1x12: Egy jó este Nathan Sykes-szal +18

/Itt az új rész... :D túl sok dolog nem történik benne... De a következő rész az már tele lesz történésekkel :D
a következőt hétfőn hozom pár komi után :D /

Amy szemszöge:

- Elrabolhatom a szülinapost pár per percre? - kérdezte Jay.

Nathan bólogatott, hogy igen és Jay-el elmentünk egy nyugodtabb helyre, ahol tudunk beszélgetni.

- Először is boldog szülinapot - rakott rá a kezemre egy karórát.

- Köszi, Jay - adtam egy puszit az arcára.

- Másodszor ugye tudod, hogy Nathan nagyon kedvel téged? - én bólogattam - Nah szóval én és a többi The Wanted tag nagyon örülnénk neki, ha összejönnétek. Jól jönne már Baby Sykes-nak egy csaj, nagyon összeillenétek, és mi segítenénk nektek, hogy titokban tudjátok tartani a világ előtt.

- Jól van, na Jay, Nathan-nel a kapcsolatunk jól halad. Apropó tényleg vissza kéne mennem - intettem Jay-nek és elindultam.

Mentem vissza Nath-hez, mikor Becca fél úton letámadott.

- Igaz, hogy csókolóztatok Nathan-nel? - kérdezte, szerintem izgatottabb volt, mint én.

- Igen igaz! - mondtam büszkén.

- Ezt nem hiszem el - mondta Becca, majd sikongatva ugrált körbe-körbe.

Ez a lány tényleg hülye. Szinte már jobban örül annak, hogy csókolóztam Nathan-nel, mint én.

- Mi van lányok, mi ez a visongás? - jött ide Max és leállította Becca-t.

- Áhh semmi csak az, hogy Nathan és Amy! - ugrálgatott már megint B.

- Örülök nektek - mondta nekem Max - Jah és boldog szülinapot - adott át egy szatyrot.

- Köszönöm - mondtam és egyből megnéztem, hogy mi van benne.

Egy Nathan Sykes-os pizsama volt...

- Nathan biztos örülni fog, hogy ha ebbe alszol - kacsintott rám Max, majd elment.

Jah biztos örülni fog neki... De mindegy már tényleg vissza kéne mennem hozzá... És el is indultam a nappaliba... Kerestem a táncparketten, de nem láttam... Sehol se volt a nappaliba... Hova a francba ment? Ekkor majd összeestem a látványtól... Itt van Jake? Megdörzsöltem a szemem, de ekkor már nem volt sehol...

- Amy! - húzott magához Nathei - Imádlak! - suttogta a fülembe.

- Elég volt az enyelgésből, gyere Amy vágjuk fel a tortád! - rángatott ki Nathan karjaiból Becca.

Ez is mindig jókor tud jönni...De mentem vele... Minden ment a szokásos dolgon... Kikapcsoltuk a zenét, csend lett... Énekelték, hogy boldog szülinapot... Elfújtam a gyertyákat és persze kívántam is... A kívánságom az volt, hogy Nathan ne basszon át engem... Majd természetesen felvágtam a tortát és mindenki jött egy szeletért...

- Amy! - hívott félre Tom.

- Igen Tom? - kérdeztem.

- Csak még nem adtam át neked az ajándékod - szedett ki a zsebéből egy karkötőt.

- Köszi - mondtam és nyújtottam a kezem, hogy rakja rá.

Tom rárakta. Én nyomtam egy puszit az arcára, majd Becca megint elráncigált... Be a tömegbe...

- Táncoljunk - üvöltötte el magát B.

És így is tettünk táncoltunk... Egész végig láttam, hogy Nathan engem néz...

- Hé, szép hölgy! - kopogtatta meg egy srác a vállamat.

- Igen? - fordultam hátra.

Nem volt rossz pasi, sőt... igen jól nézett ki... De Nathan-t senki se múlhatja felül...

- Lennek kedved velem táncolni vagy esetleg meginni egy italt? - kérdezte kaján vigyorral a képén.

Ismerem, az ilyen pasikat meghívnak inni valamit majd megfektetnek és ott hagynak...

- Valami baj van, Kicsim? - ölelt meg hátulról Nathan.

- Nincs semmi - ráztam a fejem.

Nathan maga felé fordított és megcsókolt... Ez a csók most más volt... Szenvedélyesebb volt, mint az előző... Gondolom ezzel akarta közölni a srácnak, hogy én foglalt vagyok... Legalább is még nem vagyok foglalt, de hamarosan az leszek... remélem...

- Áááá - visongott Becca.

- Becca kussoljál már! Meg fogok süketülni tőled! - szóltam le.

- Bocsi - mondta ártatlanul, majd elment.

- Én elfáradtam szerintem hazamegyek - mondtam Nathan-nek.

- Rendben, de enged meg, hogy hazavigyelek - ölelt magához.

- Oksa - mondtam.

Elköszöntem mindenkitől és indultunk ki az ajtón... Tényleg gondoskodtak arról, hogy nehogy kiderüljön az, hogy én ki vagyok... Mindenütt biztonsági örök álltak és nem engedték be csak azokat, akiknek volt meghívójuk... Nathan kocsija kint parkolt az utcán...

- Ezt most vedd fel - adta rám a sapiját.

- Miért? - kérdeztem.

- Nehogy véletlenül lekapjon téged egy paparazzi - mondta.

És elmentünk a kocsiig majd beszálltunk. És visszaraktam Nathan fejére a full capjét. Elindultunk és kb. 20 perc alatt otthon is voltunk. Kiszálltunk a kocsiból és Nathan elkísért az ajtóig.

- Köszönöm - öleltem meg.

- Becca ötlete volt a buli - mondta Nathan.

- Nem baj. Eddig ez volt a legjobb szülinapom és ezt neked köszönhetem - mondtam a szemeibe nézve.

- Ohh Amy! - húzott még közelebb magához.

Ekkor az utca végéről egy alakot szúrtam ki... A félelem járta át a testem, hisz ő Jake volt... Tudja hol lakom... És tudom, hogy engem nem bírna bántani, mert szeret engem... De a szeretteimet bántani fogja... És én abba bele dögölnék, ha Nathan-nek valami baja esne vagy Becca-nak vagy bárki másnak...

- Figyi Nathan nincs kedved itt aludni? - fogtam meg a kezét.

- Ej, de rossz kislány vagy... Bevinnél egy The Wanted-ost egy One Direction házba? – kérdezte.

Ekkor eszembe jutott Liam... Hogy nincs itt, hanem inkább Danival van... Pedig egy évben csak egyszer van szülinapom... A kedvem már megint lement a nullára, Liam miatt...

- Valami rosszat mondtam, Amy? – emelte fel a fejem.

- Nem mondtál semmi rosszat. Csak eszembe jutott, hogy Liam elutazott Danielle-vel és fel se köszöntött engem – mondtam.

- Ez most komoly? A saját bátyád ezt tette veled? – kérdezte felháborodottan.

Én csak egy aprót bólintottam. Nathan nem mondott semmit csak szorosan magához húzott...

- Gyere – fogtam meg a kezét és húztam magam után.

Felmentünk az emeletre be Liam hálószobájába.

- Milyen pasi illatú a szobád – szólalt meg Nathan.

- Még ha az enyém lenne – dobtam le magamról a cipőt.

- Amy, te Liam szobájába hoztál? – kérdezte.

- Aham – válaszoltam.

Elmeredtem szemeibe, majd egy hirtelen mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Csókunkban a szenvedély főszerepet játszott. Fenekemet kezdte markolni és én ennek hatására ajkába nyögtem. Ruhámat lehúzta rólam, majd a saját felsőjét is. Felemelt és én karjaimat nyaka köré fontam. Az ágyra óvatosan háttal letett...

Majd melltartómtól is megszabadított. Melleimet kezdte markolászni és a nyakamat szívni. Minden egyes harapásnál felnyögtem, majd szája a melleimre tévedt. Nyalni kezdte mellbimbómat, majd harapdálni. Hajába túrtam és hátát simogattam. Nathan hagyta a melleimet és lejjebb ment. Levette rólam a francia bugyit. Egyik ujjával a csiklómat izgatta. Haját egyre jobban túrtam és levegő vételem egyeletlenné vált.

- Ahh - nyögtem mikor egyik ujját feltolta nekem.

Ujját körkörösen elkezdte bennem mozgatni, mire nagyobbakat nyögtem. Teljesen kikészített, hogy szép lassan körözgetett. Ezért elkezdtem csípőmet gyorsan mozgatni és értette az adást, mivel már három ujjal ujjazott.

- Méég... - nyögtem és Nathan a negyedik ujját feldugta - Oh, édes istenem mindjárt elmegyek - mondtam  - Nathannn - nyögtem majd ujjai köré élveztem.

Nath mind a négy ujját bevette a szájába, majd lenyalta azokat.

- Édes vagy! - mondta és lehajolt hozzám.

Alsó ajkamba harapott és éreztem, hogy keze nagyon mozog. Levette a gatyáját és bokszerjét is... Értettem a célzást...

Kezemmel elkezdtem verni méretes farkát. Egyre erősebben vertem és ajkait nyögések hagyták el...

- Oh, igen - nyögte Nath.

Farka hegyét megnyaltam majd az egészet bekaptam. Nyelvem játszott a péniszén, amit élvezett, mert egyre többet sóhajtozott.

- Cso-dá-la-tos vagy! - nyögte és a “vagy” szócskánál a számba élvezett.

Az utolsó cseppig lenyeltem majd Nathan újra cserélt helyzetünkön és felhelyezte merev péniszére az óvszert.

- Készen állsz egy mennyei éjszakára? - kérdezte.

- Alig várom - mondtam pimaszul.

Nathan egy határozott mozdulattal belém hatolt, amire én felsikítottam.

Puszilgatni kezdte a mellemet és közben egyre jobban mozgatta csípőjét.

- Ah Nath - nyögtem és hátába karmoltam - Mindjárt... elmegyek - egyre hangosabban nyögtem.

- Amy már csak egy kicsit bírd ki! – mondta és még erősebben tolt.

Karjai eddig a vállam mellett a földön pihentek, de most a hajamat túrta amire még jobban beindultam és csípőmet elkezdtem vele együtt ütemesen mozgatni.

- Oh, Istenem - sikítottam és elélveztem.

Hajába túrtam mire lelassult és egy hatalmasat tolt rajtam.És egy határozott mozdulattal kivette belőlem...

- Ah, olyan fantasztikus voltál - mondta Nathan és megcsókolt.



Jake szemszöge

Ma van Amy szülinapja... El se hiszem, hogy ma újra láthatom őt... Az én Amy-met... Ahogy hallottam nagyon megváltozott... De remélhetőleg jobb irányba... Emlékszem, hogy a 16. szülinapját együtt ünnepeltük csak mi ketten voltunk... Tudom, hogy ő azt hiszi, hogy én kihasználtam pedig nem, én szeretem őt még mindig és bármit megteszek azért, hogy ne essen semmi bántódása... Viszont azért, mert a börtönbe küldött bűnhődnie kell... Őt nem tudnám bántani, de fájdalmat tudok neki okozni, úgy hogy nem kell megtudnia, hogy én voltam az és ezért kell összejönnie Nathan-nel... Ha Nathan-t bántom, akkor Amy-t is bántom... És sírva fog a karjaimba borulni, ha minden jól megy.

Ekkor megcsörrent a telefonom látom, hogy ő az, és felvettem...

- Csá! Jöhetsz! – szólt bele.

- Rendben! Ott leszek – mondtam és kinyomtam.

Beültem a kocsimba és elment a megadott címre. A háztól nem messze megálltam és kiszálltam a kocsiból. Mentem a bejárati ajtóhoz és furcsának találtam, hogy nagy tömeg van. Mindig is tudtam, hogy Amy népszerű, de ennyire? Hisz a világ nem tud róla... Mentem volna be a házba, de az egyik biztonsági őr arrébb lökött.

- Hol a meghívód? – kérdezte tőlem.

- Itt van nagy melák! – szedtem ki a zsebemből és a képébe toltam.

A biztonsági őr bólogatott és arrébb állt az ajtóból.

- Én vele vagyok! – karolt belém egy szőke plázacica.

- Mi a szarról beszélsz te kurva? – löktem el magamtól.

Majd bementem az ajtón. Szép kis buli és mind ez Amy miatt... De azért én jobbat hoztam volna össze neki...kettesben... Bementem a nappaliba, sok ismeretlen arcot láttam és akkor megpillantottam őt. Tényleg megváltozott... Gyönyörűbb, mint valaha... Jól áll neki ez az oldalt felnyírt haj... De azért megmaradtak a kislányos arcvonásai és a vadító mosolya... Ekkor felém fordult egymás szemébe néztünk egy pillanatra... Nem hitt a szemének, hogy lát engem... Rájöttem, hogy még nem bírok vele szembe nézni és ezért kimentem a nappaliból.

- Jake? – hallottam egy hangot a hátam mögül.

- Csá, Max! – fordultam meg.

- Te mi járatban itt? – érdeklődött.

- Hallottam, hogy egy csinos lánynak szülinapja van, gondoltam benézek – válaszoltam a kérdésére.

- De még mennyire csinos... Csak egy baj van, ő Nathan-é...

- Ha rajtam múlik nem sokáig – és a végén egy gonosz kacajt ejtettem.

Majd megfogtam Max vállát és elmentem.

*3 órával később*

Épp most Nathan és Amy kimentek a házból és beszálltak egy holmi puccos kocsiba. Biztos Nathan-é... Én is beszálltam a kocsimba és követtem őket, de nem annyira feltűnően, hogy észrevegyenek... Majd megálltak egy még puccosabb villánál, biztos Liam háza az... Kiszálltak az autóból és a bejárati ajtónál megálltak... Én is kiszálltam és őket néztem eléggé feltűnően... Olyan szintű féltékenységet éreztem, mikor megölelték egymást, hogy már a lelki szemeim előtt láttam, azt amikor fél holtra verem Nathan-t... De ezt nem tehetem meg addig amíg Amy még nem szereti... Majd visszaültem a kocsimba és elmentem. Most már legalább tudom, hogy hol lakik...