1x18: A botrány (+18)

/ A következőt hozom 5 komi után hétfőn :) Jó olvasást! :P /

Amy szemszöge

- Hé, srácok! - hallottam meg Tom hangját.

Nathan lerakott és a fejét a nyakamba furát és közben azzal ügyeskedett, hogy bekapcsolja a melltartóm...

- Ezt még folytatjuk! - mondta és beleharapott a nyakamba - Mi van? - kérdezte Tom-tól.

- Kurva nagy cink van!

- Mi történt? - lett egy fokkal nyugodtabb Nathan.

- Itt a One Direction! Zayn, Max! Bunyó! Aztán kizavarták őket - beszélt Tom félmondatokba.

- Én mondtam neki, hogy hagyja békén Pezz-t...

- Nah, mennyünk - biccentett Tommy az ajtó felé.

Felvettem Nathan sapiját az asztalról és Tom-ról is leráncigáltam a hosszú ujjúját, hisz ebből biztos, hogy nagy botrány lesz és nem akarom, hogy felismerjenek...

Max szemszöge

- Vigyázz Pezz-re! Zayn a pasija! - mondta nekem Amy.

Mintha ez engem érdekelne... Széplány, csak beszélgetek vele nem lesz semmi...

- Perrie, meg hívhatlak egy italra? - kérdeztem.

- Persze - válaszolta mosolyogva.

Odamentünk a pulthoz... Perrie-t megkérdeztem udvariasan, hogy mit kér, ő mondta, hogy egy mojotot. Szóltam a pultosnak, hogy egy mojotot és egy vodkanarancsot. Ide tolta élénk, majd leültünk az egyik asztalhoz.

- Na és meg vagytok Zayn-nel? - kérdeztem kedvesen.

- Igen, nagyon szeretem - mondta azzal a tipikus szerelmes mosollyal.

- Szerencsés a srác, hogy egy ilyen gyönyörű lány a barátnője - bókoltam neki.

- Ne mondj már ilyeneket, mert még elpirulok - kapott az arcához.

- De hát ez az igazság... Csodálatos vagy - fokoztam tovább a hangulatot.

- Áhh dehogy - legyintett egyet a kezével - És te hogy állsz barátnő téren?

- Jelenleg nincs senkim... Az előző barátnőm csúnyán átvágott... - hajtottam le a fejem.

- Uhh... És mi történt? - érdeklődött.

- Csak a hírnév miatt volt velem és kihasznált - nyeltem egy nagyot.

- Ohh ez borzasztó! - ölelt meg Pezz.

- Max! - lökött meg Zayn - Szállj le a csajomról - és bemosott egyet.

Mit ne mondjak, fáj és egy kicsit meg is szédültem.

- Zayn, nem csinált semmit... Én öleltem meg - nyugtatgatta Pezz, miközben én próbáltam összeszedni magam.

- Nem érdekel! Tűnj innen Max - ordibálta Zayn és megint arrébb tessékelt.

- Ide figyelj, engem te ne lökdössél - löktem én is egyet rajta és felborult az egyik székbe.

Feltápászkodott és jött volna nekem, de a biztonsági őr lefogta.

- Azonnal kifele mind a ketten! - kiabálta a biztonsági őr.

Amy szemszöge

Nathan megfogta a kezem és elindultunk ki az ajtón, le a lépcsőn és ki a bejáraton. És odamentünk a tömeghez, hisz biztos, hogy ott vannak. Mikor odaértünk épp Zayn lökdöste Max-et.

- Fiúk, állj! - álltam közéjük.

- De rámászott Perrie-re - mondta Zayn egy "pöppet" idegesen.

- Ez igaz? - fordultam Max felé.

- Nem. Mi csak beszélgettünk és Pezz megölelt - tárta szét a kezét Max.

- Nah, látod nem történt semmi... Akkor ennyi? - néztem Zayn-re.

- Igen - mondta és győzedelmesen megcsókolta Pezz-t.

Én meg visszamentem Nathan-höz és megfogtam a kezét... Ezek is jól összekapnak egy ilyen kis félreértés miatt...

- Már csak te hiányoztál - mondta megvetéssel a hangjában Liam nekem, aki jött ide a 1D-vel és a barátnőkkel.

- Mi a cink Zayn? - ment oda hozzá Harry.

- Már semmi - nézett mosteztmegúsztad tekintettel Max-re.

- Ne beszélj így Amy-vel - állt ki mellettem Nath a bátyámmal szembe.

- Nehogy már te mond meg, hogy beszéljek vele - mondta elég érdekes fejjel.

- De! - mondta Nath egyszerűen.

Jaj Istenem, hát ez az én pasim...

- Jaj Nathan tudjuk, hogy véded a kis szerelmedet, de ő mégis csak Amy - nyafogta ezt a mondatott Betty.

- Gratulálok, megjegyezted a a nevem - mondtam némi gúnnyal a hangomban.

- Jah, egy ilyen kurvát nem nehéz megjegyezni - mondta Dani, talán magára gondol?

- Kurva? Amy a világ legjobb csaja jól néz ki, vicces és még jó fej is... Ne legyetek féltékenyek - mondta ezt Jay, ami szerintem cuki volt.

- Ha már a kurváknál tartunk, beszéljünk rólad Danielle. Mesélj csak Liam-nak a kettőnk kapcsolatáról édes kis rinocéroszom - mondta Tom rám mosolyogva.

- Rinocérosz? Te megcsaltál vele? - tolta arrébb magától Liam Dani-t.

- Dehogy is, tudod, hogy szeretlek. Ezt biztos Amy mondta neki, hogy ezt mondja - dadogott Danika.

- Jó, bocsi - ölelte meg Liam.

Nem igaz, hogy a bátyám kér még bocsánatot tőle... Mi tehetnék még, hogy elhiggye, hogy Dani megcsalta őt...?

- Liam te mennyire hiszékeny vagy... Mindent el hiszel ennek, nőszemélynek, pedig a fele nem igaz annak, amit mond - mondta Max, ő kivételesen nem használt csúnya szavakat.

- Befejeztétek most már Danielle bántását? Tudjátok, hogy ő se egy ma született bárány - már megint rám terelte a szót Liam.

- Igen, tudjuk, de mi elfogadtuk így! Nem akarjuk megváltoztatni őt - azt hiszem beszélt mindenki nevében Nathan.

- Mi se akarjuk, de jobb lenne mindenkinek, ha megváltozna – rándított vállat Niall.

- Amy, nem értem miért vagy vele mikor jobbat is találhatnál – ezt hiszem ilyenkor célzott magára Harry.

- Én tudom, miért van vele, mert már másnak nem kell egy ilyen csúnya, megbízhatatlan, álszent ribanc és ráadásul még hazug is – illetett szép jelzőkkel a saját testvérem.

- Nem is vagy ilyen – ölelt magához jó szorosan Nath.

- Dehogy nem ilyen, csak még nem vettétek észre – mondta nevetve Danielle.

- Most már legalább tudom, hogy milyen véleménnyel vagytok rólam... – szólaltam meg én is.

- Hidd el ez még a fele se annak – mondta Bettyke.

- Anyád-apád utál, nyomorék barátaid vannak, a pasid egy idióta, hogy összeállt veled... Elég szar egy életed lehet, de tudod, mit MEGÉRDEMLED! És remélem, hogy őket is olyan szépen át fogod vágni, mint ahogy velem tetted, te Liba – mondta Liam ordibálva és a végén lepacsizott Niall-el.

Na, itt tört el nálam a mécses... Eddig bírtam erős maradni... A fejem Nathan pulcsijába fúrtam és elkezdtem sírni... Nem tehetek róla, nagyon fájtak ezek a szavak... Nathan jobban magához húzott és simogatta a hátamat...

- Jaj, az erős Amy elérzékenyült, most mi lesz? Vigyázz, mert még össze szemfestékezed Nathan pulcsiját és nem fog kijönni – mondta Betty.

- Ne foglalkozz vele, kit érdekel egy rohadt pulcsi, te vagy a fontos – mondta nekem Nath.

Nagyon jól estek tőle ezek a szavak... Ez után egyre több és több múltbéli hibámat vágták a fejemhez... Aminek a nagy részét megbántam... Próbálok változni... De most itt mindenki előtt meggyaláznak, és ők ezt élvezik... Igen, tuti, hogy élvezik...

- Kicsim kérlek, fejezd be a sírást – emelte fel a fejem és törölgette le a könnyeimet – Zárd ki őket, csak rám figyelj.

- De nem megy... – mondtam szipogva.

- De, erős vagy! Mi itt vagyunk neked, de legfőképpen ÉN – mondta és megcsókolt itt mindenki előtt.

Nathan csókja lenyugtatott engem és adott egy kis erőt... Odafordultam Liam-ékhoz.

- Köszönöm, hogy elmondtátok a véleményeteket, ami igazából senkit se érdekelt – mondtam.

Nathan megfogta a kezem.

- Amy, menjünk! – indultunk el a kocsija felé.

- Meneküljetek gyáva nyuszik! – kiabálta utánunk még ezt Betty.

Mi meg beültünk a kocsiba.

- Minden rendben Amy? – tette Nathan a kezét az enyémre.

Én csak bólogattam. Majd elindultunk... A fejemet az ablaknak támasztottam és a gondolataimba merültem... Fáj hallani, hogy a saját testvérem ezt gondolja rólam... Nem tudtam, hogy ennyire utálnak engem, de legalább most kimutatták a foguk fehérjét... Nem igaz, hogy nem lehet egy normális estém, mindig bekavar valaki... De ezért mázlista vagyok, hogy egy ilyen pasim van... Olyan erős és cuki volt, amikor kiállt mellettem a többiekkel szemben... Majd oldalra pillantottam és láttam Nathan-t, hogy nagyon koncentrál a vezetésre.

- Jó engem nézni? – szólalt meg pár perc múlva.

- Igen – haraptam bele az alsó ajkamba.

Nathan ezen csak mosolygott...

- Itt vagyunk – állt meg, de nem Becca-nál.

- Te most hova hoztál engem? – néztem körbe.

- A birodalmamba... Szólok, előre nagy a ház nehogy eltévedj, mindig legyen nálad telefon, hogy el tudjalak érni...

Kiszálltunk a kocsiból és bementünk a házba.

- Na szóval ez itt az előszobám – mutatott körbe a helyiségben.

- Azt hittem ez a nappalid...

- Nem. Az abból az ajtóból nyílik – mutatott rá az ajtóra – De gyere nem a földszint a lényeg, hanem fent az emelet...

- És oda, hogy jutunk fel? – kérdeztem, mert nem láttam a lépcsőt.

- Hát, így! – mondta és jobbra mutatott.

- Ez kajak egy lift? – lepődtem meg.

- Igen, az!

Majd Nathan megmutatta a ház többi részét. Az alaksort, az első emeletet és a tető teret is...

- Melyik is volt a fürdő? Tudod, le szeretnék tusolni... – mondtam.

- Az ott balra a harmadik. Bent találsz törölközőt meg mindent.

- Oké – mondtam.

Bementem a fürdőbe. Levettem magamról a ruhát és beálltam a tus alá. Nagyon jól esett a meleg, csak álltam a forró víz alatt. Nem hallottam semmit, hisz zuhogott a fülem mellet a víz, meg a zárt kabinon nehezen szűrődnek át a zajok. Így hát azt sem vettem észre, hogy valaki bejött. Csak akkor hallottam meg mikor már nyitotta a kabin ajtaját és gyorsan beugrott, majd be is csukta. Nathan volt az. Ki más? Rajtunk kívül nem

Volt senki a házba.  Közelebb jött, átnyúlt előttem és elzárta a csapot. Megragadta a derekam, s magához húzott. Ahogy hozzáértem ágyékához, jól éreztem, hogy férfiassága már növekvőben van. Nathan még közelebb húzott magához és csókolgatni kezdte a nyakam, a vállam, miközben a melleimet masszírozta. Beleharapott a nyakamba, majd tovább csókolgatta, miközben kezével egyre lejjebb vándorolt. Elérte csiklóm és elkezdte izgatni. Eléggé benedvesedtem, majd feldugta egyik ujját, amit rögtön a másik követett. Megfordított, de ujjaival, még mindig dolgozott rajtam, ajkait az enyémre nyomta, s nyelveink összeforrtak. Éreztem, hogy már nem sok kell, egyre többet és hangosabbat nyögtem. Nathan gyorsított, majd egy-két perce múlva ujjai köré élveztem.

- Most te jössz!- mondtam, s egy hirtelen mozdulattal a kabin falának nyomtam és vadul csókolni kezdtem.

Szájáról áttértem a nyakára, egyre lejjebb vándoroltam a testén. Mikor férfiasságához értem, bátran megfogtam, megnyaltam párszor a végét majd egész hosszát bekaptam. Fokozatosan gyorsítottam a tempón. Öblös nyögések hagyták el a száját és nemsokára éreztem, hogy a számba élvez, én pedig gondolkodás nélkül lenyeltem. Majd felhúzott magához és szenvedélyesen megcsókolt. Egy ideig még csókolgatott, majd felkapott, lábaimat csípője köré fontam, ő meg nekitámasztott a zuhany oldalának, ami eléggé hideg volt, de nem érdekelt.

- Én mondtam, hogy még folytatjuk - mosolyodott el kajánul.

Kezével újra csiklómat kezdte izgatni, majd egy hirtelen mozdulattal belém tolta magát. Elkezdett mozogni bennem és nagyon jól csinálta, jobban, mint előzőleg. Nyögéseink egybefolytak, mindketten nagyon közel voltunk már.

- Én…- kezdtem, de nyögésem félbeszakította.

- Én is mindjárt, csak még egy kicsit - zihálta két nyögés között.

Párat tolt rajtam, majd éreztem, hogy belém élvezett. Ekkor én is átadtam magam annak a leírhatatlan jó érzésnek, ami hatalmába kerített. Pár percig meg sem szólaltunk, csak homlokunkat összetámasztva mosolyogtunk egymásra.

- Amy?

- Igen?

- Nem volt rajtam óvszer - mondta kétségbeesetten Nathan.

- Na, bazd meg! - mentem ki a kabinból és magamra tekertem egy törölközőt.

Még jó, hogy szedek gyógyszert... Mert akkor most kurva nagy cink lenne mind a kettőnk részéről... De most szívózunk egy kicsit, Nathan nem tudja...

- Amy! - jött ki a zuhanyzóból és a derekára tekert egy törölközőt.

- Szerinted fiú lesz vagy lány? - kérdeztem és közben simogattam a hasam.

Nathan pupillája kitágult és olyan fejet vágott, mint aki mindjárt összeesik...

- Szerintem az lenne a legjobb, ha ikrek lennének... - fokoztam tovább a hangulatot.

Nathan tekintete még borzasztóbb lett, még el is sápad... És inkább leült...

- Most miért nem mondasz semmit? Te nem akarod? - guggoltam le elé.

De ő erre még mindig nem mondott semmit... Szegénykémre nagyon ráhoztam a frászt...

- Nathan! - ráztam meg és a tekintetét rám emelte - Csak vicceltem, szedek gyógyszert - mosolyogtam rá és megöleltem.

- Ez eléggé rossz vicc volt, azt hittem itt kapok agyvérzést - ölelt vissza.

- Jól van bocsi - mondtam minél aranyosabban.

- Most az egyszer megbocsátok - és nyomott egy puszit az arcomra.

*szombat* június 13.

Lent ülök a nappaliban és épp nézem a tv-t. Kb. 20 perce, mikor felkeltem Nathan nem volt mellettem csak egy üzenetet hagyott...

"Elmentem papírokat alá írni. Sietek vissza! xx Nathan"

Épp a sztár pletykákat nézem a tv-be, amikor Nathan kivágja a nappali ajtaját és bejön rajta.

- Jó reggelt, Kicsim! - mondta feledtén jó kedvvel és szenvedélyesen megcsókolt, majd leült mellém.

- Miért van ilyen...? Te szent szar! - néztem a tv-re és felhangosítottam.

- A tegnap este igazán eseménydús volt a The Wanted és a One Direction számára... Mivel egy újabb vitájuk volt, de nem egy közösségi hálón - ekkor bevágtak rólunk egy tegnap esti képet - Szemtanúk szerint az egész ott kezdődött, hogy Max George ráhajtott Perrie Edwards-ra, aki nem mellesleg Zayn Malik barátnője. Állítólag Zayn ezért meg is verte Max-et, de azért Max se hagyta magát és ő is visszaütött párat... A veszekedés eztán kint folytatódott a szórakozóhely előtt.. Később egy fekete hajú lány, aki eléggé takarta magát, mintha nem akarná, hogy meg tudjuk ki az, de szerintük Amy volt Nathan-nel és Tom-mal csatlakoztak a vitához...Még később megjelent Jay és a 1D többi tagja a barátnőkkel, Louis nélkül... A vita teljesen elfajult nagyon csúnya szavakkal bántalmazták Amy-t a 1D tagjai... Kifejezetten Danielle és Liam...Feltételezésünk szerint Amy-nek nagyon rosszul eshettek a szavak, mivel Nathan karjaiban elkezdett sírni... És most ti Directionerek... Ti büszkék vagytok erre, hogy az imádott fiúitok ilyen szép szavakkal illetnek egy lányt? - ilyenkor bevágtak egy részletet a veszekedésből, látszott rajta, hogy amatőr felvétel - Nem tartjátok furának Liam-nak ezt a megszólalását, amit Amy-hez intézett? "Remélem, hogy őket is olyan szépen át fogod vágni, mint ahogy velem tetted te, Liba!" Lehet, hogy egy féltékeny exről van szó, kitudja? Azért azt se hagyjuk említés nélkül, hogy Nathan teljes mértékben kiállt barátnője mellett! Igen barátnője, mivel ez a kép ezt bizonyítja - mutatták azt a képet, amikor Nathan megcsókolt - De még egyikőjük se erősítette meg. Kutakodtunk a lány után, de nem találtunk róla szó szerint semmit... Mintha nem is létezne... megint egy furcsaság... És van még több például Ton megjegyzése "Ha már a k***-nál tartunk, beszéljünk rólad Dani. Mesélj csak Liam-nak a kettőnk kapcsolatáról, édes kis rinocéroszom." Ez a megjegyzés feledtén felkeltette az érdeklődésünket... Csak azt sajnos mi se tudjuk, hogy ez most igaz vagy Tom csak blöffölt... Remélem még több szaftos titokra fény fog derülni. További jó tv-zést! - köszönt el én meg kapcsoltam.

- Egy jó dolog van, nem tudják, hogy ki vagy - fogta meg a kezem Nathan.

- Ez igaz, mivel Liam 2 évvel ezelőtt minden adatot eltüntetett rólam és én az óta próbáltam a háttérbe szorulni - meséltem el talán a bátyám egyetlen jó tettét a 2 év alatt.

- Aha... Értem...

- Nem hiszem, hogy sokáig tudjuk titkolni a kapcsolatunkat hisz már a tv is lehozta... Most már tényleg kéne kezdeni valamit, mert aztán olyan hülyeségeket találnak ki, hogy az én hajam égnek áll - mondtam komolyan ezeket a sorokat.

- Tudom milyen a média... Csak nem akarlak ki tenni a sok rossznak, amit ez okoz... Aztán ott lesznek az utálkozó rajongók, a fenyegetések... És ez addig fog vezetni, hogy szakítasz velem - és láttam rajta, hogy az a tudat, hogy elveszíthet, összetöri.

- Én, szakítani veled? Erre ne is gondolj - csókoltam meg - Tudod mit vállaljuk fel!

És igen én mondom ezt, aki egy hónapja került minden feltűnést... De ha nem tudják, hogy ki vagyok akkor miért ne? Jó tudom, hogy előbb vagy utóbb úgyis kiderül, hogy Liam testvére vagyok, de remélhetőleg Nathan-nel addigra elég erős lesz a szerelmünk és kibírja....

- Biztos? - söpörte el az arcomba lógó tincseket és mélyen a szemembe nézett.

- Igen! - mondtam határozottan.

*4 óra múlva a reptéren*

- Akkor készen állsz? - kérdezte Nathan a kocsiban.

- Igen! - válaszoltam higgadtan, de belül nagyon féltem, hogy mi lesz.

Nathan kiszállt a kocsiból, majd megkerülte elől és kinyitotta nekem az ajtót. Megfogtam a kezét és ki segített a kocsiból. A csomagtartóból kivette a bőröndjét és elindultunk kézen fogva a terminálba egy biztonsági őr kíséretében. Eléggé sokan voltak... Soha ne tudtam rájönni, hogyan tudják kideríteni a fanok, hogy mikor melyik repülőtérről indulnak...

Inkább lefele pillantgattam, mert egyik másik csaj nagyon csúnyán nézett rám... Egyfolytában kiabálták Nathan nevét is... Az enyémet is hallottam párszor...

- Ott van Nareesha, menj oda hozzá - mondta Nath és egy puszit nyomott az arcomra.

Nem is egy helyről kaptam csúnyán beszólást ezért a pusziért.... Majd nagy nehezen odavergődtem Nareesha mellé.

- Szia! - öleltem meg.

- Szia, Amy! - ölelt vissza - Hallottam mi történt tegnap... Sajnálom! Remélem azért jól vagy...

- Persze, hogy jól vagyok - mondtam mosolyogva, miközben Nathan-t néztem, hogyan a bánik a rajongókkal.

Majd tovább beszélgettem Nunu-val... Lassan megérkeztek a többiek is és kb. 25 perc múlva megszólalt a hangosbemondó:

- A 67-es járat utasai megkezdhetik a beszállást!

- Ez a mi gépünk lesz? - kérdezte meg Siva.

- Igen szívem - válaszolta neki Nareesha.  

Elbúcsúztam mindenkitől már csak Nathan maradt hátra.

- Akkor hétfőn találkozunk! - mondta Nathan és megölelt - Tessék, itt van a kocsim kulcsa! - nyomta a kezembe, majd magához rántott és egy gyengéd csókot lehelt az ajkamra.

- Szia, Nathan! - köszöntem el és még egy szájra puszit váltottunk és elindult a többiek után.

Szerencsére a fanok most a fiúkkal voltak el foglalva én így gyors ki tudtam menni a kijáraton. Pontosabban Nathan kocsija felé vettem az irányt, ahol egy kisebb tömeg állomásozik.

- Amy! - szólítottak le.

- Igen? - mentem oda kedvesen.

- Nathan? - kérdezte az egyik lány.

- Felszállt a gépre a többiekkel - válaszoltam.

Láttam, hogy a tömeg nagy része elment csak 2 lány maradt itt.

- A tegnap este nagyon durva volt, ott voltam... Soha nem gondoltam volna, hogy a One Direction ilyen messzire képes elmenni - mondta egy magas szőke lány együtt érzően.

- Én csak a tv-ből láttam, de tényleg nagyon csúnya dolgokat vágtak a fejedhez - mondta egy nálam kicsivel magasabb barna hajú lány.

- Tudom, de részben megérdemeltem... Én a D-t megalakulásuk óta ismerem, és nem tetszik nekik az, hogy én most Nathan barátnője vagyok.

- De ez akkor se volt szép... - mondta a szőke.

- Mi, azt mondtad barátnője? - vágott közbe a másik.

- Igen. Jó tudom, most hordjatok el mindennek... De akkor se fog változtatni a dolgokon...

- El se hiszem, hogy Nathan barátnőjével beszélek... Csinálnál velem egy képet? - kérdezte kedvesen a barna.

- Persze - mondtam.

A csaj mellém állt bepózoltunk mindketten és elkészült a kép.

- Bocsi lányok - pillantottam az órámra - De nekem most mennem kell.

- Szia! - mondták kórusban.

- Sziasztok! - köszöntem el és beültem a kocsiba.

És hazavezettem. Felmentem a 2-ra és bementem. Levettem a cipőm. Hallom, hogy valaki nézi, tv-t gondolom Becca az. Bementem a napaliba a szemem elkerekedett, ez nem Becca.

- Te mit keresel itt? - kérdeztem a kanapén ülő félmeztelen sráctól.