1x23: Eeezt nem szabad! Én máást szereteek!!

/Hali! Amint észrevettétek, most van audio sávunk is a blog tetején :D tehát tudtok zenét is hallgatni  miközben olvassátok a blogot :D és csináltam még egy chatboxot is jobb oldalra :DD a következőt pedig hozom pénteken :D /

Nathan szemszöge

Épp a hidegtálnál vagyok és csipegetek, mikor valaki megfogja a vállam és hátra fordulok, Jay volt az.

- Meg akarsz ölni? – kérdeztem poénkodva.

- Nem áll szándékomban...Nah, megtetted már azt, amiről a kocsiban beszélgettünk? – kérdezte tőlem.

- Nem – hajtottam le a fejem – Szerintem el se jött.

- Dehogy nem... Nézd! – mutatott Amy-re.

Olyan gyönyörű volt, mint mindig... Az nem történhet meg, hogy elvesztem...

- Na, menjél már oda – kezdett el tolni Jay.

- Mindjárt! – mondtam erre Jay megadta a kezdő lökést.

Elindultam felé, azt se tudtam mit mondjak neki. De úgy látszik, van még időm gondolkodni, mert elindult. És eltűnt egy folyosón... Na, tessék ilyen az én szerencsém. Megálltam és néztem arra, amerre ő eltűnt.

- Nathan! – tette a vállamra a kezét Jay.

- Nem akar velem beszélni, most is elrohant – mondtam szomorúan.

Jay elkezdett nevetni, na, szép vagy te is... Én is így fogok majd reagálni...

- Mi olyan vicces Bird? – kérdeztem komoran.

- Az, hogy te hülye vagy. Nem gondoltál arra, hogy azért ment el oda, hogy nyugodtan tudjatok beszélni... – mondta Bird.

Van benne igazság, de Amy feje nem ezt árulta el. De egy próbát megér. Elindultam a folyosón.

- Igen, te - hallottam Niall hangját.

Ez után csak annyit láttám, hogy Amy-t neki löki a falnak, majd még mondott valamit...

Senki se bánthatja a csajomat...

- Ereszd el! - ordibáltam és arrébb löktem Niall-t - Húz innen vagy beverem a képed! - kiabáltam.

Lettem ideges nem kicsit, de Niall szót fogadott elhúzta a csíkot...

- Kérte valaki, hogy segíts? - támadott le egyből Amy.

- Nem, de... - kezdtem magyarázni...

Hisz úgy láttam, hogy segítségre van szüksége és tudnia kell, hogy én bármikor kiállok érte.

- Nem érdekel! Nem akarok veled beszélni! Meg ne lássalak a szemem előtt... Így mindkettőnknek jobb lesz - baszta rám az ajtót.

Nem értem, most nem nekem kéne haragudnom rá, azért mert nem mondta el a börtönös cuccot? Meg ezen is, hogy felkapta a vizet, hogy segítettem neki... Sokszor nem értem a nőket... De egyet megtanultam mindig nekik van igazuk...

- Amy, beszélnünk kell... - mondtam neki.

Ő nem válaszolt... Oké akkor addig itt fogok állni, míg ki nem, jön, nem érdekel, ha hülyének néznek, ha lekésem a díjátadót... Nekünk muszáj beszélnünk...

- Nathan te mit csinálsz itt? - jött ide Nunu.

- Bent van Amy...

- És? - nézett rám értetlenül.

- Beszélni akarok vele, de ő nem - mondtam szomorúan - A női mosdóba meg nem mehetek be... - magyaráztam.

- Beszéljek a fejével? - ajánlotta fel.

- Megtennéd? - lettem már is egy fokkal boldogabb.

- Persze - mondta mosolyogva Nare.

- Köszönöm - öleltem meg - Mond neki, hogy sajnálom és...

- Jól van Nath elintéztem, nyugi - mondta Nunu és bement a mosdóba.

Remélem, ő rá tudja venni Amy-t, hogy kijöjjön...

Próbáltam hallgatózni, de nem sok sikerrel csak pár foszlányt hallottam, aminek semmi értelme nem volt... Majd hallottam, hogy valaki jön kinyitni az ajtót... Én meg gyors neki támaszkodtam a falnak... És Amy kilépett, amint megláttam egyből odamentem hozzá és kezdtem volna bele a mondandómba, de Amy megelőzött.

- Ne mondj semmit Nathan! Jobb lesz így mindkettőnknek, nem leszek a terhedre többet. Hagyjuk békén egymást. Még jó, hogy az elején lett vége, így nem zúgok beléd jobban - mondta és elindult.

- Amy várj! - szóltam még utána, de ő nem nézett vissza.

Mi az, hogy a terhemre lesz? Ő soha nem lesz a terhemre... Szakított velem... Pedig azt mondta, hogy egy ilyen pasit, mint én soha nem fog kidobni... Mégis megtette... "Még jó, hogy az elején lett vége, így nem zúgok beléd jobban" Vízhangzott a fejembe újra meg újra ez a mondat... Ezzel bevallotta, hogy szerelmes belém... Pedig még egyszer se mondta, hogy szeret... De én se... Pedig én is szeretem őt, úgy mint még egy lányt se...

- Na, mi volt? - jött ki Nunu a budiból.

- Szakítottunk... - mondtam a földet nézve.

- Micsoda? Jaj Nathei - ölelt meg Nare.

Majd bementem a férfi mosdóba és egy kicsit rendbe szedtem magam... Annyira amennyire tudtam...

"Gyere már... Mi már bent vagyunk" - kaptam egy üzenetet Jay-től.

Azonnal indultam is be... Majd leültem Jay mellé...

- Hogy ment? - kérdezett rá egyből Jay.

- Szakított velem - babráltam a kezemmel.

Majd elkezdődött a díjátadó... Nem nagyon érdekelt és nem is nagyon figyeltem... A One Direction megnyerte a legjobb rajongók díját... De az vigasztalt, hogy mi meg megnyertük a legjobb bandáért járó díjat... 

De ez mit sem ért, mivel nem volt itt Amy... Pedig a szememmel kerestem őt miközben az I found you-t énekeltük a show végén...

A fiúk rávettek, hogy menjek el az after partyra és felejtsem el Amy-t... De mégis hogy kérhetnek ilyet? Soha nem fogom elfelejteni... Ahogy megérkeztünk a partyra egyből leültem a pulthoz... Elsőnek ittam egy vodkanarancsot majd még többet és még többet...

- Nathan elég lesz! - ült le mellém Tom.

- Hagyjál már! - legyintettem egyet és bele ittam a poharamba.

Nem érdekel, már semmi mindent el akarok felejteni... MINDENT! És ittam még egy pár pohárral...

- Szia! - jött ide egy szőke bombázó.

- Hali! - köszöntem eléggé nehezen.

- Táncolunk? - fogta meg a kezem.

- Aha - ráztam a fejem.

Elindultunk a táncparkett felé... Ami számomra nehézkesen ment... Annak is örültem, hogy nem estem el...

A csaj közel húzott magához és rázta magát nekem és én is próbáltam felvenni vele a ritmust... Fogadok, ha Amy táncolna így akkor már rég beindult volna a fantáziám, de ez a csaj semmit se mozgatott meg bennem... Még jó hogy itt van, legalább tudok belé kapaszkodni és nem esek el... Végig táncoltunk kb. 4 zenét, mikor a csaj közeledett felém és azt hiszem meg akar csókolni... Pár miniméterre voltunk egymástól mikor észbe kaptam és eltoltam magamtól...

- Eeezt nem szabad! Én máást szereteek - mondtam neki, vagyis szerintem kiabáltam.

Fogtam magam és elindultam a budi felé. Útközben mindenkit fellöktem talán el is estem, de ki a szart érdekel...

- Haver vigyázz már! - lökött arrébb egy hosszú hajú lány!?

Ez biztos, hogy lány? Jaj, várjunk csak ez Siva... De hülye vagyok csajnak néztem őt...

Azt elkezdtem nevetni, mint egy dilis...

- Azt hitttttttem... - ekkor majdnem előre estem - hogy csaj vagy Sivaaaaa - kapaszkodtam meg benne.

- Siva? Én Max vagyok - mondta fapofával.

Max? A kezemet a fejére tettem és végig tapogattam... Ez kopasz állapítottam meg... Akkor ez tényleg Max...

- Szevasz skin head-kém - nyomtam egy puszit az arcára és elindultam.

Elvánszorogtam valahogy a férfi wc elé... Ahonnan egy hosszú szőke hajú plázacica jött ki... Nem rossz bőr... Sőt, igen jól nézni... Jól megbasznám... Miközben elhaladt mellettem hirtelen felindulásból rácsaptam egyet a seggére...

- Reméélem jólll megkúrtaak - kacsintottam rá.

Ő csak fintorgott valamit majd tovább ment... Én meg betrappoltam a wc-be... Ahol egy hajas gyerek (aki nem mellesleg hasonlított egy kutyára) épp jött ki az egyik budiból és a nadrágjával babrált...

- Nathan? - szólt nekem kutyika.

Ööö... én ismerem őt???

- Hmm?? - húztam fel a jobb felső ajkam.

- Jay hívja Nathan-t - rázott meg.

Ez nem esett jól, kezdtem egyre szarabbul lenni, de legalább rájöttem, hogy kutyika Jay...

- Képzeld el azt álmodtam tegnap, hogy szakított velem Amy... Ugye mekkora nagy hülyeség? - kezdtem el nevetni és jobbnak láttam, ha leülök a földre.

- Nathan, azt nem álmodtad - világosított fel Jay.

Tényleg... Most történt ez pár órája... Kidobott mikor kibaszottul elvette az eszem... Miért csinálta ezt velem?

- Szeretem! - jelentettem ki és Jay-re néztem, a szemem pedig meggyűlt könnyekkel.

- Maradj itt, el ne mozdulj! - parancsolta rám Jay és egy szempillanat alatt el is tűnt.

Mégis hova mennék... Ez se normális, hogy itt dumálgat ilyeneket...

-Amyyyyyyyyyy - kezdtem el énekelni.

Ekkor kinyílt az ajtó és belépett rajta egy gigolo... Jaj ez magas...

- Hello Nathan! Nagyon ki vagy jobb lenne ha hazamennél - mondta nekem ez a fura fazon.

- Ne pppparancsolgasss nekem! - legyintettem egyet és eldőltem oldalra.

Ott feküdtem a földön, mint egy rohadt kukás... Undorító vagyok... Megértem már miért nem kellek Amy-nek.... Majd nagy nehezen visszaültem az előző pozíciómba...

Kinyílt az ajtó és ott állt már megint Jay...

- Csá! - köszönt neki gipsy king.

- Cső, Zayn! - mondta neki Bird, majd Zayn elment.

A haverom két csaj társaságában bejött a wc-be.

Wow az a szőke nagyon jól néz ki... 

Talán ha megbasznám elfelejteném Amy-t...  E szuper ötlet után, elszántam magam, hogy végre hajtom a tervem... Bele kapaszkodtam a mosdókagylóba és felálltam, de bebasztam a fejem... Így maradtam a földön... Rögtön a fejemhez kaptam és elkezdtem fogni...

- Jól vagy? - guggolt le elém a szőke vagyis Kelsey.

- Most már igen - mondtam és a ruhája bántjával kezdtem el jatszani, ami álltal beláttam a csöcsei közé...

Nem volt kicsi, de Amy-nek nagyobb van... Az övét akarom... De ő utál engem...

- Nincs kedved elmenni egy csendesebb helyre csak mi ketten... - kacsintottam rá és a kezem a derekára tettem.

- Nincs! - jelentette ki azt felállt.

- Na... - álltam én is fel (nem tudom, hogy sikerült elsőre).

Megfogtam a kezét, magam felé fordítottam és meg akartam csókolni...

- Nathan! Te részeg vagy! - adott egy sallert és arrébb ment.

- Áucs.. - mondtam és az érintett területre raktam a kezem.

Aztán hallottam, hogy ezek hárman suttognak valamit, de hogy mit, azt nem értettem...

- Nathan! - jött ide hozzám Nunu - Miért csináltad ezt? - kérdezte.

- Nem egyértelmű? Azért, mert Amy szakított velem... Pedig én nélküle nem tudok élni! - törtem ki magamból és egy könnycsepp csordult végig az arcomon.

- Hozzátok rendbe! Én addig felhívom! - mondta a többieknek Nare.

- Hánysz vagy hánytassunk meg? - tette a kezét Jay a vállamra.

- Miről dumálsz? Én megyek vissza inni...! - jelentettem ki határozottan.

Jay levette rólam a zakóm, azt se tudom miért hagytam... Majd az ingemnél fogva lelökött az egyik wc elé... Kelsey leguggolt mellém... Az ujjával közelített felém, de én nem nyitottam ki a szám... Ezért Jay szétfeszítette... Kelsey pedig ledugta az ujját a torkomon... És már éreztem is, hogy jön vissza a kaja...

- Blaaaa - hánytam bele a budiba.

Kb. egy 5 percig még a budinál voltunk, majd Jay segített felállítani és a mosdókagylóhoz vitt... Engedett vizet és megmosta a fejem... És a számba adott egy rágót... Egész végig olyan magatehetetlennek ereztem magam...

- Nathan, Amy van a telefonban - tolta ide a telót Nunu.

- Biztos, hogy nem... Ő utál engem... - toltam el a telefont a képemből.

Ez után csak annyit éreztem, hogy Jay megint ráncigált... Át a bulin... Ki a bejáraton... És leültetett a szórakozóhely elé...

Amy szemszöge

Muszáj volt elmennem... Nem bírtam volna ott maradni a díjátadón... Utólag visszagondolva lehet, hogy nem volt a legjobb dolog, amit mondtam Nathan-nek... De jobb lesz így mindkettőnknek... Így legalább, ha kiderül, hogy én Liam húga vagyok, nem kell ezzel majd foglalkozni...

Amióta itthon vagyok el szívtam egy doboz cigit... Ami nem volt egy jó ötlet, hisz rég szívtam el ennyit egyszerre... De nem baj, ez lenyugtat...

Ezután leültem a nappaliba és bazi hangosan néztem valami filmet... Sok értelme nem volt... Majd megnéztem még egyet...

Ekkor meghallom, hogy csörög a telefonon... Nem érdekel, ki az senkivel se akarok beszélgetni... De az illető nem hagyta annyiban 5 percen keresztül folyamatosan hívogatott... Ezt meguntam és felvettem... Meg se néztem ki az...

- Végre, hogy felvetted a telefont Amy! - szólt bele egyből a telefonba Nareesha... Vízhangzott így hát gondolom a wc-be volt...

- Neked is szia! Miért hívtál? - tértem egyből a lényegre.

- Nathan! - ahogy kimondta a nevét összeszorult a szívem.

- Mi van Nathan-nel? - álltam fel idegességembe és szedtem elő egy szál cigit..

- Teljesen részeg... Kivan, mint az állat... Miattad - azt hiszem ilyenkor próbált bűntudatot okozni, ami sikerült is... És beleszívtam a cigibe.

- De nagyon? - jobbnak láttam, ha visszaülök a kanapéra.

- Ezt figyeld - ilyenkor hallottam vízcsobogást meg recsegést - Nathan, Amy van a telefonban.

- Biztos, hogy nem... Ő utál engem... - hallottam meg Nathan hangját.

Ő most kajak azt hiszi, hogy utálom? Pedig nem... Soha nem lennék erre képes...

- Hallottad! Ide kéne jönnöd!

- Legyen... Mond a címet...

Nareesha lediktálta én meg felírtam...

Magamra kaptam azt, ami épp a kezem ügyébe akadt és rohantam is le a lépcsőn... Beszálltam a kocsimba és elmentem a megadott címre... Kerestem valami parkolót és egyből indultam a bejárathoz... Messziről észrevettem Jay magas alakját... Majd egy kicsit jobbra néztem és ott ült ő....

- Szia, Amy! - jött elém Jay - Kösz, hogy itt vagy... Nagyon kivan Nath beszélj, vele kérlek.

- Meglesz... Te addig nyugodtan menj vissza bulizni... - mondtam neki, ő meg szót fogadott.

Remegő lábakkal elindultam felé és leguggoltam elé... Érezni lehetett a pia szagot...

- Nathan! - vettem el a kezét az arca elől.

- Mit akarsz? - kérdezte a földet nézve.

- Nunu hívott, hogy nem vagy valami jól - emeltem fel a fejét.

- Pff... Ha Nareesha nem hív nem is jössz? Szép vagy te is, de tudod eddig is megvoltam nélküled ezután is megleszek! - váltott bunkó hangnembe.

Most nem tudom, hogy a pia beszél belőle vagy sem... De ez szarul esett... És ha ő így gondolja, akkor inkább hazamegyek... Fel is álltam és indultam el...