké - mondta Max.

Szerintem jobb lesz, ha tőlük egy távolabbi szobát választok.

- Akkor az? - mutattam a virágmintás ajtóra.

- Az meg Jay-é. Amúgy azt a virágot még én rajzoltam rá, mert felidegesített - mondta nevetve Becca.

- A Becca melletti szoba üres, válaszd azt - ajánlotta fel Max.

- Rendben - mondtam és bementem a szobába.

Leraktam a bőröndömet a sarokba és leültem az ágyra. De jó illat van ebbe a szobába... Várjunk, csak ebbe a szobába Nathan illat van... De jó, hogy beküldtek engem Nathan szobájába...

Majd kimentem és egész délután a parton voltunk és sokat hülyültünk..

Most olyan este 8 fele járhat az idő. A fiúk és Nareesha (Siva barátnője) kint vannak, és tábor tűzet raknak... Én meg Becca-val a konyhába vagyunk, és a nyársat készítjük elő...

- Amúgy Nathan a napokban teljesen magába fordult, hozzá se lehet szólni... Még Max-nek se mondta el mi a baja... De én tudom... TE - mondta Becca.

- És én most mit kezdjek vele? - kérdeztem kicsit flegmán.

- Csak gondoltam jó ha tudod...

- És te hogy állsz a pasikkal? - tereltem a témát.

- Hát... - mondta és lefele pillantgatott és elmosolyodott.

- Van? És nekem nem is mondtad? Max tud róla?

- Még csak az hiányozna, hogy megtudja...

- Megértem. Nah és hogy hívják? - érdeklődtem.

- Ööö... Menjünk, most már biztos várnak ránk - és a kezembe nyomott egy tálcát.

- Erre a témára még visszatérünk - mondtam.

És elindultunk a többiekhez. Becca elől én mögötte... Kiléptünk a teraszra és ekkor valaki megijesztett minket...én meg elejtettem a tálcát...